Takács Béla: A magyar református lelkészek öltözete - Nemzet, egyház, művelődés 3. (Debrecen, 2004)
A XVIII. századi lelkészek öltözete
Fides et pietas optima hereditas. Biblosz tu Eheu” - Jelmondat. Hit és kegyesség a legnagyobb örökség. Az Isten könyve. Ez mind rendben is volna, azonban nemcsak a rézmetszetet őrizték a Nagykönyvtárban, hanem magát a rézlapot is, amelyről a lenyomat készült. Erről pedig azt olvassuk a kollégiumi régiségtár 181 l es leltárában, hogy ez „egy kálvinista prédikátor rézbe metszett képe”, amelyet 1796-ban vásároltak Kazay Sámuel debreceni műgyűjtőtől több más muzeális tárggyal, éremmel, könyvekkel együtt. Benedek Mihály 1811-ben még élt, a leltározás során nyilván felismerték volna az arcképét, tehát ez nem ábrázolhatja a püspököt, S. Szabó József megállapítása ebből következően téves.98 Bennünk felmerült az a gyanú, hogy a Kazay-féle gyűjteményből a Kollégiumba került rézlap Kazai János eperjesi prédikátort ábrázolja, aki 1708-ban írta és adta ki Bártfán a „Zöld olajágat szájában hordozó Noé galambja” című imádságoskönyvét. Eperjesen és Bártfán a XVIII. század elején működtek a rézmetszők az itteni nyomdákban, vagyis Kazai János arcképét elkészíthették, bár a rézlapon semmiféle jelzés nincs, de a metszet sem található Kazai János említett művében.99 Kazai János a haláláig, 1729-ig hajdúböszörményi prédikátor volt, Kazay Sámuel pedig 1748 ban lett kollégiumi diák, tehát a rokoni kapcsolat fennállhatott a Kazai család között, amelynek tagjai Bars, Fejér, Hajdú és Veszprém megyében éltek. A metszet Kazai Jánossal való azonosítása persze csak feltételezés és csupán az esetleges névrokonságon alapul. Semmiképpen nem akarunk beleesni abba a hibába, mint Komlóssy Arthur, aki körömszakadtáig ragaszkodott Méliusz Juhász Péter arcképének általa felfedezett valódiságához. Bármikor és bárhonnan került Kazay Sámuel gyűjteményébe a rézlap, ha ezen valamelyik korabeli debreceni prédikátor lenne, a helybeliek nyilván felismerték volna. Egy magángyűjteményből a kollégiumba került arckép azonosítása nehéz feladat volt. Kazaytól nem kérhettek felvilágosítást a metszetről, mert a gyűjteményt jóval a halála után, 1811-ben leltározták.100 Reich Johann Christin német éremverő a Türelmi Rendelet kiadásának alkalmával 1 782-ben érmet készített, amelynek előlapján II. József mellképe, a hátlapján: bal oldalt Luther-taláros, evangélikus lelkész, középen papi orná- tusban levő, monstranciát tartó pap, jobb oldalt térdnadrágos, rövid palástos prédikátor áll, a hónuk alatt Bibliát tartanak. Református egyházunk életében a XVIII. század elején, nyilván a barokk stílus hatására, különleges művészeti ág kezd kialakulni: az anyakönyvek, jegyzőkönyvek címlapjának színes rajzokkal való díszítése. A szálak a Debreceni Kollégiumba vezetnek, mert a legrégibb ilyen jellegű alkotások a debreceni diákok munkájában nyilvánulnak meg. Az itteni iskola növendékei készítették az első naiv illusztrációkat az említett kéziratos könyvek címlapjára. 1706-tól jegyezték fel abba a nyilvántartásba azoknak a gyülekezeteknek, személyeknek a nevét, akik a kollégium diákságát valamilyen formában támogatták. Azonban az „Inventárium” vagyis „lajstrom” című könyv nem csak felsorolja az adoiná58
