Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/B. 2) Protestáns oikonomia traktátus

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben egyaránt magában foglalja az életerőt, az akaratnyilvánítást, érzületet és gondolatot. Közös valamennyiben a törekvés, az irányultság kifejezése.171 A puritán kegyességi életben ezért külön szerep jut a lelki gyakorlatok­nak, a kegyelmi eszközökkel való élésnek, mely az újjászületett embernek az aktív megtérését mutatja.172 Az Isten megszólíthat több módon is: Isten Igé­je (külső elhívás), Ítéleti (elválasztás, praedestináció, melyek a belső elhívás kijelölésében segítenek), Szent Lelke és a serkentő példák (pl. a mártírok vére által), illetve a Lelki ismeretnek tanakodási és a Sacramentumok (keresztség, úrvacsora) által. Az ember pedig az ima erejével zörgethet viszont: a könyör­gés ugyanis „clavis viscerum Dei (...) Prasces & lachiymae sunt bombardae nostrae”.173 Az újjászületett ember, a homo renatus jegyei a fenti elemek. A teremtő Ige és a Szent Lélek helyreállítja az emberben a bűn miatt el­romlott Isten-képet, állandó indítóeszközei a Szent Lélek és az exemplumok. Az új ember jellemzői: a helyes istenismeret, a szabad akarat az engedelmes­ségre, és az istentisztelet megszentelése ajakkal (beszéd, gondolkodás) és élettel (emberi viszonyulás, szentségekben részesedés). Az előbbi öntudatlan megtapasztalásának következménye, aktív külső megjelenítése a megtérés. Az eredeti nyelvek szerinti etimológiai elemzés is azt mutatja, hogy az eddi­gi életformától való gyökeres elfordulásról van szó.174 Ehhez nagyfokú hit szükséges: „Egy szóval, ha kérdenéd a’ hivő embertől[:] mit csinálsz ez bi­zonytalan s’ veszedelmes időkben, ezt felelné: Hiszek, emberi reménség felett[,] Isteni reménség alatt. Az érzékenségem, meg fogyatkozik; de nem a’ Hitem. Várom az én szabaditásomnak Istenét”, hiszen a hit táplál, megerő­sít, szólásban és cselekedetben állhatatossá tesz.175 Az unio cum Christo a rászabás egyik része, a másik a jótéteményekkel való egyesülés.176 A megigazulás (iustificatio, adoptio, libertas Christiana, örök élet ígérete, megbékélés Istennel) külső passzív folyamatát nehezen 171 CSIA1994,308. 172 BODONHELYI1942,107-109. 173 KÖLESÉRI 1673,150-151., 189-190. 174 UO., 48-49. 175 UO., 63-64. 176 APÁCAI 1655/1959, XI/XVII, 1. 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom