Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/B. 2) Az egyházi vezetés

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

hirdetők közé tartoztak. A szellemi-lelki kapcsolópontot köztük elsősorban egyházkormányzói szerepüket tekintve a korszak két neves főjegyzője, az enciklopédikus tudású, hihetetlen munkabírású Komáromi Csipkés György, és a békés természetű, debreceni esperes, Köleséri Sámuel jelentette.140 Komáromi Csipkés a debreceni Collegium tanítójaként rendszerezte és megújította az iskola törvényeit, lelkipásztorként pedig több, mint 13 éven át (1664-77), szinte Nógrádi Mátyás püspöksége idejétől haláláig készítette a zsinati jegyzőkönyveket.141 Köleséri pedig Komáromi Csipkés és Nógrádi püspök halála utáni debreceni partiális zsinaton (1681. október 22.) igyekezett lecsillapítani a felkorbácsolt indulatokat.142 Az átmeneti állapot idején az egyházat pedig beosztottként (minister) irányították: Komáromi Csipkés lelkipásztorként és jegyzőként (1664-65), Köleséri debreceni esperesként (1681-83).143 Jóllehet vezetői szerepbe kényszerültek, de azt felelősséggel, hűséggel töltötték be. Mindketten önálló szellemi vonalat képviseltek, de mégsem a teológiai felfogásuk, filozófiai érdeklődésük, hanem a biblicitást és a személyes hitéletet, az életszentség gyakorlását hangsúlyozó kegyességük az, amely jellegadóan fontos: közvetítő, békéltető szerepük létfontosságú a debreceni mentalitás kialakulásában.

Kiemelkedő jelentősége van a kor protestáns kultúrájában a mecenatúrát felvállaló egyházi vezetőknek. A város lelki vezetői révén képes volt a 17. század legmostohább körülményei között is létrehozni a város történetében egyedülálló szellemi teljesítményeket. A szellemi-lelki Magisterek a zavaros idők ellenére - vagy inkább amiatt - hozták létre a debreceni kultúra korábbiakhoz képest legrendszerezettebb műveltségét, amelynek hátterében az a szellemi-lelki függetlenség állt, amely még a legzordabb külső körülmények esetén sem ismert maga számára más hatalmat, mint a tiszta Igét, a teljes Szentírást. Ők adták a mintát, és olyan értékeket sikerült felmutatniuk, melyek visszhangra leltek szélesebb körökben is: számos korabeli feljegyzés tanúskodik arról, hogy miként applikálták Dobozi (I.) István és Köleséri Sámuel kortársai a lelki és fizikai vezetők mentalitásának világképi elemeit saját helyzetükre.

140 Köleséri életének, világképi jegyeinek elemzésével a II. fejezetben foglalkozunk.

•41 Tette mindezt kinevezés nélkül, szolgálatként (TÓTH S. 1894, 50.).

!42 TtREL 1.1. a) 2. k., 197-199.

J43 ZOVÁNYI 1939, 41.

52