Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)
Nyelvtudomáy latinul és magyarul
NYELVTUDOMÁNY LATINUL ÉS MAGYARUL K özismert tény, milyen nagy hatással volt az anyanyelv törvényszerűségeinek felfedezésére az, hogy a humanizmus újragondolta a latin grammatikát és szókészletet, s igyekezett azt minél jobban meg is tanítani. A latin nyelv oktatásában segédeszközként feltűnt az anyanyelv, s ez fokozatosan elvezetett az anyanyelv elsőrendűvé válásáig, például a latin grammatikáktól a magyar grammatikákig. Sylvester János Grammatica Hun garo-Lat májában (1539-ben) már egyenrangú volt egymással a két nyelv, s Dévai Mátyás Ortographiája 1549-ben kísérletet tett a magyar helyesírás rövid összefoglalására, ezt követően azonban több mint hatvan évre megállt a fejlődés, csak a 17. század hozta meg a magyar nyelvtanírás reneszánszát.341 Sylvester és Dévai valamint Szenei Molnár Albert között nincs tudomásunk magyar nyelvtani vagy helyesírási munkáról, ezzel szemben megindul a magyar szókincs feldolgozása, s ebben fontos szerep jut Sárospataknak. Az alapcél itt is a latin nyelv megtanulása, ezt szolgálják a fogalomkörök szerint csoportosított szójegyzékek magyar értelmezései. Murmellius (1533) és Pesti Gábor (1538) nyomtatott művei után Szikszai Labricius Balázs volt az, aki részben Murmellius nyomán tanítványai számára megalkotta Nomenclaturáját, olyan alapművet hozva ezzel létre, amely számtalan nyomtatott és átdolgozott kiadásban Comeniusig meghatározta a hazai latinoktatást.’4” A Nomenclatura nem csak a mindennapi latin szókészletet tartalmazza, mint azt Melich János állította, s vitába kell szállnom Péter Katalinnal is, aki a tízkötetes magyar történetben a jobbágyi illetve mezővárosi kultúra megjelenítőjét látta benne.’43 A földrajz, teológia, csillagászat, geológia (s még sorolhatnám tovább!) szavainak jelenléte egyértelműen jelzi, hogy itt a humanista műveltség alapszókincse van összefoglalva a 341 A régi magyar nyelvészek Erdősitől Tsétsiig, kiadta Toldy Ferenc, Pest, 1866. 342 Melich János, Szikszai Fabricius szójegyzéke, Akadémiai Értesítő 1906, 5-9. 343 Péter Katalin, A reformáció és a művelődés a 16. században = Magyarország története 1526-1686, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985, 580-582.
