Petrőczi Éva: "Nagyságodnak alázatos lelki szolgája” Tanulmányok Medgyesi Pálról - Nemzet, egyház, művelődés 4. (Budapest - Debrecen, 2007)
Egy fordítás háttértörténete Lewis Bayly: The Practice of Piety - Medgyesi Pál: Praxis pietatis
Egy fordítás háttértörténete tA? bizony, mert mikor az Isten Fia, aki nem útálá az emberi természetet, minden bűn nélkül való erőtlenségivel együtt felvenni, fogantatnék, illetlennek tetszett az ő szentségéhez, hogy egyéb embereknek bűnös fogantatásoknak módja szerint fogantatnék. Úgyannyira, hogy a te anyád szégyenlette annak módját néked tudtodra adni.) Mi okod vagyon tehát születéseddel való kérkedtségedre, mely anyádnak (ISTEN átkából származott) fájdalom vala, magadnak pedig csak háborúságos életre való jöveteled? Mely nyavalyássá- godnak nagy voltát, mivel akkor nyelvvel ki nem beszélhetted, (keserű) sírásoddal amint lehetett jelentetted ki.”9 Ismét a „zárójelezési” technikával kívántam jelezni a Medgyesi-féle szövegbővítéseket. Fordítónk-átírónk itt mindössze annyit tesz, hogy az eredendő bűn jellemzésekor nem elégszik meg Bayly visszafogott, szenvedélymentes okfejtésével, hanem az embergyermek és az isteni gyermek fogantatásának összehasonlítása ürügyén terjedelmes szövegrészt szentel egy kortársai által is nagy élvezettel ostorozott főbűn, az itt expressis verbis meg nem nevezett paráznaság jellemzésére. Medgyesi ebben a bekezdésben manierisztikus kirohanásokkal támadja Ádám minden ivadékát: a kisdedeket fogantatásuk, az őket életbe szólító szülőket a nemzés-fogantatás „méltatlan” módja miatt. Zárójelben jegyzem meg: a fogantatás mint undokság, fertelmesség etc. értelmezése a puritanizmus magyarországi irodalmában több évtizeden át tartotta magát. Csúzi Cseh Jakab losonci lelkipásztor Edom Ostora... című prédikációs könyvében például Medgyesivel teljesen egyező felfogásban írja le a magzati állapotot: „Szintén olyan setétségben s undokságban hever anyaméhében a nemes, mint a paraszt. Egyaránt bűnben fogantatnak és születtetnek mind nemesek, mind parasztok.”9 10 11 Tovább megyek: a nemi élettel kapcsolatos puritán irtózat és kör- beprédikálási kényszer - mintegy utó-puritán jelenségként - még a XVTII. században is tartotta magát. Ékes példa erre egy bizonyos, keresztnevén meg nem nevezett Halmágyi 1753-as Naplójának részlete. Ő nem-medikus vendégként részt vett néhány boncoláson, s egy szifiliszben elhunyt leány kóresetének leírásához az alábbi kisded prédikációt toldotta: „Kár, hogy minden ifjú, ki igen voluptásnak adta magát, efféle cadavert nem vizsgál, mert megtekinthetné ebből a buja életnek gyümölcsét, mely száz orátornál is jobban persuadeálná a szűz és istenes életre.”11 Ha mai értelemben vett szépíróval állnánk szemben, nyilván a for- dító-átíró magánélete adna-adhatna lélektani magyarázatot mindeme keserű háborgásra, nem-csillapuló felháborodásra. Találgatásra azonban ezúttal semmi szükség, hiszen Az keresztyén olvasóhoz intézett elöljáró beszéd 9 MEDGYESI Pál i.m. 63-64. 10 CSÚZI CSEH Jakab: Edom Ostora vagy Abdiás próféta látásának maqyarázattya, Debrecen, 1682. 61. (RMKI. 1274.) 11 Dr. MAGYARY-KOSSA Gyula: Magyar orvosi emlékek, I. kötet, Budapest, 1929. 45. 10
