Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/B. 2) Az egyházi vezetés

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

Debrecen az általunk vizsgált periódusban, a 17. század végén valóságos hatalmi koncentrációt hozott létre. Országos és nemzetközi kereskedelmet tartott fenn, a református egyház ügyeit országos és nemzetközi szinten ez a város felügyelte: követei az erdélyi és a magyarországi országgyűléseken is képviselték pátriájukat (pl. a Rákóczi-szabadságharc béketárgyalásait is Debrecenben intézték). A város felsőbb vezetői - hasonlóan az erdélyi nemesi arisztokráciához, vagy a magyarországi mágnásokhoz - zárt közösséget alkottak. A debreceni társadalom- és egyháztörténetet tekintve megállapíthatjuk, a város vezetői közti kapcsolatrendszer termékenyítőleg hatott Debrecen 17. század végi életére. Az a szellemi pezsgés és gazdasági tőke, ami a cívisek világában ekkor összetalálkozott, sajátos kulturális erősödést hozott: az itt röviden és csak szegmenseiben jellemzett kapcsolati háló alapvető paraméter annak megítéléséhez, hogyan működött mindez, és jó példa arra, miként hozott létre maradandó kulturális értékeket a „kálvinista Róma” a 17-18. század fordulóján.144 14

144 VELIKY 2005,7-9.

53