Petrőczi Éva: "Nagyságodnak alázatos lelki szolgája” Tanulmányok Medgyesi Pálról - Nemzet, egyház, művelődés 4. (Budapest - Debrecen, 2007)

Egy fordítás háttértörténete Lewis Bayly: The Practice of Piety - Medgyesi Pál: Praxis pietatis

Egy fordítás háttértörténete elv

Elöljáróban be kell vallanom: Bayly és Medgyesi teljes szövegének párhuzamos vizsgálatára nem nyílt módom és lehetőségem, mert Magyar- országon egyáltalán nincs eredeti The Practice of Pzefy-pédány és Angliában is csupán Evans Katalinnak, a Bodleian Library munkatársának jóvoltából sikerült az angol szöveg számos részletéről fénymásolatot készítenem, természetesen nem a védett XVII. századi állományból, hanem egy XIX. századi kiadásról.

Másrészt viszont a szöveg felépítése-szerkezete sem kínálkozik igazán hosszú terjedelmű párhuzamos elemző olvasásra, hiszen nem „durchkomponiert” regény- vagy legalábbis esszészerű textussal, hanem igehirdetésekből lepárolt, csak lazán egymáshoz fűzött gondolatokkal találkozunk az eredetiben éppúgy mint a magyar változatban. Tehát igyekeztem olyan vizsgálati mintákat kiválasztani, amelyek nem bibliai locus-ok halmazából, hanem személyes hangú intelmekből, elmélkedésekből állnak. Ezekben ugyanis jóval könnyebben és pontosabban tetten érhetők az egyezések és különbözőségek.

Már a szerzői beköszöntő és annak magyar változata messzemenő tanulságokkal szolgál. Lássuk a könyv nyitányául szolgáló sorokat angolul és magyarul. „Whoever thou art that lookest into this book, never undertake to read it, unless thou first resolvest to become from thine heart an unfeigned Practicioner of Piety. Yet read it, and that speedily, lest, defore thou hast read it over, God, by some unexpected death, cut thee off for thine inveterate impiety.”s

Ugyanez a rész magyarul: „Valaki e könyvecskébe valaha betekintesz, (arra intlek és kérlek), hogy addig ennek olvasásához ne kezdj, míg szíved szerint el nem végezed (és magadban el nem szánod), hogy valósággal igaz (tökéletes és buzgóságos kezdője,) gyakorlója (és végzője) akarsz lenni az isteni félelemnek, (és abban teljes lelkedből és minden erődből szorgalmatoskodni igyekezel). Nem is kell ennek megolvasásában késedel- meskedned, hogy valamiképen a mindenható Isten tégedet ez életből valamely véletlen és (hirtelen) halállal (bűneid) és tétlenséged miatt ki ne szólítson, és minekelőtte átolvasnád e Praxist, (e világból ki ne végyen).”5 6

Pusztán ránézésre is észlelhető a terjedelmi különbség; Medgyesi szövege körülbelül kétszer olyan hosszú, mint Baylyé. Az angol verses és prózai művek átültetésében nem egészen járatlan vizsgálódó természetesen megszokhatta már Albion nyelvének nagyon nehezen magyarítható tömörségét. Medgyesi mint fordító esetében azonban nem csupán a két nyelv eltérő grammatikája áll a terjedelmi duplikáció hátterében. Mint e bevezetők közlésekor minden esetben meg is jelöltem, a magyar prédikátor-író

5 BAYLY, Lewis: The Practice of Piety, London 1842. (Lapszám nélkül).

6 MEDGYESI Pál: Praxis pietatis, [kiad. INCZE Gábor] Bp. 1936. 20. (A reformáció és ellenreformáció korának evangéliumi keresztyén [református és evangélikus] egyházi írói IV.)

8