Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)
Sárospatak a korabeli Magyarországon és Európában
tástudattal rendelkező tanárrá, aki a sárospataki iskolát képes volt tartósan magas színvonalúvá emelni. Melanchthonhoz hasonlóan humanista volt Béze is, neki elsősorban a hitvallását követték a magyarok, a patakiaknak vezető szerepe volt annak elfogadásában. Szikszai Fabricius levelezett is később vele, tudunk egy 1575 elején írt leveléről, ez azonban sajnos elveszett. Személyesen ismerte vi- szont Béze-t Paksi Cormaeus Mihály, ő 77Q levelezett a zürichi Josias Simlerrel is. Ugynacsak levelezett Béze-zel Tolnai Fabricius Tamás is.277 278 279 280 A korai idők svájci kapcsolataihoz tartoznak Balsaráti zürichi barátai,281 282 s itt kell megemlékeznünk arról is, hogy Szikszai két kolozsvári tanítványán, Debreceni Joó Jánoson és Varsányi Gorsa Mihályon keresztül 1575-ben vette 282 fel Simlerrel a kapcsolatot. Petrus Albinus neve először Szikszai Balsaráti felett mondott halotti beszéde mellett tűnt fel mint üdvözlőversíró, ő 1578-tól poétikaprofesszor volt Wittenbergben, tíz év múlva pedig a szász választófejedelem titkára és levéltárosa lett.283 Melanchthoniánus volt, de nem kryptokálvinista, hitvallása szerint mindvégig megmaradt lutheránusnak, a magyarokhoz elsősorban a történelmi érdeklődése vonzotta. Versekkel szerepelt Kassai Császár György Szikszai Fabriciusról mondott beszéde mellett is, az egész kiadvány az ő epigrammáival indul. A későbbiekben ő adta ki az ún. Théodore de Béze (1519- 1605) Kálvin munkatársa volt 277 Zsindely E. 1968, 128. 278 Henry Meylan, La Génévé de Thédore de Béze et les étudiants Hongrois dans le seconde moitié du XVIe. Siécle — Szenei Molnár Albert és a magyar későreneszánsz, Szeged, 1978, 26-21. (Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 4.) 279 Miscellanea Tigurina..., II. Theil, II. Ausgabe, Zürich, 1723, 213-227. 280 Théodore de Béze levele Tolnai Fabricius Tamáshoz, Genf, 1593. augusztus 28., Sebők M. 2000, 287-289. 281 Ritoókné Szalay Á. 1976, 23-24. 282 Zsindely E. 1968, 127-128. 283 Neue Deutsche Biographie, I. Band, Duncker und Humblot Berlin, 1953, 151.
