Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-02-09 / 16. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 16. sz&m. Szombat, február 9. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. Szerkesztőségi Iroda: Sepsi-Sztgyörgyön, barompiacz-utcza 677. sz. a. (Kozma-féle ház), Lóvá a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal : Bernstein Márk könyvnyomdája, Lóvá az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postái küldve: Egész évre . . . 7 írt — kr. Félévre . . . . 3 „ 60 „ Negyedévre . . . 1 „ 80 Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és ____________________Schwarz hirdetési irodájában; Brassóban': Schönfeld M. papirkereskedése által. A magyar földmivesek. H. czikk. (g—b.) A budapesti gazdakör tűzte első sorban feladatul azon módokat kikutatni, mely- lyel a kisbirtokosok a végelpusztulástól megmenthetők. A földbirtokos osztály eladósodásának okai a birtokviszonyokban rejlenek. 1848-ig az ősiség védelmezte a birtokot a hitel veszélyei ellen; 1848 után, az osztrák polgári törvénykönyv életbeléptetélével, a birtokfeloszlás és igy az elszegényedés magva is — lassan ölő méreg gyanánt — széthintetvén: ma a mezei gazda ott áll, hogy egy évi rósz termés birtokától fosztja meg. Miként lehet tehát a földbirtokos sorsán segíteni ? . . e kérdés foglalkoztatta a gazdakört mult hó 30-tól e hó 2-ig tartott értekezletein. Apponyi Albert, Keglevich István, Zichy Nándor grófok, Gerltíczy Gyula, György Endre, Fáy Béla, Pólya Jakab és Demeter László tüzetesen vitatták ama nagy problémát, mely minden ízében azonos a magyar középosztály romlásának föltartóztatásával. Jelzálogi, személyes hitel, avagy e kettő együtt képezi-e a földbirtokosok hitelszükségletének legczélszerübb kielégítési módját? Keglevich István gróf nézete oda irányult, hogy a kérdés megoldása csakis jelzálogi hitel utján történhetik, mert a kisbirtokosnak mód nyújtandó arra, hogy adósságait felmondás által nem korlátozott kölcsön segélyével kifizetvén, birtokát megtarthassa. A többség azonban, melynek szóvivői Pólya Jakab és Apponyi Albert gróf voltak, a mezőgazda- sági hitelszövetkezetek felállításának elvét látszik elfogadni. E hitelszövetkezetek nemcsak tisztán gazdasági, hanem ennél magasabb társadalom-gazdasági szempontból jönnének tekintetek alá, minélfogva nemcsak a hitelszükséglet kielégítésére megkivántató tőke megteremtése, hanem egy magasabb erkölcsű, gazdaságosabb, műveltebb földmives osztály létesítése volna a fő- czél, mely egyszersmind védet képezne azon felforgatási törekvések ellen, melyek társadalmunk mai szervezetét megrontani akarják. A szövetkezetek a korlátlan felelősség és egyetemleges kötelezettségen alapulnának s lehetnének a viszonyokhoz képest megyei, járási, vagy községi hitelszövetkezetek. Legfontosabb már most ama kérdésnek eldöntése : miként jöhetnek létre a hitelszövetkezetek ? S minthogy e kérdésben a gazdakör nézete nagyon elágazó s véleményadás végett az igazgatósághoz utasittatott, mint nézetünk- hez legközelebb állót közöljük az Apponyi Albert gróf indítványát. Szerinte találni vagy teremteni kell alkalmas vidéki központokon oly pénzerőt, mely először a teljes szoliditás minden biztosítékát nyújtja, másodszor elég közel áll a körülötte létesítendő hitelszövetkezetekhez; harmadszor, mely hajlandó saját pénzforrásaival a szövetkezeteket olcsón támogatni. Ilyen volna meggyőződése szerint a megyei hitelintézet, mely a központ és a legvégső elágazás közt mintegy középen áll. A megyei hitelintézet működésének alapját képeznék a következő pénzforrások: egyesek ideiglenes biztositási betétei, állami subventio, a ma is takarékpénztárilag kezelt közpénzek, egyesek egyszerű betétei és egy vagy több központi nagy pénzintézet támogatása. A hitelszervezet, melyet ez utón nyernénk, a következő képet mutatná: a helyi körülményekhez képest különböző módon, de egyöntetűen szerveze községi, kerületi vagy járási hitel- szövetkezetek ; ezek fölött megyei hitelintézetek, melyek alakulásukra befolynak, működésűket ellenőrzik s folyton támogatják, a központi hitelt számukra közvetítik. Ha a mozgalom, mely a mezőgazdasági hitel- szövetkezetek szervezése iránt folyamatban van — a mint azt biztosan hisszük — a kellő eredményt megszüli: elkövetkezett azon határvonal is, mely a magyar földmives aggodalmait, hogy egy vagy két évi évi rósz termés sok évi fáradságait dobra juttatja — ha egészben nem, dí legalább részben megszünteti. Elismert dolog, hogy kormányunk a magyar földmives osztály érdekében nemcsak hogy nem tett, hanem hogy — gróf Széchenyi jan. 21-iki enuntiátiojából következtetve — tenni nem is hajlandó, miért is örömmel ragadjuk meg az alkalmat, a gazdakört, mely e fontos kérdést nemcsak mint közgazdasági és politikai kérdés, hanem nemzeti életkérdés gyanánt fölvetette — üdvözölni. A függetlenségi párt álláspontját fejtegeti legújabb számában az „Egyetértés“ az antiszemitizmussal és a párt legújabb manifesztnmával szemben. A sok igazsággal Írott vezőrczikkből adjuk a következőket : Azt mondják, már t. i. az antiszemiták, hogy ők nem a függetlenségi eszmének ellenségei, hanem csupán ama férfiaknak, kik mai napság a függetlenségi párt tagjai. Sőt még a férfiak közt is válogatnak, mint szokás a radkörtében válogatni, hogy az erőseket elkedvetlenítsék, a gyengéket elriasz- szák, a pártot szétszakítsák, kebelében zavarokat tá- maszszanak s azután a zavarosban nehány férfit, néhány területtel kibalászszanak. Jelszavuk és varázsszerük az antiszemitizmus s az ez által fölkeltett szenvedély. Néhányszor maga Kossuth Lajos, a nagy száműzött is fölemelte már szavát e szomorú törekvés ellen. De az antiszemita urak erre sem hajtanak semmit. Azt mondják a népnek : Kossuth is zsidó szemmel nézi a dolgokat, s azt hiszik, ezzel hatástalanná tették Kossuth szavait. Legújabban a nyílt antiszemitákhoz csatlakoznak már az agráriusok, ultramontánok és reakczionári- usok is. A mai parlamenti ülésben egy férfiú, ki „katholikus képviselőnek“ nevezte magát, ismételve egyenesen neki rontott a függetlenségi pártnak s ezt a vallás ócsárlásával vádolá, természetesen alaptalanul, s természetesen köznevetség közt. De azért a vád korunkban, mely oly sok okos és bolond eszmét, vágyat törekvést, szenvedélyt felzavar, egészen súlytalannak nem tekinthető. A támadásokra a legújabb ürügyet a párt ma- nifesztuma képezi. Mi ehhez nem szóltunk eddig, be akartuk várni a közvélemény úgynevezett közegének, az időszaki sajtónak véleménynyilvánítását. No hiszen nyilvánult a vélemény. Úgy beszéltek a lapok a manifesztumról s az e mögött állö egész pártról, mintha többé önálló Magyarországra már szükség se lenne s a pártot, mely erre törekszik, egyenesen el kellene törölni a magyar nemzeti közélet színteréről. Az árvaszékek és az örökbefogadás. Az igazság- ügyminiszter újólag is figyelmezteti a megyei ée városi árvaszékeket, hogy: Kiskorúakat érdeklő örökbefogadás, csak az örökbefogadaudó kiskorúnak törvényes képviselőjével kötött szerződés utján jöhet létre, tehát a kiskorúnak atyai hatalmat gyakorló atyjával; ha az atya nem él, vagy törvénytelen születésű fogadtatik örökbe: anyjával, mint természetes és törvényes gyámjával: — ha pedig az atyai hatalom gyakorlata felfüggesztetett, vagy a szülők egyike sem él: az árvaszékileg kirendelt gyámmal. A gyámhatósági jóváhagyás az atyai hatalmat gyakorló atya, vagy a gyám által kérendő ki. A kérvények az igazságügyminiszteriumhoz végelhatározás végett felterjesztendők. Az ország azon részeiben, hol az ausztriai általános polgári törvény- könyv jelenleg is hatályban van, ezen törvény- könyvnek az örökbefogadásra vonatkozó 179 — 185. §§-sai, azon módosítással, melyet az előbbiek szerint 181.*§-on az 1877. XX. t.-cz. 20. £s 113. §§-sai, a bíróságok számára megállapítottr hatáskörnek az 'árvaszékekre miüt gyámhatóságokra való átruházásával tettek, a mérvadók. , A. s r I w jf jat Az angol parlament február 6-án ünnepélyesen megnyittatott. A trónbeszéd kiemeli, hogy a Fran- cziaországgal Madagaszkárra vonatkozólag folyt tárgyalások szívélyes befejezést nyertek. Egyiptom megszállásának kijelentett czélja semmi változást sem szenvedett. Gordon tábornok oly czélból küldetett ki, hogy jelentést tegyen ama legjobb módok felől, a melyek szerint Szudán belsejének kiürítése eszközölhető, hogy .Transvaalországgal a tárgyalások kedvező befejezésre fognak jutni. A helyzet a zuluk országában még mindig komoly. Párisból távirják, hogy az ottani képviselő kamara február 4-iki ülésében Haentjeno bonapar- tistapárti képviselő a vasúti egyezmények tárgyában kérdést intézvén a kormányhoz, azt követelte, hogy a gyorsszállitmányokra kivetett adó szüntettessék meg, mi által a vasúttársaságok díjtételei az egyezményeknek megfelelőleg kisebbedni fognak. Raynal miniszter azt válaszolá, hogy a megszüntetés lehetetlen, mivel az államkincstár ez által 24 millió hiányt szenvedne. Az álpróféta csapatai, mint Kairóból jelentik, február 4-én reggel megrohanták a Szuakim alatti erődített tábort, de egy órai tüzelés után visszahúzódtak. Egy 600 főnyi néger csapat útra kelt, hegy Baker pasával Trinkatban egyesüljön. A szinkáti őrség takarmányszerzés végett kitörést tett, a kitörőket az ellenség azonban az utolsó emberig lekaszabolta. ___ Oroszországból Egy pétervári jelentés szerint gróf Woronzov-Daskov kezdeményezésére az udvari minisztériumban terjedelmes jelentés készül, mely a parasztok szabad költözködéséről szól. E jelentés, mely a czár elő fog terjesztetni, a melyet Vaganov államtanácsos szerkeszt, utal az e kérdésben beállott zavarra, melyet a kormány álláspontjának ismétlődő változása idézett elő s a szabad költözködés jogának elvi megállapítását pártolja. — Egy másik pétervári hir tudatja, hogy a legutóbb elfo- gottak közt van Krivanki is, a „Hazai évkönyvek“ czimü orosz folyóirat ismert munkatársa, kit valószínűleg Lubanba fognak internálni, a hol máris kőt ismert iró: Micbkelovski és Ranzev tartózkodik. BRASSÓ. Takarék-kölcsön szövetkezetek. ;BraS8Ó, 1884. febr. 5. A nép zilált pénzügyi helyzetén s ezzel együtt az államon is segíteni oly czél, melynek élénk visszhangra kell találni a társadalom minden rétegében. A magyar nép pazar és könnyelmű, a magyar népet takarékosságra kell szoktatni. A kisiparos és föld- mivelő egyaránt érzi a pénzhiány nyomasztó hatását s ha ezen egyhamar nem segítünk, akkor a hontársadalom ezen két osztályát végromlás s pusztulás fenyegeti.
