Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/B. 2) Protestáns oikonomia traktátus

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben

*

A prédikációs kötet zárása külön figyelmet érdemel. A tradicionális befejezés, a halálnak az alvás allegóriájaként való megjelenítése igen elterjedt, fó'ként az imairodalomban. A Josué... című kötet végén található két imádság közül az esti könyörgés bontja ki ezt a képet. A Bérekesztés előtt azonban a kegyesség gyakorlásának teleologikus céljáról is értesülünk: „az háznépeknek meg jobbítása szükséges eszköz a’ közönséges reformátiora, és az igaz vallás edgyik Nemzetségről másikra úgy terjed” személy, háznép, falu-város, gyülekezet, ország viszonylatban.191 A puritánok népnevelő elképzeléseiben a „cselédes gazdáknak” fontos szerepet szánók sorában jelentős személyiség Ember Pál, aki ekképpen fogalmaz: „Magánoson, és különös helyen, házok népét, ‘s másokat-is oktatni ‘s tanítani, a’ kegyes Aszszonyoknak nem tsak nem tilalmas dolog; sőt egynéhány szent Aszszonyok a’ végre példáúl és tükörül tétettek-fel ö eleikben az írásban”; a feddés is nekik szól: „Óh melly aluszékony lelki-esméretü gazdák, gazda- aszszonyok azok, kiknek tselédjek lelkekre kevés gondjok vagyon”.192 Saját művét is ilyen indokkal jelentette meg: ,,a’ szomorú, Lelki Pásztoroktól meg- fosztatott gyülekezetekben nyögő szegény Lelkek vehetnék hasznát ezeknek, magok szállásokon házok népe előtt olvasván, avagy olvastatván, a’ szent innepekben, az időnek rendi szerint, melyik mikorra illenék”.193

Ez a felfogás sejteti, hogy a felekezeti küzdelmek után a 17. század végén kialakult a koncepció az alulról építkező gyülekezeti modellről. Ékes jele ennek a kor halotti beszédeiben megtestesülő bibliai mítizáció jellegzetessége, mely a nemes hitvédők (apologéták) élete tükrének felmutatásával kegyes példát kívánt állítani a hívő gyülekezet elé.194 Egyetlen esetet emelünk ki: a Rhédei Ferenc, egykori erdélyi fejedelem felett elhangzott temetési beszédek a kegyes élet hármas szerepvállalását (magán, háznépi és társadalmi) is szemléltették. Ennek csupán egyetlen szintjét nevesítjük: Eszéki T. István és

191 I/O., F2v. - A nemzetség kifejezés alatt nem törzsi viszonyokat kell érteni, hanem meglátásunk szerint a bibliai görög ethniszmosz kifejezést, amely zsidó felfogás szerint a pogány népekre vonatkozott (szemben a judaiszmosz-szal). A mai értelemben vett etnikum fogalmak közül is az angolszász ‘ethnic group’ szószerkezet érintkezik ezzel, de természetesen nem annak missziológiai konnotációjá- val, ahogy a biblikus exegézis sugallja (ROMSICS 1988, 12-13.).

192 EMBER 1700, 285., 316.; BODONHELYI1942,174-175193 EMBER 1700, II3V.;

194 Az elméleti szakmunkák, amelyeket Hargittay Emil értelmezett, a fejedelem vagy világi vezető számára szóló szakmunkák, többnyire forditások, stílusrétegük szerint a felsőbb réteget célozták meg (ld. HARGITTAY 2001).

124