Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/A. 2) A prédikátori rend Apafi-laudációi

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

prófétáit (Jósiás, Jójákim, és Sedékiás), nem feltétlenül kellett a szónoknak a jó király toposzt előhívni. A nagyobb történeti távlatból visszatekintő, ám szintén nem elfogulatlan, erdélyi emlékiratíró, Cserei Mihály Nagyarinak Apafi melletti szerepét - hasonlóan az udvari prédikátor önértékeléséhez - jeremiási helyzetűnek ítélte, ám nem Jósiás, a kiváló uralkodó, hanem a fia, Sedékiás mellett, amikor rabságra jutott a nép.76 Ismerve Nagyari holisztikus történelmi analógiáit, ahol minden bibliai elem megtalálta a párját a keresztyén ember és nemzet életéhez; és figyelembe véve Cserei szempontrendszerének hátterét, kijelenthetjük, hogy különböző felfogásuk ellenére mindkettejük felismerése egy irányba mutatott: a magyar nemzeti függetlenség elvesztésének okaira találtak ószövetségi analógiát.77

A „ritka példájú, jámbor, kegyes, istenfélő, boldog emlékezetű Jósiá- sunknak” temetési siratója (Lessus funebris), mely ezek után szólalt meg, ezt mintegy megkoronázta, mikor a hosszas mitológiai, világtörténelmi példák analógiáit a „fénix” jelképével zárta.78 A főnix, Debrecen egyik választott címerállata is, a megújulást hirdeti. Csakhogy míg az exemplum szerint az anyamadár hamvából született fiókának időre van szüksége, hogy győztesként megjelenjen, itt a történelem határt szabott. Valahányszor a főnix analógiája ilyen kontextusban előkerült (pl. Bethlen Gábor, Czeglédi István, Bocskai István esetében), az feltétlenül az elhunyt szellemi vezetői szerepének egyediségét szimbolizálta, implikálva azt, hogy jelensége azért lehet uni- kális, mert megismételhetetlen, nem folytatható, csak emberi erő felett, isteni reménység alatt. A Jósiás- és a főnix-allegória használata Apafi temetési beszédében szimbolikusan jelzi egy korszak lezárultát, a fényes Erdélyi Fejedelemség végét.

*

Rövid elemzésünkből látható, mennyire nem egységes az Apafi fejedelemről kialakult, kialakított kép még az általa legjelentősebb módon és

76 CSEREI 1983,190.

77 GYŐRI 2002, 30-32. - Sedékiás király, a kiváló neveltetésben részesült, neves ősökkel rendelkező, de tétovázó fejedelem mintaképe: beszédes jelenség, hogy pl. Szalárdi Báthori Zsigmondot azonosította vele (SZALÁRDI1980,1,4, 81.). A Cserei-féle példa ezért nem végigvihető analógia, mert természetesen Apafi „Jósiá- sa”, jó elődje nem genetikusán, csupán szellemi értelemben lelhető fel Bethlen Gáborban, és I. Rákóczi Györgyben, akiket viszont az új fejedelem (és a hozzájuk kötődött klientellát) nem kívánt feltétlenül túlreprezentálni (CSEREI 1983, 34.).

78 LUKINICH 1913, 33.; SZABADI 2005, 64., 73-77. vsz.

35