Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)
A protestáns humanista iskola
A PROTESTÁNS HUMANISTA ISKOLA A hazai késő humanizmus újabb irodalmának fenti vázlatos és távolról sem teljes áttekintésére azért volt szükségem, hogy érzékeltessem, mi az a keret, amelyben munkámat el akarom helyezni. Témám ráadásul egy szűkebb terület: a humanizmus és a reformáció összekapcsolódása a magyarországi protestáns iskolákban, szorosabban véve egyetlen iskolában, a sárospata- kiban. A legnevesebb protestáns iskolák a Melanchthon és Johann Sturm53 példáját követve nálunk is a humanizmus műhelyeivé, központjaivá váltak, természetesen mindazokkal a korlátokkal együtt, amelyek Németországban is jellemezték a reformáció humanizmus-recepcióját. Az első két ilyen jellegű magyarországi iskola a bártfai és a brassói volt. Bártfán Valentin Eck és Leonard Stöckel tevékenysége volt a meghatározó, s az iskolához csak egy későbbi korszakban, a humanista hagyományokat őrző Thomas Faber (Fabri) rektorsága idején csatlakozott a nyomda.54 Brassót Johannes Hontems tette a protestáns humanizmus kiemelkedő központjává, az általa alapított nyomda - kielégítve az iskola igényeit is - egymás után jelentette meg a tipikusan humanista műveket. Honterus munkáját itt a kiváló grecista Valentin Wagner folytatta, ők tették az iskolát olyan élő kulturális központtá, amelynek hazánkban egyedülálló módon 1544-től a diáknévsorát is ismerjük.5^ Bártfa és Brassó kettőse az 1550-es évekig vitt vezető szerepet: 1555-ben a speciális magyar helyzetnek megfelelően a witten52 Ritoókné Szalay Ágnes, Warum Melanchthon ? Über die Wirkung Melanchthons im ehemaligen Ungarn = Melanchthon und Europa, herausgegeben von Günter Frank und Martin Treu, Jan Thorbecke Verlag, Stuttgart, 2001, 273-284. (Melanchthon-Schriften der Stadt Bretten, Band 6/1.) 53 Anton Schindling, Humanistische Hochschule und freie Reichsstadt: Gymnasium und Akademie in Straßburg 1538-1621, Steiner, Wiesbaden, 1977. (Veröffentlichungen des Instituts für Europäische Geschichte Mainz, Band 77.) 54 A bártfai iskola történetéről mind a napig hiányzik egy összefoglaló mű. 55 Joseph Duck, Geschichte der Kronstadter Gymnasiums, Kronstadt, 1845. Friedrich Schiel, Matrikel der Kronstadter Gymnasiums vom Jahre 1544- 1810, Programm des evangelischen Gymnasiums zu Kronstadt 1862/1863. 19-46.
