Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/B. 2) Protestáns oikonomia traktátus
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben katalógusát.165 A család életrendjét tárgyaló szövegek foglalkoztak a férj, feleség, szülők, gyermekek, rabszolgák kötelességeivel, valamint a háztartás és gazdaság helyes vezetésének kritériumaival. Ezt a formát használta a diaszpórában élő zsidóság, a prozeliták és a palesztinai zsidók is. A keresztyének is átvették a hit és erkölcstani oktatásnak ezt a korban közismert módszerét, és átalakították.166 Több újszövetségi iratban kimutathatók a házi táblák hatása. Ezek elsősorban a keresztyén család házi rendjét rögzítik (Kol 3,18-4,1; Ef 5,21-6,9), de általánosabb intésekre is akad példa (Tit 2,1-10; íJn 2,12-14). A hellenista, a zsidó és a 17. századi magyar gazdasági szerkezet és családmodell bizonyos átfedéseket mutat. A nagycsaládok irányítása patriarchális alapon működött: a három nemzedék és a szolgák, cselédek, szakmát tanuló ifjak együtt éltek, mindőjük feje a családfő volt. A keresztyén élet állomásait, az üdvrendet vizsgáljuk meg ezúttal, ami Krisztus megváltói munkájának az emberre való rászabása.167 Az elhívás a Szent Lélek által történik, és az Institúció szerint - polemizálva a katolikus felfogással - nem függ sem természeti, sem erkölcsi természettől, nem érdem és cselekedetfüggő. A kegyelem árad, az emberi szív mint a lelki élet központja, a belső ember pedig válaszolhat. A bűn oka nem a Sátán, „Héjában vádollyák a’ Sátánt-is, mert noha kisirto, de ő csak sugal, nem kénszerit senkit a’ bűnre[,] vagy akarja),] vagy nem az ember”.168 A definíció szabatos kifejezését érdemes Köleséri Sámuel felfogásában közölni. „Micsoda értetik a’ szíven? F[elelet]. Nem (physice) természet szerint a’ húsból álló szív; hanem (moraliter) erkölcsiképpen a’ belső ember avagy a’ lélek, mellynek tehe- cségi az Értelem s’ Akarat”.169 A lelki élet két nagy képessége („tehetsége”), az értelem és az érzelem együttes és elválaszthatatlan, a vallásos hittapasztalat számára azonban alapvető fontosságú a „Javalló és véghez vivő Akarat” szerepének a tisztázása.170 A biblia antropológiai megközelítése alapján az akarat megfelelője a többjelentésű görög ‘frenos’ szónak felel meg, amely 165 CONZELMANN 1976, 91.; VLADÁR 1996, 39-41.; Hasonló intések olvashatók több az első századokból származó nem kanonikus iratokban is (Barnabás 19, 5-7; Didakhé 4, 9-11; iKelemen 21,6-9). Köszönöm Hodossi Sándornak, hogy kéziratban lévő teológiai disszertációjának {Gyülekezetorientáltfelnőttképzés a Magyarországi Református Egyházban a 21. század elején) a katechézistörté- netre vonatkozó részeit beépíthettem ebbe a fejezetbe. 166 KISS TL. 1999,13. 167 APÁCAI 1655/1959. XI/XVI, 1. 168 KÖLESÉRI 1673, 47. 169 [70., 76. 170 £70., 43. 119
