Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/C. 3) A református pietizmus

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

ebből Nánásit, mire ő a versét külön jelentette meg.194 Az ő Arca Noé (Utrecht, 1678) című voetiánus munkáját pedig a coccejánus Tokaji Almási Mihály támadta meg anti-apologiájában (Leiden, 1678).195 Almásiból középszolnoki esperes, Nánásiból Wesselényi udvari papja lett. Mindegyik megtalálta a maga érvényesülésének útját.196

A másik nevezetes egyén Hunyadi András, a radnóti zsinat egyik elítéltje, akit már a következő zsinaton megintettek (1675 júniusa, Csatár), mert a keresztség kiszolgáltatásában nem alkalmazkodott az előírásokhoz. Az 1680-as zsinatok során többször tárgyalták a collegiumi tanuló ifjúság felterjesztését a rektori javadalom elmaradása ügyében. A viszályt okozó Püspöki nevű mezőváros rektori állásának lelkipásztora Hunyadi András volt, aki nemsokára az egyik helyi nemessel is vitába keveredett. Bár bihari esperesnek is megválasztották, nemsokára azonban esperesi és lelkipásztori tisztségétől is megfosztották, végül az 1694 novemberi matolcsi zsinat vénségére tekintettel meghagyta, hogy ha megválasztja őt bármely gyülekezet, végezhesse a lelkipásztori teendőket.197

I/C. 3) A református pietizmus

Megállapítható, hogy a Martonfalvi időszakához köthető nagyjából 20 szerző, akitől munkák maradtak fenn, a hagyományos eszmetörténeti besorolás alapján az ortodox irányba tartozik. Erre a kegyes, de hitelvű mentalitásra van a nemzetközi szakirodalomban egy rég felvetett, de hazánkban még kevésbé elterjedt kategória, a református pietizmus.198 Goeters még a német lutheránus pietizmus németalföldi gyökereit keresve mutatott rá a református háttér jellegzetességeire, és jelölte meg ennek kutatását követelményként. Reuter már német nyelvterületen is megtalálta a 18. századi német pietizmus speciális vonulatát, melyet egyazon néven, de már kegyességi irányzatként értékelt. Bizer kutatásai még szűkebbre vették a nézőpontot, a református orthodoxiával mint a hivatalos felekezeti irányt képviselő egyházi vezetőkkel szemben jelölte meg a felekezeten belüli misztikus vagy érzelmi indíttatású képviselőit egyazon csoportnak. Holland kutatók megírták az

!94 RMK III. 2842; NÁNÁSI VG. 1675-85.

*95 RMK III. 2910, 2941.

196 tóth s. 1894,49.; zoványi 1977,19., 434.; baráth 2001,12., 55.

197 tóth s. 1894,48., 53,55., 70.

x98 GOETERS 1911; REUTER 1940; BIZER 1958.; HOF 2001, 328-329.

67