Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)

Tanárok, diákok és prédikátorok Sárospatakon: 1558-1600 - II. Humanisták és teológusok: 1576-1598

tői már egy másik korszakot lát, amelyet így nevez: A református humanista ortodoxia gyakorlóiskolája (1585—1629).2,4 Kétségtelen, 1585 táján elindult valamiféle változás a diákok Heidelbergbe áramlásával és az ellenreformáció kezdeteivel, az orthodoxia megjelenése - véleményem szerint - azonban csak a századfordulóra tehető, ekkor kerültek többségbe a helvét irányú egyház vezetésében a humanista képzettségű teológusok a teológiai képzettséggel is rendelkező humanistákkal szemben. Bár az orthodoxia fogalmának jelentése a mai napig sem eléggé tisztázott, hazai megjelenését az egyetlen ilyen tárgyú összefoglalás is a 17. század elejére teszi.-4 Patakon a Krakkai Demeter után következő rektor. Újfalvi

Katona Imre, noha sok tekintetben folytatta elődei hagyományait, már egy új nemzedék tagja volt, a Heidelbergben nevelkedett Pareus-tanítványok közé tartozott.* 241 Ez határozta meg a szellemi alapállását, annak ellenére, hogy Wit- tenbergben az újjáalakult magyar coetus 48. seniora is volt 1597-ben.242 243 Ami végképp elhatárolja őt az elődeitől, az, hogy vele kezdődött meg a hitvitázás a református egyházon belül, s ez az orthodoxia legbiztosabb jele: ugyanis később vitairatot írt prédikátortársa, Sárosi András ellen annak állítólagos arminiánus nézetei miatt.“4’ A válság előszele a pataki iskolában már az 1590-es évek

Újfalvi Katona Imre a heiclelbergi szellemet hozta Patakra

23y Makkai L. 1981.31.-4<) Szabó Géza, A magyar református orthodoxia. A XVII. század teológiai irodalma, Budapest, 1943, 22.

241 Heltai János, Alvinczi Péter és a heidelbergi peregrinusok, Balassi Kiadó, Budapest, 1994, 65-94. (Humanizmus és reformáció 21.)

242 Újfalvi Katona Imréről: Zoványi J. 1977/11, 664. - Heltai J. 1982, 339-340. - Szabó G. 1941, 145.

243 Zoványi J. 1977/1, 172.