Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)
Sárospatak a korabeli Magyarországon és Európában
európai protestáns késő humanista társadalom egyes kiemelkedő képviselőivel. A wittenbergi nyomdák nyomtatták ki a magyar diákok alkalmi nyomtatványait, beszédeit és egyéb műveit is, melyek egyre szaporodnak, ahogy közeledünk a 80-as évek második feléhez. Szikszai Fabricius Balázs a maga halotti beszédeit tanítványain keresztül szintén Wittenbergben nyomtattatta ki, s a coetusban elmondott orációként jelent meg itt Kassai Császár György róla mondott emlékbeszéde. A coetusban zajló kéthetenkénti disputációk szolgálhattak mintául Fegyverneki Izsáknak és Károlyi Andrásnak, amikor ugyanezt havonta egyszer Patakon is bevezették, s a wittenbergi szervezet mintájára alakultak ki a helvét irányú iskolákban a diákság választott tisztségei. Sárospatakon az első senior Illyricus János volt, bár Miskolci Csulyak István adata erről nem biztos, mert szerinte 1586-ban és 1598-1601-ben is ő töltötte be ezt a tisztséget.276 Wittenbergen kívül számos egyetemen, valamint Itáliától Angliáig és Franciaországtól Lengyelországig számos országban megfordultak az általam említett személyek, 1584-ben kezdődik majd Heidelberg divatja, hogy aztán 1592 után Heidelberg fokozatosan átvegye Wittenberg helyét. A peregrinálók hazaérkezésük után is igyekeztek fenntartani frissen szerzett külhoni kapcsolataikat, bár ez a levéltovábbítás nehézségei miatt nem mindig sikerült. A legbiztosabb az volt, ha egy éppen külföldi egyetemre induló diákra bízták a postát, ezzel az ürüggyel aztán a küldönc is levelező kapcsolatba léphetett a címzettel. Hogy ezeket a bonyolult viszonylatokat áttekinthessük, azoknak a személyiségeknek az oldaláról fogom végigvenni a Patakhoz kötődő embereket, akik a magyarokkal kapcsolatba léptek, s akik hatottak rájuk. A legelső helyre Melanchthon és Béze neve kívánkozik. Melanchthon elsőrangú vezércsillaga volt a magyarországi helvét irányú egyháznak és a szepességi krypto-kálvinistáknak is. Tévesen hivatkoztak ugyan rá az úrvacsora kérdésében, de a teológia és humanizmus egyenrangúságának és összetartozásának hirdetésében a követői voltak. Thúri Farkas Pálnak, Szikszai Fabricius Balázsnak és Balsaráti Vitus Jánosnak még személyesen lehetett a mestere, Szikszai őt követve, az ő tanácsára vált olyan nagy hiva276 Miskolci Csulyak I. 1962, 285, 287.
