Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/A. 2) A prédikátori rend Apafi-laudációi

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

mutatta ki a maga hatalmát. Az erőtlen fejedelem az Isten kegyelmére példa, mert az Isten útját járta, a hívei nem botránkoztak meg rajta, és leghosszabb ideig volt Erdély fejedelme, ezért méltán mondhatja az utókor („a’ magyar hir”) róla, hogy „nagy emlékezetű, gazdag tanácsos, erős vitéz fejedelem volt az erőtlenségével”.73 74 Az Isten az országra következő veszedelmekből vette el a békességes fejedelmet, igaz hívét. A paradoxonok, mint erős vitéz vs. erőtlen ember és békességes fejedelem, jelzik Apafi Mihály korabeli kettős értékelését.

Míg Pataki István különös módon a fejedelem erőtlenségéről beszélt, értékelve uralmának pozitívumait annak teológiai távlatával, addig Nagyari prófétikus hevülettel szólaltatta meg a várható országos összeomlást, a bibliai előkép példája alapján végigvitte az analógiát, megszólítva egyesével a felelősöket, és végül néven nevezte a fiatal II. Apafi Mihályt, akitől elveszik az uralmat. Jövendölésének pontosságát rövid időn belül megtapasztalhatta Erdély, a török fennhatóság alól a Habsburg kormányzat ellenőrzése alá hajtott ország méltán sirathatta az utolsó független fejedelmét, akit bizony uralkodása idején sokan pejoratív kifejezésekkel emlegettek. Nagyari szemében Apafi Mihály a legnevesebb összehasonlításokat is kiállta: „és jóllehet legg tsendesebb Fejedelme volt ebben az Hazaban, külsőképpen leg erőtlenebb”, „Erdély országának méltóságos Fejedelmi között, legistenesebb (...) szelí- debb Fejedelme volt Nemzetünknek”, uralkodása hasonló a dicsőséges Bethlen Gábor és I. Rákóczi György „aureum saeculum”-ához.74

Az objektivitás mércéjéhez elég csak a parentáló Nagyari József helyzetét jelezni: az udvari lelkipásztor nem rejtette véka alá személyes kötődését, mikor az elhunyt fejedelem pályaképét megrajzolta. „Dicséretire elég nem vagyok”, fogalmazott, majd megszólaltatta a másik oldalt is: „nagyobb szomoruságh Istennek székiben soha nem állottam, mint most ebben”. Bár az utóbbi kijelentés tulajdonítható a jósiási-jeremiási pozíció nyelvi és lelki nehézségének és az ebből fakadó történelmi sorsszerűség felismerésének is.75 Szükséges hangsúlyoznunk, hogy Jeremiás több uralkodó idején is

73 UO., 839. - A hírekre apelláló beszéd nem véletlen: a kor emberének hihetetlen információéhségét tükrözi. Egy erdélyi adalék ehhez: Apafi külön gyűjtette a külföldi híreket és célja volt, hogy ezeket hozzáférhetővé tegye ún. ‘novellák’-ban (R. VÁRKONYI 1988, 925.). Erre azonban csak II. Rákóczi Ferenc alatt került sor 1705-ben (latinul, Mercurius Hungaricus / Mercurius Veridicus ex Hungária), ill. 1780-ban a pozsonyi Magyar Hírmondó kezdte el magyar nyelvű újságok kiadását (Hírlapok, I., 7., 10-11., 24.).

74 SINAI 1606-1786, 847, 845.

75 UO., 8454 HELTAI 1994, 157.

34