Petrőczi Éva: "Nagyságodnak alázatos lelki szolgája” Tanulmányok Medgyesi Pálról - Nemzet, egyház, művelődés 4. (Budapest - Debrecen, 2007)

Egy fordítás háttértörténete Lewis Bayly: The Practice of Piety - Medgyesi Pál: Praxis pietatis

illen keserves Epitháfiumot irt volt egy jámbor Poéta: Rumulidae Cannas. Mellyet illyen Magyar Strophákban fejezek én ki:

Romaiak Cannast,

A Magyarok Várnát

Jól meg-festék vérekkel:

Tanulj minden innen,

Szőrnyö hitszegésben

Ne leledzél senkivel:

Izgága ha Pápa Hazánk, nem lesz vala,

Bírnánk most is békével.”

Ez a szép Balassi-strófa az első művészi Janus-fordítás irodalmunkban. A költeményt erősen elmagyarosítja, protestáns szellemben értelmezi („a pápa izgágasága”), egyszóval jelentékenyen aktualizálja. Az utolsó három sor merész „közöléses” szórendfordítása szinte Baróti Szabó Dávidot előlegezi.”44

„Elmagyarosítás”, „jelentékeny aktualizálás” - ez a minősítés voltaképpen a magyar puritanizmus minden fordítójára-átírójára jellemző; erre a tanult-világlátott-talentumos nemzedékre, amely azonban igen gyakran a végzetes önsorsrontásig (lásd: Apáczai!) ehhez a földhöz ragadt, s teljesen alkalmatlan volt arra, hogy bármilyen korabeli „brain-drain” (agyelszívás) alanya legyen. Szerencsénkre, mert a 17. század e szűk emberöltőnyi korszakáról jóval kevesebbet tudnánk, ha egy-egy elsősorban angol, olykor másnyelvű hitépítő munkát nem a maguk szüntelen „hic et nunc” parancsának engedelmeskedve ültetnek át magyarra. Ám annyit bízvást elmondhatunk, hogy e szerzői-átírói gárdában Medgyesi az egyetlen, akinél a magyarított szöveg „Hungarus” fordulatai ellenére mégis műfordítással van dolgunk, azaz olyan textussal, amelyben felismerhető az eredet mű szerkezete, a szerző érvelési módja, sőt, szókészlete is csaknem hiánytalanul megőrződik. A bővítések kivétel nélkül a nyelvi ornamentika körén belül maradnak, így nem érezzük őket hamisnak és erőltetettnek. A korszellemnek megfelelő tartalom mellett a hitelesség és magyarosság szerencsés arányának köszönhetően a Praxis Pietatis páratlan sikere és hosszan tartó utóélete.

Egy imádságtörténeti könyv szerzője egyenesen a korszak magyar szellemi és irodalmi életének legjobbjai közé helyezi Medgyesit: „Sem Gyöngyösinek főúri házasságokat pengető rímei, sem Apáczai Csere János Logikátskája nem jelentett a nemzet egyetemére (azaz egyetemességére! Egy fordítás háttértörténete

44 BÁN Imre i.m. 502.

26