Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi - IV/D. 2) Életszentség, pietista mentalitás
IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi hanem közösségi elvárás is. Szükségszerűen összekapcsolódik ezzel a felfogással a társadalmi érzékenység megjelenése: a nem jó példaként elől járók feddése. A külső igazságtételt kereső szempont elenyészett: megszűntek az eddigi anyagi támogatás forrásai, részint jogi, részint pedig politikai okokból.101 Ember Pál ezért utal minduntalan a vezetők felelősségére, mert az ők „decus, ornamentum et columen Reipublicae et Ecclesiae Patriae”.161 162 Ellentétben több kortársával, Ember Pál nem napi politikában gondolkodott nemzetéről, hanem az Isten üdvtervének részeként szemlélte azt. A „corpus Christianum” gondolatkörében élt: a felsőbbség, „polgári társaság” irányította köz- és erkölcsi élet értékkel bírt számára.163 Néhol az antik mondának csak egy elemét vette át, és a lelki-testi szomjúságra alakította: „Jaj azoknak-is, kik az Égyiptus zavaros tótsáiból isznak: Jér. 2:13,18. kik el-hagyván a’ lelki italoknak eleven forrásokat, büdös kútakat ásnak, hogy azoknak tótsáikból zabálljanak! Az Isten olly vizet ád, mellyből, a’ ki iszik, soha nem szomjuhozik: Ján. 4:13. Az ördög ollyat ád, mellyböl a’ ki iszik, kínról kínra mégyen, Tantalus módjára örökké szomjuhozik: Jób. 15 :i6.164 165 mint az áspis kígyótól meg-mardostatott ‘s mérgesítte- tett ember, ha folyóvíz menne-is által a’ száján, de ugyan tsak szomjuhozik: így az ördögtől adatott mérges ital, tsak szomjuztatja az embert; még-is, óh nagy bolondság! inkább ragadják az emberek az ördög méreggel tellyes po- hárát”. Ezután következik a példa alkalmaztatása a hallgatókra: „Itt kiki a’ maga lelki-esméretit visgálja-meg; ha a’ Christus szomjúságának ‘s mérges epe kóstolásának emlekezetire, fojtódott[-]é meg valaha torkosságod? hagy- tál-é alább részegeskedésedben? óh emberek! melly igen nehezen szenvedünk mi a’ Christusért, ‘s lelkünk javáért, tsak leg-kissebb szomjuságot-is!”. Az applikáció végén áll a figyelmeztetés: „Mikor téged a’ Sátán torkosságra, részegségre kisztet, jusson eszedbe mindjárt, (...) valamennyiszer már ma te újítod gonosságodat, mind annyiszor epét és eczetet adsz innya a’ Christus- nak”.l65 A prédikátor lelki gondokra szabott bibliás tanácsai az élő hitet erősítik: „még az újjá-születtetett szent ember lelkébe-is gyakran lövell a’ Sátán, sebes tüzes nyíl módjára, felette igen veszedelmes és kárhozatos, Isten ellen való gondolatokat”; „A’ lelki-esméretnek-is gyakran olly súllyos és igen 161 JUHÁSZ 1996, 96-97. 162 pont 1989,166. 163 CZEGLÉDY 1980, 260.; IMRE 1987-88, 20. 164 REHERMANN 1977, p. 474, num. 40.; DÖMÖTÖR 1992, II/128. 165 EMBER 1700, 243., 244. 229
