Petrőczi Éva: "Nagyságodnak alázatos lelki szolgája” Tanulmányok Medgyesi Pálról - Nemzet, egyház, művelődés 4. (Budapest - Debrecen, 2007)

Egy fordítás háttértörténete Lewis Bayly: The Practice of Piety - Medgyesi Pál: Praxis pietatis

Egy fordítás háttértörténete cKp

rokon (legtöbbször dörgedelmes, elrettentő) mondatrészekkel fejeli meg az eredeti szöveget. Zárójelben jegyzem meg: azok, akik a mai református szószékeken hasonlóképpen igyekeznek hatni a gyülekezetre, sokszor nincsenek a tudatában annak, hogy e „ráförmed church”-stílus is történelmi- egyháztörténeti örökség. (Igaz, nem a legszerencsésebb!)

Az eredeti szöveg olykor kimondottan erőszakos megfejelésének van egy lélektani oka is: elsősorban prédikátornak tekintette magát, s mások is őt. Bőd Péter Magyar Athenasában „igen ritka elmés és nagy praktikus condonator”-nak nevezi.? E prédikátori szerepvállalás okán nem képes kihagyni a szerző nyújtotta esélyt egy-egy gondolat továbbfűzésére, kitere- bélyesítésére. Fogalmazhatnék így is: számára Bayly munkája voltaképpen szent homiletikai nyersanyag; éppúgy, mint maga a Biblia. Szövegbővítési technikája is arra a mindmáig élő igehirdetési módszerre emlékeztet, amely szerint a prédikátornak szép alaposan körbe kell járnia a textusként választott igehelyet. Esetünkben csupán annyi a különbség, hogy egy hitépítő célzattal írott, ám a Szentíráshoz képest mégiscsak profán szöveg szanktifikáltatik a fordító-átíró módszerének köszönhetően.

Tekintsük át ezek után egy olyan fejezet - az ember nyomorúságáról, „nyavalyásságáról” - párhuzamos részleteit, amely egyetlen, az apokaliptikus váradalmak légkörében született puritán traktátusból se maradhatott ki. A „gyermekkori nyavalyásságok” sora - természetesen - az eredendő bűnnel kezdődik. Bayly mértéktartóan és fegyelmezetten kezeli a témát, magyar fordítója ellenben valósággal tobzódik a válogatott fertelmek előso- rolásában. Itt a fentiekben már vázolt okok mellett - anélkül, hogy megalapozatlan néplélektani fejtegetésekbe bocsátkoznék - feltételezésem szerint mindenképpen szerepe van az angol és a magyar temperamentum különbségeinek is. Lássuk ezek után a két szemelvényt: „What wast thou being an infant, but an helpless, unconscious creature, having the human form, but without speach or reason? Thou wast born in the stain of original sin, and cast naked upon the earth. What cause then hast thou boast of thy birth, which was pain and angush to thy mother and to thyself the entrance into a troublesome life? The greatness of which miseries, because thou couldst not utter in words, thou didst expess as well as thou couldst in weeping tears.7 8

Baylynek a jelenkori angol prózastílushoz viszonyítva ugyancsak szószátyár kilenc sora Medgyesi tolla nyomán tizenkilenc sorra duzzad: „Mi volnál te anyád méhében egyéb, mint egy oktalan állat emberi formában lévén; (nemde nem a gonosz kívánságoknak titkos szégyenének) és az eredendő bűn fertelmének melegségében fogantattál-é? Mezítelenül vettettél e földre, (azaz undokságnak vérébe bekeverttetvén. Undokságnak mondom

7 BŐD Péter i.m. 367.

8 BAYLY, Louis i.m. 29.

9