Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-10-21 / 118. szám
~ 472 — Kenyérmezei emlék. Hunyadmegye közelebbről megtartott közgyűlésén a megye közönsége egyhan- lag és közlelkesedéssel elfogadta a kenyérmezei hősök emlékének felállítása ügyében a régészeti társulat által tett indítványt. Az emlék az alkenyéri indó- házhoz terveztetik. A kivitellel a megye fő- és alispánja bízatott meg. Jégeső a kis Kárpátokban. Meglepő látványnak voltak tanúi f. hó 14-én a délelőtti órákban a miavaiak. A miavai határ felett valóságos nyári zivatarhoz hasonló terhes fellegek húzódtak keresztül és egyszerre csak megeredt a meleg zápor s mintegy 10 perczig borsónagyságu jégdarabok estek. Miava a kis Kárpátok között fekszik, a hol ily időtájt már zordon idő szokott uralkodni. A természet e tájéka valóban meglepő volt. Vakmerő lókötők. Stanisicson az egyik vagyonosabb földműves istállójába két lókötő tört be. A zajra az asszony kiment, de csakhamar ijedten kiabálva tért vissza urát felkölteni A két lókötő éppen vezetett ki az istállóból két lovat, a harmadik tolvaj pedig a kapunál állt őrt. Az egyik gazember revolvei rel utána lőtt a nőnek, ki ekkor már a konyhába ért és úgy történt, hogy a golyó először is a konyhaajtó deszkáját ütötte keresztül és csak aztán fúródott az asszony arczába. Bár a lövés által fölriasztott férj szintén fegyverrel rohant ki, lődözött és a szomszédok is összefutottak, a tolvajoknak nemcsak sikerült kereket oldani, de még a lovakat ie elvitték. Az asszony sebe nem veszélyes. Az árvák pénze. Bácsmegyében az árvapénzek kezelése körül nagy rendetlenségnek jöttek nyomára. A megyei törvényhatóság bizottságot küldött ki az ügyek megvizsgálására. A szégyen kergette a halálba. Turkove város közönségének nagyobb részét nagy izgatottságban tartja egy öngyilkossági eset. E hó 7-én reggel a városi fogházban felakasztva találták a 62 éves Lázár Pap Ferencz mezőtúri tehetős gazdaembert, kit az éjjel két csendőr állítólag lólopás miatt elfogott és megvasalt, a tömlöczó'r beavatkozása nélkül. A boldogtalan ember annyira szivére vette a megszégyenítést, hogy megölte magát. Holttest a boglya alatt. Alsó-Zsolczán a Sajó hídja mellett levő szénaboglyából parasztfiuk szénát akartak kihúzni. E közben egyiknek kezébe egy holttestnek a lába akadt. A fiuk rémülten futottak előbb haza s előbb a községi elöljáróságnál, majd a miskolczi rendőrségnél tettek jelentést. Simon Mihály vizsgálóbíró az említett helyen megjelenvén, a boglyát széthányatta. A holttest egy egész levetkőztetett férfi holleste volt. Fején négy seb, s nyakán fojtogatás nyomai. Mellette egy követ, egy posztódarabot s egy piros kendőt találtak. Jobb alkarján egy czifraság alatt ezen tettoválás volt: Csank 1850., a balon pedig egy szivformáju ábrában: Emlék 1875. A vizsgálatot erélyesen folytatják. Halálos légycsipés. Stanisics bácsmegyei községben Landgraf Mátyás földmivest egy légy a nyakán megcsípte. A parányi seb csakhamar dagadni kezdet s irtózatos fájdalmak is járultak hozzá. Mire a beteg orvoshoz folyamodott, már nem volt segítség s a szegény emker genylázbau másnapra meghalt. Érdekes qui pro quo, vagy az Uj-Fiume. A susaki horvát rendőrség részére a magyar hazfiságá- ról ismeeretes F. fiumei iparos szállítja a sapkákat. Előre kell bocsátanunk, hogy az egy szál emberből álló susaki rendőrség horvát nemzeti színekből összeállított föveget visel. Megrendelődik az uj sapka, melyet F. annak rendje szerint a különféle há- romszinü posztóból szab ki. A munkás nyomban elkészíti s reggelre a rendőr büszkén paradiroz benne a „Jellasics-téren.“ Az arramenő polgármester majd hogy sóbálványnyá nem változik, midőn a rendnek őrét magyar nemzeti színekből összeállított sipkával látja ó'gyelegni. Halálsápadtan rohan rá a horvát „Mihasznára.“ „Hogy mered ezt a sáp kát föltenni?“ — „Azt hittem uram, — felelt naivul a jámbor lélek — hogy mióta Susakból „Uj- Fiume“ lett nálunk is olyan szinek járják, mint a „régi“ Fiúméban.“ A mulatságos tévodés úgy történt, hogy a sapka készítője este szabta azt ki, a kék posztó helyett azonban zöldet talált alkalmazni, a rendőr pedig az igy készült sipkát egész jóhisze- müleg nyomta a fejébe. Furcsa nyilatkozat. Egyik nagy-szebeni újság a napokban a következő nyilatkozatot bocsátotta világgá: „Alótirottak ünnepélyesen és nyilvánosan kijelentjük, hogy hölgyeknek adott esetleges virág- ajándékaink egyáltalán nem engednek házassági szándékra közetkeztetni. A nagy-szebeni aranyos fiatalság több tagja.“ Családi tragédia. Hamburgból írják: Schreiber Jakab bölcsészt nemrég tizennógyuapi fogságra ítélték lopás miatt. A nevezett fiatal ember atyjától, a ki zálogháztulajdonos volt s fiát nem akarta segélyezni, különféle zálogtárgyat lopott el s azokat Kiéiben újra elzálogosítva, az igy nyert összeget tanulmányainak folytatására fordította. A torhelő beismerést a szerencsétlen ifjú szülei annyira szi vökre vették, hogy közösen elhatározták öngyilkosság által vetni véget életüknek. Holttestüket az Al- ster habjaiban találták meg. Egy uj Ubrik Borbára. Freudenstadt német városban az a hir terjedt el, hogy egy közel levő telepen egy asszonyt tártnak fogva egy sötét istállóban, s hogy a szegény aszonyon már az őrültség nyomai jelentkeznek. A rendőrség váratlanul megjelent a házban ; a szerencsétlen assszonyt éppen akkor akarták kínzói a szobába rejteni. A megkínzott öreg asszony ijesztően nézett ki, pisz- I kos rongyok darabokban csüngtek le róla, a melyek alig fedték meztelenségét. A nő őrülten nézett szét; a lakhelyül szolgáló sötét lyukban, rothadt szalmán kívül egyebet nem találtak, s irtózatos bűz csapott ki onnan. Anyját és testvérét rögtön elfogták. Amerikai humor. Egy amerikai regényből idézzük a következő passzust: „Ej volt. A szerelmes pár. egy liárs alá vonult. A hold gyönyörűen fénylik, s a mint az ajk az ajkkal összeforrt, oly kéjes ezuppanás hallatszik, mint mikor a tehén hátulsó lábát a sárból kihúzza A jó gyermek. New-York egyik rendőrsége előtt nemrég megható jelenet játszódott le. Egy rendőr egy csiuos, ökölnyi kis lányt vitt be karján a rendőrségi épületbe, a kit azzal vádolt, hogy gyufát, fénymázt s egyéb apróságot árul rendőri engedély nélkül. A mint a kicsike a legártatlanabb arczczal beszélte el, hogy anyja betegen fekszik s ő csak azért árul, hogy anyjának orvosságot és ételt vehessen, a szigorú rendőrtiszt szemébe könnyek lopóztak 8 a gyermek kezébe egy dollárt nyomva, szabadon bocsátá. Példáját többen követték s a dollárok egymásután hulltak a jó gyermek káziko- sarába. Ez is ok a válásra. A párisi „Figaro" a következő időszerű beszélgetést közli: „Ugyan kedves barátom, ön elválik nejétől? „Igen.“ „Es miért?“ Tudja, egy gyönyörű maitressem, van, a kire sokat költök, 8 igy vagyoni állapotom nőm engedi, hogy még — feleségemet is kitartsam !“ Csempészett odaliszkok. Ámbár a pápa a rabszolgakereskedést eltiltotta, a vidéken különösen pedig Arábiában nagyban kereskednek szép leányokkal. Ha ez igy nem volna, a pasa urak háremjeiket rég bezárták volna. Mekkában a búcsujárások alkalmával egy dólarábiai ember jelent meg a város kapujánál 15 gyönyörű leánynyal. Mikor az őrök kérdezték kik ezek a hurik? a jámbor istenfélő muselmám azt felelte, hogy ezek rokonai és leányai, a kik imádkozni jöttek a próféta szent városába. Természetesen a derék férfiú leány nélkül hagyta el a próféta városát, de nehány nap múlva újra megjelent a- kapu előtt, egy sereg hurival, a lukét szintén rokonainak mondott. Ez gyanút keltett s kitűnt, hogy a derék férfi rokonai rabnők, a kiket a kegyes zarándokoknak adott el. A csoda gyógyszer. „Kedves orvos ur, eljöttem megköszönni csodaszerét. Véghetetlen le vagyok kötelezve.“ „Használt nemde?“ kérdé az orvos ur, elégülten simogatva tarkóját. Hány üveggel szedett be ?“ — „En ? isten mentsen ! A nagybácsi vett be egyet, és tudja ~- én vagyok egyedüli örö kosé !“ Postaügy. Portómentes levelezőlapok. Folyó évi október hó 15-től kezdve jogosítva vannak mindazon hatóságok, hivatalok stb. stb., melyek az 1865-ik évi portómentességi törvény értelmében a kölcsönös forgalomban hivatalos levelezéseik közvetítésére a postaintézetet díjmentesen használhatták, az alábbi feltételek alatt portómentes egyszerű és válaszos levelezőlapok használatára: 1) Portómontes levelezőlapok csak a postaigazgatás által előállított fehér papírból készült űrlapok használhatók, melyekből az egyszerű lapok 10 darabja 2 kr, a kettős lapoké (a válaszlappal együtt) pedig 10 darabonként 4 árjával minden postahivatalnál elárusittatik. 2) A czimlap az előnyomott adatok szerint kitöltendő, és különösen kell a feladó hatóság (hivatal) feljelölési és annak bélyeg lenyomatával ellátva leunie, továbbá a czimet, rendeltetési helyet és a portómentesség eddigi szokásos feljelölését tartalmaznia. 3) A hátlap a közleménynek van szánva, mely kézirat, nyomtatás, vagy pedig részben mindkettő lehet. 4) A feladás és kiadási szolgálatot és az ajánlást illetőleg, azok a hivatalos levelezések eddigi szabályai szerint fognak kezeltetui. A postabélyegző lenyomat a közönséges levelezőlapoknál alkalmazott mód szerint történik. 5) Ha a levelezőlapok olyan közleményekhez használtatnak, melyek a dijineutességhez jogosultsággal nem bírnak, ahhoz ezen levelezőlapok a feladáskor visszautasittatnak; ha azonban az erre vonatkozó észrevételt az átrovatoló vagy leadó hivatal teszi, akkor az az ok megjelölés mellett a feladó részére való visszkózbesités czéljából visszaküldetik a feladó postahivatalhoz. 6) Elromlott portómentes levelezőlapok újakkal nőm cseréltetnek ki.*) *) Ezen uj intézmény nem ajánlható eléggé az illető hivataloknak. A hivatalos titok megtartását a postai tisztviselők esküje biztosítja, mig a hivatalok nagy munkától kiinóltetné- nelc meg. Szerk. • Nyom. JBerusteia Márk, S.-Szeutgyörgyöu. A brassói m. kir. postakival f. hó 20 és 21-én a nyugdíjintézet üj épületóbo (Klastrom-utcza) költözködik át. Említett napoktól a postai felvételi, átrovatolási és kézbesítési szolgálatot ott foganatosittatik. Irodalom. „Költői Képek.“ Ez a czime lapunk jeles munkatársa Baráczy Sándor brassói főgymn. tanár legújabban megjelent költeményeinek. Ara 1 frt; megrendelhető szerzőnél Rrassóban. A mű minden várakozást fölülmúl, különösen egyes darabjai. Addig — mig jövő számunkban bővebben foglalkozhatunk vele — legmelegebben ajáuljuk a t: olvasók pártfogásába. Az „Ország-Világ“ 21-ik füzete a következő tartalommal jelent meg: Görgény Szt.-Imre. Irta és illusztrálta Nemes Ödön. — Meghívás, költemény, irta Gáspár Imre. — A havasok királynője. Történeti regény. P. Szatkmáry Ivárolytól. — Bolyai Farkas. Emlékkövének leleplezése alkalmából. Irta és illusztrálta Nemes Ödön. — Makart János. — A „Jakab temetése.“ Elbeszélés. Sziklay Jánostól. —■ A távozó madarakhoz. Költemény. Irta Büttner Lina. — Trürürü-tririri. Őszi kép. Molnár Györgytől. — A martinsebizzai vaszteg-intózet. Képpel. Mócs Zsigmondtól. — A hegedű-hangszer történetéhez. Id. Ábrányi Kornéltól. — A hét története. Bolygótól. — Az aquinkumi ásatások. Két képpel. — Salamon király. Nemes Mihály eredeti rajza. — Férfi kor. Költemény. Reviczky Gyulától. — Rápol- thyné. Adalékok Erdély történetéhez. B. J.-től. — Lidi. Falusi beszély. Jásznigi Sándortól. — Özv. Caerey Jánosné, született Zatkurcczky Emilia. Dr. Jancsó Benedektől. — Szüreten. Költemény, Farnos Dezsőtől. — A Frangepánok vára Tersattóban. Képpel. — Az aczél lakat. Rege. Baumbach Rudolftól. — Fancsal. Képpel. — Az Alduna és a Vaskapu. Palotai Ákostól. — Most az egyszer nem heti, de üres tárcza. Degré Alajostól. — Iskolában. Iskola után. Két képpel. — A merengő. Képpel, stb. — A diszes lap ára: egy évre 10 frt, félévre 5 frt, évnegyedre 2 frt. Mutatványszám kívánatra ingyen és bármsntve küldetik. Előfizethetni legczélszerübben postautalványnyal az „Ország-Világ“ kiadóhivatalá • ban Budapest, gránátos-uteza 6. sz. Piaczi árak Sepsi-Szmtgyörgyön, 1884. október 20-án. H (D K 0> Buza Rozs Árpa I Zab legszebb közepes vegyes . I legszebb J közepes \ legszebb I közepes l legszebb ' közepes H' «+ (D H Törökbuza Kása . . . Borsó . . . Lencse . . Fuszulyka Lenmag . . Burgonya Marhahús Disznóhus jjj* \ Juhkus H (Faggyú (friss) < 5.50 5.— 3.30 2.50 1.70 4. — 9 — 5. — 6. — 5.— —.50 1.— — .30- 48 — .65 Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1884. okt. 20-án. Magyar aranyjáradék 67» .................................... 123.— Magyar aranyjáradék 470 93.10 Magyar papirjáradék 570 88.70 Magyar vasúti kölcsön ............................................... 142 50 Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás 96 50 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 119.— Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 103.— Magyar fóldtehermentesitési kötvény ...............................100.75 Magyar földteherment. kötvény záradékkal . . . 100.— Temes-bánáti fóldtehermentesitési kötvény . . . 100.— Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 100.25 Erdélyi fóldtehermentesitési kötvény ..........................100.— Horvát-szlavon fóldtehermentesitési kötvény . . . 100.— Magyar szőlödézsmaváltsági kötvény . . . ] _ 98 25 Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön..........................[ 115.50 Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy..........................115.25 Osztrák járadék papírban.........................................' 80.85 Osztrák járadék ezüstben..................................... 82.— Osztrák járadék aranyban..........................................j03. 1860-iki osztrák államsorsjegyek ......................... . 134.50 Osztrák-magyar bankrészvény ....................................... 858.— Magyar hitelbank-részvény . , ......................... 285. Osztrák hitelintézet-részvény....................................' 283.— London............................................................................ ............... Ezüst.................................................................. . _<__ Cs. és kir. arany ...................................................... 6 78 20 frankos arany (N’apoleoud’or)............................... 9 64 Német birodalmi márka . . .......................... ‘ 59 35 Felelős szerkesztő: Szterényi József. 1 Kiadótulajdonos: Bernstein Márk.
