Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ

Jelen könyvben a 17. századi reformátusság egyik eszmetörténetileg jelentős korszakát, a 17. század végének (1657-1711) prédikációs termését vizsgálom. Ez a munka a századvég debreceni kegyességének egy-egy szeletét mutatja be, nem a teljesség igényével, hanem az egyes fejezetek mozaikkockáit kegyességtörténeti szempontból válogatva. A könyv a doktori disszertáció átdolgozásából jött létre, mely A magyar református hitmélyítő irodalom Debrecenben (1657-1711) címet viselte. Ezzel is kapcsolódni kívántunk egyrészről Graeme Murdocknak a magyar kálvinizmusról írott kiváló monográfiájához, amely az intellectual history műfaji keretén belül szólt az erdélyi és partiumi református felekezet 1600-1660 közti történelméről. Másrészt mintaként állt előttünk Nagy Gézának a 17. századi protestáns egyháztörténelemről írt művelődéstörténeti jellegű posztumusz munka.1

A nemzetközi kutatásokkal összhangban Kecskeméti Gábor prédikációtörténeti monográfiájában figyelmeztetett arra, hogy a barokk korszak megértésének keretét a stílustörténeti, majd szociológiai kutatások után az eszmetörténeti vizsgálatok adhatják.2 A prédikációkat azonban minél szélesebb mentalitástörténeti, művelődéstörténeti kontextusban kell vizsgálni, a különböző irodalmi, történeti, teológiai és néprajzi segédtudományok (mik- rotörténet, mentalitástörténet, mindennapok története, retorikatörténet, kommunikációelmélet, exemplumkutatás, recepcióesztétika, kulturális és teológiai antropológia, stb.) rendszeres bevonásával.3 Antológiák, illetve nemzeti és felekezeti prédikációs bibliográfiák kiadása jelzi a nemzetközi kutatásokat a két világháború közti időszakban, és a ‘70-es évektől az újra megélénkülő figyelmet a prédikációk iránt.4 Magyar földön Incze Gábornak

1 MURDOCK 2000a; NAGY G. 1985. - Utóbbi szerzőnek a teljes monográfiáját nem használhattuk fel, mivel jelen kötet már tördelés alatt állt (UŐ., 2008).

2 KECSKEMÉTI G. 1998, 533 Az amerikai történész, Peter Lake önreflektív elemzése azt a második világháborút követő nyugat-európai kutatásmódszertani folyamatot tárja fel, amelyben ő- maga a pozitivista, strukturalista, szemiotikái elemzéseken át a hermeneutikai, kultúrantropológiai, sőt közvetve a feminista vizsgálatokig eljutott, s tette mindezt egyetlen, körülhatárolható téma és forrás kapcsán, egy-egy módszertől azok komplex alkalmazásáig. Ld. LAKE 2002.

4 Antológiák: angol (CHANDOS 1971; COLDWELL 1992) és német nyelvterületen (WELZIG 1995); illetve bibliográfiák: angol (MITCHELL 1932/1962; HERR 1940); német (STRÄTER-BUTTERWECK 1997-99), holland nyelvterületen (HAAR 1987; HUISMAN 2001), és rejtett bibliográfia francia részről (DELU- MEAU 1973; CHÉVALIER 1994).

9