Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)

Késő humanizmus. Egy irodalomtörténeti korszakmegjelölés hátteréről

nem beszélhetünk, csak az egyes e korszakbeli művek kiadásáról. A hatkötetes magyar irodalomtörténet 1964-ben az idetartozó mű­fajokat szétszabdalja: tudós humanista irodalom címszó alatt elem­zi a latin nyelvű iskoladrámát és alkalmi költészetet, a reneszánsz udvari irodalomhoz sorolja a humanista történetírás virágzását (benne Baranyai Decsi János munkásságát), s az egyházi irodalom fejezetcím alatt tárgyalja a tudományos irodalmat.“ Klaniczay Tibor egy évvel az összefoglalás megjelenése előtt, 1963-ban, át­tekintve a magyar reneszánszkutatás másfél évtizedét, teljes joggal állapította meg: „A kutatás ... bántó hiányossága a Mohács utáni latin humanista literatúra vizsgálatának immár hagyományos elha­nyagolása.”22 Akkor és a következő csaknem három évtizedben meghatáro­zó szerepe volt a korszak kutatásában Klaniczay Tibor elméleti cikkeinek, tudományszervezői és kiadói tevékenységének. Első­sorban az újsztoikus filozófia hazai fogadtatásával kapcsolatos vizsgálatai során foglalkozott a kérdéskörrel, s állásfoglalásaiban jól nyomon követhető véleményének változása is. Korábban in­kább azt hangsúlyozta, hogy Justus Lipsius követői a főnemesi­nemesi rétegből kerültek ki, s ha voltak is közöttük prédikátorok, azok az előbbiek udvarához tartoztak. Másutt azt írta, hogy mi­közben az európai reneszánsz és humanizmus súlypontja Francia- országba és Németalföldre tolódott át, „a reformáció hirdetői, írói az egyre provinciálisabbá váló Wittenbergből nyerték szellemi táplálékukat”, s „élesen kettévált a Justus Lipsiust követő udvari­nemesi humanizmus és a továbbra is német kapcsolatok alapján fejlődő polgári késő-humanizmus.”24 A későbbi művekben ez a szembeállítás már nem található meg, a magyarországi humaniz­mus irodalmát összefoglaló kísérőtanulmányban felhívja a figyel­met humanista iskolamesterekre és a tudós prédikátorokra is, noha figyelmeztet az átlag szerényebb teljesítményére és provincializ­musára. Ugyanitt a humanista központok fölsorolásakor megjelen­nek a kiválóbb iskolák, köztük a kolozsvári unitárius és sárospata­21 Lásd az 1. jegyzetet! 22 Klaniczay T. 1973, 135. 23 Klaniczay T. 1961,308,314. 24 Klaniczay T. 1973, 162-163.

Next

/
Oldalképek
Tartalom