Petrőczi Éva: "Nagyságodnak alázatos lelki szolgája” Tanulmányok Medgyesi Pálról - Nemzet, egyház, művelődés 4. (Budapest - Debrecen, 2007)
„Tök-é, avagy túrós étek?” Szólások, köznyelvi fordulatok Medgyesi Pál két presbiteriánus párbeszédében
„Tök-é, avagy túrós étek?” Szólások, köznyelvi fordulatok Medgyesi Pál két presbiteriánus párbeszédében E dolgozat csírája Medgyesi Pál nagyszabású presbitérium-védő és ismertető párbeszédes művének, a Dialogus politico-ecclesiasti- cusnak az alábbiakban idézett részlete. A magyar puritán irodalom talán legtermékenyebb szerzője a korabeli általános információszegénységet, tudatlanságot illusztrálja a presbitériumok puszta mibenlétével kapcsolatban. Az illusztráció alapja nem valamiféle fennkölt szöveg, hanem egy eredendően kulináris, konyhatáji fordulat: „Ugyan az Isten Ditsőségének nagy gyalázatban keverődzése azok miatt, kik vagy nem értvén az Presby- teriumnak isteni rendelésű méltóságát, s minden időkre tellyességgel minden Ecclesiákat kötelező erejét; sőt azt sem tudván kevesek, tök-é avagy túrós étek (a mint mi szóllunk) ez, tsak mások után vakjában, mint valami dögletes, háborúság-szerző tudományt, sőt eretnekséget, számtalan kárhoz- tatások alá vetik...”1 A 17. században igen népszerű, a „nem tudja, mi fán terem” kifejezés rusztikusabb-érzékibb változatának számító szólásnak Paczolay Gyula öt tizenhetedik századi előfordulását sorolja fel egy kéziratos gyűjtésében, Medgyesiét, a sorrendben immár hatodikat nem említve. Idézi ellenben Pázmány Péter egyik, Alvinczi Péterhez intézett, 1609-ben írott leveléből a következő, jelentését tekintve a 41 évvel későbbi Medgyesi-érvelést megelőlegező sort: „Azt is tennen Ítéletedre hagyom, mit érdemellyen az Istentől, a ki ezt sem tuggya, ha tök-e vagy túrós étek az Helvéciái Confessió.”1 2 3 Joggal vetődhet fel ezek után a kérdés: mit keres egy ilyen „alantjáró”, egyértelműen konyhaszagú mondat két ilyen, egyháztörténeti, illetve egyházszervezeti, azaz nyilvánvalóan magasztos témájú szövegben? Az egyik lehetséges választ - legalábbis, ami a protestáns Medgyesit Pált illeti - nem a hazai Medgyesi-szakirodalomban, hanem egy nemzetközi hírű szociálantropológus, Geert Hofstede összehasonlító társadalomtörténeti munkájában találtam meg. Hofstede ezt írja az európai világvallások „nem- beliségével” kapcsolatban: ,4k katolikus tradíciójú országok általában a férfias, míg a protestáns hagyományokkal rendelkezők a nőies értékek fenntartására törekedtek .”3 Annyi bizonyos, hogy a magyar - de az angolszász puri1 MEDGYESI Pál: Dialogus politico-ecclesiasticus, Bártfa, 1650, Előszó (RMNy 2309.) 2 PACZOLAY Gyula elektronikus postval érkezett felvilágosítását, kiegészítő adatát ezúton is nagyon köszönöm. 3 HOFSTEDE, Geert: Culture’s Correspondences, Comparing Values, Behaviors, Institutions and Organizations Accross Nations, Sage Publications, Thousand Oaks, London, New Delhi, 2001, 327. 43
