Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)

Tanárok, diákok és prédikátorok Sárospatakon: 1558-1600 - II. Humanisták és teológusok: 1576-1598

elejétől érezhető volt: 1593-ban nem jött rektornak Baranyai Decsi János, 1597-ben pedig Szenei Molnár Albert utasította vissza a lektori állást, s helyettük hozzájuk hasonló kaliberű emberek nem érkeztek. A kéziratban maradt elveszett művek, a fiatalon derékba tört életutak - mindaz, amit elmondtam - jelezték, hogy Sárospatak sem tudott igazi humanista központtá és műhellyé válni. A műveknek hiányzott az értő közönség, s főként hiányzott a nyomda. A közönségigény hiányát mutatja, hogy a közeli vizsolyi nyomda több mint tíz esztendős működése alatt csak két pataki vonatkozású művet adott ki, s az a kettő is lutheránusok elleni vitairat Tolnai Fabricius Tamástól."44 Ez annál is jellemzőbb, mert a Mantskovit-nyomda utolsó galgóci nyomtatványa - mielőtt Vizsolyba költözött volna - éppen egy volt pataki diák, Valerianus Mader latin alkalmi költeményeket és leveleket tartalmazó kiadványa volt.244 245

A század végén új helyzetet teremtett az ellenreformáció jelentős előretörése és az ország gazdasági-társadalmi helyzetének változása is: Tokajhegyalja bortermelő mezővárosai néhány évtizedes relatív szabadság és egyensúly után egyre inkább alulmaradtak a nagybirtokosokkal szemben. Patak sorsában a legradikálisabb törés Dobó Ferenc 1602-ben bekövetkezett halálakor, a város ismételt királyi kézbe kerülésekor következett be;246 mivel ez már nem Miksa protestánsbarát kormányzata volt, mint 1567 és 1573 között, ezért magának az iskolának a léte is veszélybe került. A kívánság, hogy Patakon főiskola legyen, ennek ellenére tovább élt, s meg is nyilatkozott Kassán 1606-ban az országgyűlésen,247 a realitását azonban egyre inkább elvesztette. A kor legjobb szellemi erőinek útjai élesen elváltak egymástól, volt aki szembehelyezkedett a megmerevedett egyházi vezetéssel (Újfalvi Imre), volt aki nagyvonalú irodalmi terveit külföldön valósította meg (Szenei Molnár Albert), volt aki a humanizmus egyfajta provinciális válfa244 Tolnai Fabricius Tamás, Modesta et Christiana disceptatio..., Mantskovit Bálint, Vizsoly, 1594. - Tolnai Fabricius Tamás, Exarmatio scuti Laniani..., typ. Mantskovit, Vizsoly, 1597. (RMNY 756, 814.)

245 Mader, V. 1588.

246 Gervers-Molnár V. 1983, 39-10. - Détshy M. 2002, 117.

247 Magyar országgyűlési emlékek, szerkesztette Károlyi Árpád, XI. kötet, 1605-1606, Budapest, 1899, 738.

67