Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-08-05 / 88. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884.

9

&

XIY. évfolyam. K?. szám.

_____________Kedd, augusztus 5.

NEM ERE.

Politikai, társadalmi, közgazdászai, közművelődési és szépirodalmi lap.

HvTegrjeleinils: IxetenlsirLt liáromszor: Kedden, OsTŐ-törtöIsörji és SzoiziToaton.

Szerkesztőségi iroda:

Sepsi-Szentgyörgyöu, főpiacz, 629. sz. a.

(Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadóhivatal:

Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők

Előfizetési ár

helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve:

Egész évre . . . Y frt —- kr. Félévre .... 3 „ 50 „

Negyedévre ... 1 „ 80 „

Hirdetések díja:

3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény.

Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők.

Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenatein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Ilaasenstein és Vogler, Goldberger

A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában.

S.-Szentgyürgy, augusztus 4.

„Ki mit keres, azt talál“. Hetek óta bizonyos rehabilitáczióról szólnak a lapok, melv- lyel Görgey Arthur tábornokot barátai tisztázni akarják.

Hogy ez magától Görgeytől ered, az kétséget sem szenved, hisz Görgey István nyilatkozatot is tesz közzé. Senki nem foglalkozott eddig komolyan az ügygyei, mert mindenki tisztában volt Görgeyvel, tisztában volt 48-as működésével, melyhez több szó nem fér.

Sok idő mult el már azóta, Görgey sajátkezűig aláirt arczképe ott díszeleg Konstantin Nikolajevics uagyherczeg Íróasztala fölött, de nem jutott eszébe senkinek a tábornok urat rehabilitálni. Magyar ember nem is akarja, nem is teszi. De megszólalt azért a komáromi honvéd-egylet és talán csirájában is elfojtotta & rehabilitácziót. Úgy kell neki. Ő akarta igy. A komáromi honvédegylet nyilatkozata e kér- dásben oly fontos, hogy mi e helyen közöljük azt. Most azután rehabilitálhatják.

De hadd álljon itt a nyilatkozat:

Görgey Arthur, a szaladságharcz fővezérének, a nemzet közvéleménye által árulással lett elitéltetése ellenébeni rehabilitáczióját illetőleg, noha hitünk, hogy a nemzet közvéleménye által kelt itélétet megváltoztatni sem mi, sem az összes honvédség nem illetékes, de nehogy az utókor által a honvégség részéről beleegyezésnek vétethessék, a lezajlott eseményeknek megbirálása után :

tekintettel arra, hogy a nemzet szolgálatába léptének első pillanatától társai, felebbvalói ellen, később mint fővezér pedig a kormány ellen folyton ármánykodott, a haza megmentésére tett felsőbb intézkedéseknek ellenszegült, azokat meghiúsítani törekedett, s nem egyszer meghiúsította;

tekintettel, hogy fővezérségének kezdetén a Győrnél nagy áldozattal s munkaerővel felhányt sánczo- kot egy lövés nélkül feladta, visszavonultában vétkes mulasztás folytán Perczelt megsemmisíteni engedte, a fővárost nem fedezte, mi által a nemzet és kormányának a védelemrei készülődést lehetet- lenitette s az ellenségnek a főváros elfoglalhatását elősegítette;

tekintettel, hogy a bányavárosokba vonultával a kormánynyal összeköttetését megszüntette, hadseregét a megsemmisülés veszélyének kitette, s a bra- nyicskói vonal dicsteljes kierőszakolása után Klap- ki felhívása s figyelmeztetésének daczára a magyar sereg által körülzárt Schlicket menekülni engedte ;

tekintettel, hgy a kápolnai csatának határozottan a magyar részre eldöntse s az ezzel járó előnyöknek elérhetése csakis azon múlt, hogy a vett parancsnak nem engedelmeskedett, a futár vissza- tártá3a által Klapkának is a sikeres részvétel lehetetlenné tette, ekként határozottan a magyar fegyverek feladatát szándékoson rosszlelküleg nehezítette, s az ellenségét könnyítette;

tekintettel, hogy Isaszegnél Gáspár hadtestének fel nem használása által az ellenségnek szándékosan a menekülésre utat engedett;

tekintettel, hogy a nagysarlói ütközet után a legkisebb részleteiben szétmállott ellenséget nem üldözte, hanem annak a Vág mögötti rendezkedóse és erősbitésére szándékosan időt engedett;

tekintettel, hogy Komáromot elérve, annak felszabadítását ápril 18-tól 2G-dikáig, vagyis mindaddig halasztotta, mig az ellenséges hadsereg Budapestről az elűzendő csekély erő támogatására meg nem érkezett, s igy a magyar erőnek feladatát szándékosan nehezítette, az ellenségét pedig nemcsak könnyítette, de sőt lehetővé tette, hogy a budapesti ellenséget a Tisza melletti győzelmek által megingott főhaderő a Nagy-Sarlónál tönkretette! Pozsonynál egyesülhetett, mignem Komárom felszabaditá- i sának azonnali eszközlése esetén — kevesebb erővel lévén dolga — a magyar sereg feladata kör.y- nyebb lett volna, s a budapesti, ellenséges sereg visszavonulási utjának elfoglalása által azt Bécsből s igy a Pozsonynál létezett erőveli egyesüléstől elterelhetvén, a Vág melletti csekély szétzilált ellenséges erőt könnyű szerrel megsemmisíthette volna ;

tekintettel, hogy ezen, csakis az ellenséget kímélő, annak előnyöket szándékosan engedő eljárása befejeztéül Buda ostromára vezette seregét, ott 20 napot vesztegetett el, s igy időt engedett s adott az ellenségnek magát a Vág mellett rendezni, megerősíteni :

tekintettel, hogy Budavár bevétele után, noha az ellenségnek minden lehető előnyt engedett, a kormánytól nyert parancs ellenére seregét a kellő ösz- szeköttetés biztosítása nélkül a Duna, Vág és Nyitra folyók közt osztá fel s letővé tette, hogy a Pozsonynál központosult, magát kellően szervezett s erős- biilt ellenség előbb jobb, azután balszárnyát teljes erővel támadhatta s verhette meg;

tekintettel, hogy a hadseregnek az al dunánáli egyesülése iránt létre nem jött tervezetet, daczára, a kormánytól nyert határozott parancsnak: el nem fogadta — hadseregével Komáromnál időzött, azt két haszon nélküli csatában gyengítette, s ismét, mikor már átlátta, hogy a tervezetett egyesülés lehetetlen : Komáromot elhagyta," hogy a magyar hadsereg legfőbb erejét a menetek, élelemhiány, folytonos zaklatás által erkölcsileg megrendítse s anyagilag kimerítse, és igy harczképtelenné tegye;

tekintettel, hogy noha úgy Erdélybe, mint esetleg Törökországba az ut még nyitva volt, feltétlen megadása tehát még elkerüllietlen nem volt, mégis azt minden feltétel nélkül tette és kivéve saját s testvérei személyét, sem a nemzet, sem baj társai, sem a honvédség érdekeire nem gondolt, hanem azokat egyszerűen feláldozta:

Görgey Arthurt a nemzet szabadságügye árulójának tartjuk, ki a fővezérség elnyerésének pillanatától minden tettét úgy irányzá, hogy a nemzeti ellenállást nehezítse, gyengítse, s az ellenségnek minden lehető előnyt engedett, árulási gonosz szándék vezette őt kezdettől és csak a nemzet szívós kitartása, az alvezőrek hazafiasága s a honvédség hősiességének volt eredménye, hogy árulást nem előbb, hanem csak Világosnál fejezhető be.

A nemzet igazságos átka sújtotta és sújtsa őt, az árulót.

Kelt Komáromban, 1884. évi július 27-én tar- totl honvédegyleti gyűlésből Adamovinch Adám fő- ágyus, honvédegyleti elnök, Specziár Károly egyleti jegyző.

Az erdélyi ágostai tanárjelöltek. A vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszter, az 1884-ik évi XXX-ik törvényezikk 70-ik §-sában nyert felhatalmazás alapján, és az erdélyi ágostai hitvallású egyházkerületi fő- konzisztorium indokolt előterjesztésére megengedte, hogy az ág. hitv. erdélyi egyházkerület középiskolai tanárjelöltjei, a kik az említett középiskolákon kívánnak alkalmaztatni, az említett törvény hatályba léptét, vagyis az 1883 —84-iki tanév kezdetét követő 10 évig, az általuk az állami tanárvizsgáló bizottságok előtt leteendő képesitő vizsgálatokat, az idézett törvény 03. §-ának 3. pontja és 05. §. 1-ső pontja épségbefi tartásával, német nyelven tehessék le.

A bécsi hadi orvosi akadémia (Jo- zefinum) újra szervezésére vonatkozó terveken Bécsben szükebb körű szakbizottság folytatja e munkát a hadügyminisztérium kebelében. Tagjai: Podradzky fő-törzsorvos, a javaslat készítője, továbbá Langer udvari tanácsos, Billroth és Braun tanárok. A terv sokban megegyezik az egyetemi statútummal, a József- akadémiában azonban évi vizsgálatok is lesznek. Az egész munkálat már az őszi delegá- cziók elé kerül az újjászervezésre szükséges hitel megszavazása végett.

A zágrábi St arcse v i cs- p ár t elhatározta, hogy Zágrábban Folnegovicsot jelöli ki a jövő országgyűlésre. A nemzeti párt azonban a két zágrábi kerületet biztosítottnak tekinti a maga részére s hiszi, hogy a harmadikat is megmenti a „jogi párt“ körmei közül. A vidéken székében élénk választási mozgalom uralkodik.

Az egyetemi statútum módosítása czéljából a kormány kebelében folyt tanácskozások be vaunak fejezve s legközelebb rendelettel fog az \ újítások egyik része életbelépni. A Starcsevics- 1 párt emberei gyűjtéseket rendeznek, hogy a kicsapott egyetemi ifjakat, egynek kivételével, Oroszországban taníttassák tovább.

A franczia-khinai viszály. A khinai kormány Francziaországnak olyan javaslatokat tett, melyek további tárgyalások alapját képezhetik ; ennek folytán legalább Francziaország részéről e perezben Khina ellen foganatosítandó rendszabályok nem várhatók.

A kolera.

Marseille, aug. 1. Genfben meghalt a Marseille- ből odamenekült Depossel olajgyáros neje; halálát két gyermek siratja. — Voguéban meghalt Gimond maire és dr. Cartaux, minek következtében az Ar- déche-kerüiet préfetje és a püspök oda utaztak.

Marseille, aug. 1. Egy magántudósitás szerint a latte-i kórházban — Cotes-du-Nord departement- ban levő kis várban — Mentone és Ventimiglia között átlag tiz halálozási eset fordul elő naponta, a mi az ott uralgó tisztátlanságnak és a megfelelő táplálók-hiánynak tulajdonítandó.

London, aug. 1. A „Graville“ gőzös Marseilleből ma Cardifíba ért, magával hozván a kolerát. Egy matróz ugyanis az utón kolerában meghalt s többen súlyosan megbetegedtek.

Berlin, aug. 2. Egy berlini szaklap Koch közelebb tartott előadásáról hoz jelentést, a melyen Virchov is jelenvolt. A jelentés érdekes részleteket, de a dolog lényegére nézve kevés újat tartalmaz. A bacillusok — mondja Koch — a kolerabetegek beleiben s hányadékában fordulnak elő ; számuk attól függ, nehéz beteg-e az illető. Legtöbb a bacillus a kolerabetegség kezdetén, mielőtt a vérömlések a belekben beállanak. A kommá bacillusok legjobban tenyésznek 30—40 C. fok hőmérsékuél, de nem épen túlságosan érzékenyek az alacsonyabb hőfok iránt sem. 17 C. foknál is jól fejlődnek, de 1G fokon túl nem képetek fejlődni, Ebben a tekintetben hasonlítanak a lépfene bacillusaihoz, melyek alacso- nyobb hőfok mellett szintén elpusztulnak.

Koch kísérleteket tett bacillusokkal s azok 1 óra alatt 10 ez. fok hőmérséknél elpusztultak.

Koch előadása végén azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a kolerabacillusok átmeneti állapotot képeznek a spirillák és a baktériák közt. A spi- rillák állandó formáit még nem ismerjük.

R ó m a, aug. 2. Poncalieriből való hir szerint ott 16 ember fekszik kolerában.