Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

III. Szentpéteri István hajdú-prédikációi - III/C) A prédikációk világképe

III. Szentpéteri István hajdú-prédikációi

Az egészségügyi és egyéb okokból ön- és közveszélyesnek minősített ‘dohannizálás’ okait Szentpéteri István a korábbi évtizedek, „ama bűn szaporító utolsó Kurutz világ” történéseiben lelte fel.135 „Vallyon honnan jővté bé a’ Magyar hazában? A’ pogányoktól, a’ Törököktűl: a’ mi jó régi eleink a’ Dohány szagot pogány bűznek hívták. Az ackori jó Magyar Katonák, sokszor felverték a’ Törököt a’ Dohány szagról, mert a’ Városban, Faluban, bé-menvén, a’ hol Törökök voltának, a’ Dohány szagot meg-érezvén igy mondottak: Pogány bűz van itt! rajtok mentek, fel-keresték, és fel-kolompozták. Néhánykor ismét magokat az által meg-óvták; mert a’ Városban, Faluban, bé-menvén, az ott lévő feles, avagy el-rejtezett, Törököket arról meg-sajditották. Pogány bűz vagyon, igy mondván, itt, lovakra fordúltak ha kik le-szállottak, s’ onnét elmentek. Ackor élő, s’ ott lakott embernek szájából hallottam; hogy a’ mikor Érsek Újvárt a’ Török meg-vette [1663], a’ körűi lakó Magyarok néki meg-hó- dolván s’ a’ Törököt Dohányozni látván, egymásnak igy szollottak: Látdé héj! a’ pogánynak a’ szájában egy egy Csöv vagyon, a’ füstöt úgy szívja a’ szájában; s’ meg ki-bocsáttya. Amikor a’ Török azoknak házokban bé-ment, s’ ott Dohányozott, igy mondottak: Jaj majd mind meg-halunk a’ füstben! De megtanulta bezzeg már, ez a’ gonoszra bölcs, s’ a’ jóra bolond Nemzetség a’ Szipákolást. Jér. 4. v. 22. mert mindennapi kenyere, avagy annál-is fellyebb való. El-is mondgyák; hogy ők inkább el-lennének sok ideig a’ kenyér; mint a’ Dohány-nélkül. Meg-tanúlta hát a’ pogányoknak útát a’ Magyar Nemzetség”.136

A történet származására bizonyítékul szolgálhat, hogy a peregrinációs útjára 1676 körül induló Szentpéteri István találkozhatott érsekújvári „híradójával”, ugyanakkor pedig semmi sem erősíti meg azt, hogy a dohányzás meghonosításában ez a város „ilyen” kiemelkedő szerepet játszott volna, bár kétségtelenül hatalmas propaganda irodalma született ennek a várvívásnak.137 Nem is az oknyomozó történetírás szempontjából fontos ez a kérdés, hanem számunkra egyedül a szövegben betöltött funkciója miatt. A szerző a ‘pogányoknak úta’ kifejezést értelmezte a megelőző részekben, a fentieket érvként mondta el. Érdemes megfigyelni, miképp csúszik el a logikai érvelés: Dohány - Pogány bűz, [a pogány - kárhozatra méltó], aki dohányzik - * *

‘35 SZENTPÉTERI 1712-13, 50V.

!36 [70., 139V-140.

*37 Az 1663-as év újra felélénkítette a nemzetközi törökveszély (Türkengefahr) lehetőségét, egyik oldalról Zrínyi és az eszéki híd felégetése, majd az 1663-64-es téli hadjárat, a másik részről Érsekújvár bevétele körül támadt hatalmas nemzetközi propagandairodalomnak köszönhetően. Ld. HbDThg II, 587.; G. ETÉNYI1995; PÉTER 1975,158-161.

173