Petrőczi Éva: "Nagyságodnak alázatos lelki szolgája” Tanulmányok Medgyesi Pálról - Nemzet, egyház, művelődés 4. (Budapest - Debrecen, 2007)

„Tök-é, avagy túrós étek?” Szólások, köznyelvi fordulatok Medgyesi Pál két presbiteriánus párbeszédében

„Tök-é, avagy túrós étek?” í Ap

tán művekben is - rendkívül hangsúlyos helyen szerepelnek az apró dolgok, a köznapi élet realitásai, a hitélet nem-vasárnapi, hanem mindennapi természetét és gyakorlatát hangsúlyozandó. Egyébként épp Medgyesi esetében - ha el akarunk tekinteni Hofstede nem minden ráció nélküli, de a mi ízlésünknek erősen „genderizáló” elméletétől - minden különösebb teória nélkül bízvást számolhatunk szerzőnk tisztes számú gyengébb nembéli olvasójával is. Ahogyan egy fiatal kutató, Pesti Brigitta írja a fennmaradt Medgyesi-kötetek possessor-bejegyzései kapcsán: „A puritanizmus alapvető célkitűzése valósult meg, amikor női olvasók vették kézbe a Medgyesi- köteteket. Mi sem bizonyítja jobban egy XVII. századi szerző olvasottságát, mintha akadnak olvasói között hölgyek. Még nagyobb elismerés, ha a hölgy olyannyira magáénak érzi az adott könyvet, hogy még a nevét is beleírja. A Medgyesi kötetekben 9 női olvasó neve van feltüntetve, akik közül négy biztosan nemesi származású.”4

Eltávolodva most már a férfias egyház-nőies egyház kérdéskörtől, tekintsünk ismét általában a puritán gondolkodásmód azon vonásaira, amelyekkel írott szövegeik köznapisága, ha úgy tetszik, egyenesen népiessége indokolható. Richard Weisman könyve, amelynek témája ugyan a 17. századi Massachusetts boszorkányperekkel teli világa, mellékesen, de igen találóan foglalja össze a puritánok természet- és realitásközpontúságának hátterét: „A puritán világegyetemben minden természeti eseményt egy szüntelen jelenlévő isteni lény beavatkozásának hittek. A természetben felfedezett szabályszerűségek és modellek... Isten állandó közbeavatkozásának jelei voltak. A természet minden történése az isteni akarat kiábrázolása volt. Isten a természet eszközeivel kommunikált az emberiséggel.”r> Márpedig a természet, a biológiai lét elemei, a halaktól, vadaktól és madaraktól egészen a különböző ételekig, sehol olyan bőségben nem volt jelen, mint a természethez legközelebb élők, azaz a parasztok, a föld közelében munkálkodók nyelvezetében. Ez az az életélmény-réteg, amelynek Jane Kamensky a közelmúltban a „mundane realities of village life”, azaz: „a falusi élet közönséges tényezői”* 5 6 gyűjtőnevet adta, egy, a puritánok kommunikációs szokásaival foglalkozó művében.

A Medgyesinek és hasonló felfogású írótársainak elsődleges mintául szolgáló angol puritán irodalom egyik mérvadó kutatója, H. J. C. Grierson - joggal és abszolút méltatásként - ezt írja a világirodalom egyik legismertebb kegyes írójáról, John Bunyanról: „He (Bunyan) was an intensely

“i PESTI Brigitta: „Lelki tűzzel tellyes prédikációk” - Medgyesi Pál magyarországi könyvtárakban őrzött könyveinek XVII-XV1I1. századi bejegyzései, Confessio 2003/2,39.

5 WEISMAN, Richard: Witchcraft, Magic and Religion in 17th-Century Massachusetts, The

University of Massachusetts Press, Amherst, 1984, 29.

6 KAMENSKY, Jane: Governing the Tongue, The Politics of Speech in Early New England,

OUP, Oxford, New York, 1997, 5.

44