Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-02-06 / 15. szám
teljes eszméleténél volt, mikor a disznók megrohanták. A tenger fenekéről. Athénból jelentik, hogy az ottani régészeti társulat elhatározta, hogy a szala- miszi tengeröböl fenekét átkutatja. Szalamisznál történt ugyanis az 5-ik században Krisztus előtt a hires tengeri ütközet a görögök és perzsák között. Miután a tengeröböl nem igen mély és a technikai tudomány ma már számos segédeszközzel rendelkezik, a társaság terve megvalósítható. Abban a csatában a görögök 50, a perzsák pedig csaknem 200 hajót vesztettek. Ezek több mint két évezred óta a tenger fenekén nyugosznak s így azt hiszik, hogy a hajók közül legalább nehányat lehet majd napfényre hozni. Ez által tüzetes adatokat nyerhetnek a régi perzsák és görögök hajóépitési módjáról. A nagy érdekű kutatás eredménye iránt mindenfelé fiatalabb gróffal. A szerelmes pár hő óhaja volt egyházilag is egybekelni. De a marquis még élt. Vártak tehát, s egyelőre az egyház áldása nélkül is boldogok voltak. Egy szép napon az öreg büszke marquis, kit neje vagyonától és állásától megfosztott, a marquisné palotájába ment; de minthogy a szolgák nem akarták az asszony elé bocsátani, a lépcsőn agyonlőtte magát. Végre tehát a mar- quisné özvegygyé lett, s a gyáBZidő elteltével nőül mehetett grófjához. Idejét azután részint Párisban, részint férje németországi birtokain töltötte; a saját vagyonát azonban maga kezelte. Azótá sok idő eltelt, a szép asszony bájai elvirultak, ő maga pedig ájtatos vén asszony lett, ki élete utolsó éveit úgyszólván egészen az egyháznak szentelte. Több millióra menő vagyonát férje örökli. nagy az érdeklődés. Emberevők Németországban. A berlini antropológiai társulat legutóbbi ülésén Nehring tanár bemutatott néhány barlangi leletet, melyek Braun- schweigből, Holzen faluból valók és mint egy kan- nibáli ebéd maradványai, arról tanúskodnak, hogy egykor Németországban is voltak emberevők. Ez az első eset, nogy a tudomány tényekkel bizonyít, mert eddig csak föltevés volt ez. Belgiumban és a pyre- néi félszigeten már régebben találtak ilyen emberi csontmaradványokat. Nehring tanár 'eleteinek bemutatása alkalmával megjegyzé, hogy a csontokon egyes helyeken lyukak vannak, melyeken keresztül valószínűleg a velőt szitták ki az emberevők. A csontmaradványok nagy mennyiségben szétszórva hevertek a nevezett barlangban. A csontok mellett durva nemű bronzeszközöket is találtak, melyek a jégkorszakra utalnak. Rablógyilkosság. New-Yorkból, a várostól nem messze, a mult hóban egy patakból kihalászták egy német leány hulláját, kit, mielőtt meggyilkolták, kiraboltak. Már a tettest is elfogták, egy Meinecke Vilmos nevű német ember személyében. A meggyilkolt leányt Bradschaff Katinak hívták s egy amerikai hölgynél volt szolgálatban. Itt Meinecke, Mayer név alatt gyakran látogatta meg őt, s az újév előtti reggelen azzal hívta el helyéről, hogy vele összeesküdjék. Kati e végre minden ékszerét s egy csinos összeg pénzt vett magához. Az ékszereket Mei- neckenél meg is lelték, azonosságukat a meggyilkolt leány volt asszonya bizonyítja, de Meinecke tagadja s arról sem akar tudni, hogy Katit nőül vevési ürügy alatt helyéből kicsalta volna. Különben rovott életű egyén, a ki börtönben is ült már s csak mult ősszel került másodszor vissza Amerikába, jó csomó pénzzel. Egy szép asszony regénye. Sziléziai birtokán a napokban halt meg Henckel Donnersmarck grófnő, a kinek változatos élete kész regény. Egy orosz kézműves leánya volt. Mint árva leány Párisba vándorolt ki, a hol egy festővel ismerkedett meg, s kötött szerelmi viszonyt. A festő igyekezett pótolni barátnője hiányos műveltségét s a szép leányból nemsokára előkelő hölgy lett, s megirigyelte azok sorsát, a kik két kézzel szórják a pénzt. A festőt nemsokára cserben hagyta és egy öreg por- tugáli diplomata neje lett. a ki háromszor oly idős volt, mint ő, de milliói voltak. A szép nő csakhamar átlátta, hogv e hitvány világban a sok pénz túléli az ifjúság bájait is. S azért, bár sokat költött magára, a milliókból tudott a bankba félretenni. A mikor az öreg marquis milliói elfogytak, azt egyszerűen elkergette magától. Ez időben ismerkedett meg a fiatal Henckel Donnersmarck gróffal, a ki Párisba jött megizlelni a nagy világ elveit. A szép asszony, ki a férjét koldussá tette és egyedül ólt elegáns palotájában, viszonyt kötött a nála Irodalom és művészet. Rózsavölgyi és Társa cs. kir. udvari zenemííkereskedők (Budapesten) kiadásában újabban következő kitünően összeállított hangjegyek jelentek meg, melyeket kiválóan ajánlhatunk a t. közönségnek: Krrícsi polka, zongorára sserzé Bán'fi Sándor; - Rejtett virányok, énekhangra zon- gorakisérettel szerzé Gaal Ferencz; — Riezáld fiam, csárdás, zongorára alkalmazta Nagy Zoltán. A ,,Jogtudományi Közlöny“ január 25-iki (4-ik> száma következő tartalommal jelent meg: Országos ügyvédi értekezlet, Dr. DelI’Adami Rezső budapesti ügyvédtől. — A jogi sernina- riumok kérdéséhez, Dr. Schwarcz Gusztávtól. — Bírói szervezetünk reformkérdései, Dr. Fayer László budapesti ügyvédtől. — Törvénykezési Szemle : A csődtörvény 180. §-sa második bekezdésének végtételéhez, Álmosditól. — Ügyvéd és bíró, Fe- renczy Sándor váltó-ügyvédtől. — Különfélék. — Melléklet: Tartalommutató a „Jogtudományi Közlöny“ 1883. évi folyamának II. felében közlött Curiai Határozatokhoz. — A „Jog- tudományi Közlöny“ előfizetési ára egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt. A „Koszorú“ (a Petőfi-társaság közlönye) január 27-iki 4-ik száma következő igen érdeket tartalommal jelent meg : Az oszlopbáró. — Napoleon. — Az elvált asszony. — Báró Eötvös József mint regényíró. — Tárcza uj könyvekről. — Petőfi Sándor életéből. — Irodalom és művészet. — Vegyesek. — Előfizetési ára egész évre csak 8 frt. Piaczi árak Sepsi-Szmtgyörgyön, 1884. január 4-én. N (D r+ 0> H1 «+ 0 H legszebb . . , . . . ■ 7.— Buza közepes ..................... • • 6.40 vegyes ........................... • . --.--Rozs legszebb ..................... . . 4.40 közepes ..................... . • — Árpa legszebb ..................... . . 3.80 közepes ..................... • • —.— Zab 1 legszebb ..................... . . 2.60 közepes ..................... . . — Törökbuza . • ..................... . . 4.40 Kása . . 8.50 Borsó . . 5.50 Lencse . . 9.— Fuszulyka . ........................... . . 5.-Lenmag ..................................... . . --.--Burgonya ................................ . . 1.20 Marhahús ................................ . . —.40 Disznőhus ................................ . . —.48 Juhhus ................................ . —.— Faggyú (friss) .......................... . - —.66 Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1884. febr. 5-én. Magyar aranyjáradék 6*/« Magyar aranyjáradék 4*/. Magyar papirjáradék 6°/, Magyar vasúti kölcsön 121.75 89.70 87 — 140.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás . 93 50 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 116.75 Magyar keleti vasúti államkötvény, Hl. kibocsátás . 98.7 5 Magyar földtehermentesitési kötvény...........................100.25 Magyar földteherment. kötvény záradékkal . . . 100.50 Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 100.— Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 99.50 Erdélyi földtehermentesitési kötvény .......................... 100 50 Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . , . 100.— Magyar szőlődézsmáváltsági kötvény .................................98.— Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön................................116.— Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy . . . . . 112.25 Osztrák járadék papírban , ............................................80.— Osztrák járadék ezüstben ..................................... 80 25 Osztrák járadék aranyban.......................... , . . 100.25 1860-iki osztrák államsorsjegyek ................................—.— Osztrák-magyar bankrészvény...................................... 848.— Magyar hitelbank-részvény ..........................................* 307.75 Osztrák hitelintézet-részvény ....... . 306.60 Ezüst................................................................ ..... . —.— Cs. és kir. arany........................................... . 5.68 20 frankos arany (Napoleond’or) ..................... 9.60 Német birodalmi márka . . ........................... 69.65 London ....................................................................................121.15 Felelős szerkesztő: Szterényi József. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. U i.i.el v-i Jítvi.U *ii lati . J .i.i Ki; ■> Szám 6128./1883. tlkkvi. Árverési hirdetményi kivonat. A sepsi-szentgyrtrgyi kir. járásbíróság mint, telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy A filer Henrik végrehajtatnak Rá d ul y Sándor és neje végrehajtást szenvedők elleni 230 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a kézdi-vásárhelyi kir. törvényszék (a s.-szentgyőrgyi kir. járásbíróság) területén Sepsi-Szentgyörgy városában fekvő a s.- szentgyőrgyi 302. számú telek-jegyzőkönyvben foglalt A f 703. és 704. helyrajzi sz. alatti Ráduly Sándor és neje Gyurka Juliánná tulajdonául felvett ingatlanra az árverést 10 06 forintban ezennel megállapított kikiáltási árban/* elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatan az 1884. évi február hó 23-ik napján délelőtt 9 órakor a telekkönyvi hatóság irodájában megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak a/ ingatlan becsárának 10°/o át vagyis 100 frt 60 krt készpénzben, vagy az 1881 : LX. törv. czikk 42-ik §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hő 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8-ik § ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály- szerű elismervényt átszolgáltatni. A sepsi-szentgyörgyi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságtól 1883. doczember 11-ik napján. Vájná 2—3 királyi járásbiró. V ! Ól'-Ui-trillió . |‘JÍ lumii íi X>00000000000000000000000000000000000000000000000000000(X M •K * * a 1 •K j © Ms P i 'OJ-t-=> 02 CS O > * I . 1 1) ' Pi Air'd wíi ' /JJf-’,' »m I ^ * * •1 t ütlinHiro'tik 1tâsait®Il®tt®l j®l®TnH®2ia a lk©a©iGis©{giEi®lky "ia©gy Ibn2üt©iniÍ2íIl©^®u aaa®t sa®miaMiIbiáIly majmán©! a Nagy- és Czérna-utcza sarkára helyeztem át, =jt S3 A OQ tV p, n_ ■ft 53 AJ ü V\ *© ft^ 1 Tj -cs ft > $ gs M* XaOCKXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX XXXXXX XX)COO*XXXXXXXXXXXXXXXXXXX iNyoniatott Bernstein Márknál Sepsi-Szentgyörgyön. ASZTALOS, KÁRPITOS és ESZTERGÁLYOS BÜTOROKKAL a legnag^oibi* tálasaiau ®a 1®árny©.sasiban aa©lgál©]k„ PAPP FERENCZ, asztalos és kárpitos, Brassóban. 114-251 5 ;g áhr-és lütynatjUr a Czérna-utcza sarkán, a Jeckelius-féle gyógytárral szemben (hol ezelőtt a dohány-nagytőzsde volt). TJgrysun-ott dAófa-fovinxirolc 2 V* lsxa.3 ©zárért Tcaplxatólc |_| ’ go ce CD- I j» ért- Ţ * n * p & u FT cr so P
