Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-05-13 / 54. szám
— 21R — alapján! A tisztességes és törvényszerű osztály- csere helyett azonban az illető belátva, elismerve saját képtelenségét s a 2 legfontosabb tantárgyat, a nyelvtant és számtant épen saját osztályában kartársai kezébe engedte át. Kérdem, nem szegénységi bizonyítván^-e ez a szellemi téren. Nem megalá- zóbb-e ez egy önérzetes tanítóra ? mintsem az osztályfőnöki önálló, független, felelős szak szerep, melyben a ki mit vet, azt aratja, hol nincs rászorulva saját tantermében a szakértők, az idegenek fényes pávatollaira! Mert hiszen helyesen fogva fel a dolgot: az első osztály vezetése ép oly fontos és magasztos, mint akármely osztályé, csakhogy az illető 8zakfórfi legyen ám a talpán! Szegény népnevelésügy, mikor jön el ide is a te országod ? Mikor érjük meg azt, hogy a tanügy első és legszentebb követelménye nem rendeltetik alá többé egyesek igazolhatlan káros elnézéseinek? Adhatsz magas kormány az iskola sz. czéljaira évenkint százakat, ezreket; de mig egyesek csak humbugot űznek a legfontosabb, legmagasztosabb ügyből: addig e sególypénz kellőleg nem kamatozott tőkének marad a gyenge szakavatatlan kontár miatt és az ilyet kelleténél inkább dédelgető lelki- ismeretlen egyén kezében. Az említett vizsgálaton, lelkemből sajnálom ama jeles s a más kitűnő tanítót, hogy ezek a harmadik miatt arra lettek kárhoztatva, hogy saját osztályaik vizsgálatain hallgassanak, mint a némák, álljanak szótlan, mint a szobrok; mert kérdezett a czenzor eleget, még egy-egy olyat is, a mi az illető kisebb osztályok és a tanterv keretén is kívül estenek. De hát azok a gyermekek mégis, helyes tanmódszer mellett alaposan jeles és kilünő sikerrel minden tantárgyat jól értettek és tudtak! Hogy pedig miért kellett némává, szoborrá ala- kulniok ezen szakképzett tanfórfiaknak, ennek egyedüli oka az, hogy a felsőbb osztályban szükségképen ilyen szereplésnek kellett lenni, hogy igy a hallgatóság és kivált a szakértők éles szemei előtt ne tűnjék fel a czenzor jóakaratu s emberbaráti kisegítése. Hja az embernek ily kritikus helyzetben nemcsak jó pedagógusnak hanem prudens tanügyi politikusnak is kell lenni! Csak ily modorral lehet látszólag eltakarni a létező bajt, s egy kis port hinteni az egyszerű s jóindulatú laikus hallgatók szemébe. Tagadhatatlan, hogy a tanfelügyelő ur helyes tanmódszert alkalmaz, s a gyermekekhez leereszkedő s kifogástalan modort használ; sőt olykor igen kedélyesen mulattatja még a vizsgálati közönséget is. De hát én mégis megköszönném neki, ha tanítója volnék, azt az igen nagy jószívűségét és becses kisegítői modorát. Mert ha én 8—9 hónapon át nevelem, oktatom saját kezem alatti gyermekeimet, kiknek minden mozzanatát, gondolkozását, egyéni sajátságát, képességét, előhaladottságát, szivük, eszük járását, legjobban ismerem: már akkor csak mégis engedőimet kérnék, hogy 9/10-ed részben én kérdezhessem saját osztályom tanítványait, a czen- znr ur pedig elégednék meg az elnökléssel s a kérdések l/io'ed részével, nem pedig a tapasztaltak szerint megfordított arányban és módon! Meg kell gondolnunk, hogy a szerény tanítói fizetés mellé a jogosan kiérdemelt erkölcsi jutalom és elismerés is szükséges ám' Az elmondottak által én csak azt kívánom, hogy a kinek képessége nincs a magasabb osztályt vezetni: az a törvény utasítása rendelete szerint vegye át azt az iskolai csoportot, a melynek tananyag-köre és terjedelme nem szárnyalja túl készültségét. Hol, ha gyengeség, mulasztás lennş is, ez csak egy korosztállyal, de nem a felsőbb 3 főcsoporttal szemben történnék. Ha az első iskolai csoport részben szenvedne is egy éven át a szakképzetlen vezetés miatt, ezt 5 éven keresztül a jeles és kitűnő szák- készüitségü tanítók alig észrevehetőig és gyökeresen helyre hoznák, s lehetőleg kipótolnák! Mig tehát ama feltűnő mulasztáson, a népnevelés és oktatás ama nagy hiányán segítve nem lesz: addig alulírott a gondnokság és a sajtó utján idő- és alkalomszerűig nem szűnik meg felszólalni, tenni, hatni! Mert a tanügyet megrövidíteni, a népnevelőn fejlesztését szándékosan gátolni senkinek sem szabad! Nem kivált akkor, midőn erre holmi kicsinyes személyi érdekek, holmi megsőrteltnek vélt degradálási igazolhatlan egyéni ámbicziók szolgálnak alapul. Annál kevésbbé pedig, mert nem az iskola s a növendékek vannak a tanítóért, hanem a tanitó van az iskola, a gyermekek s a népne- velés minél inkábbi emelése szent érdekeiért! A vizsgálatokon minden törvényszabta tantárgy előfordult. A szalmafonás tárgyai láthatók voltak. A női kézimunka számos darabjai kiállíttattak. A hallgató közönség szép számban volt képviselve. A gondnokság 3 rendes tagja jelen volt. Fejér Gyula. VEGYES HÍREK. Klotild fohgnő állapota. Fiúméból a „P. H.“ e sürgönyt vette: Klotild tőherczegnő ő cs. és kir. fensége állapota a viszonyokhoz képest jó. Az újszülött főherczegnő jól érzi magát. Dr. Braun Ágost, tanár; Dobránszky Péter, Csikmegye gyergyói kerületének országgyűlési képviselője, mint Dobzsánszky Adolf muszka-agitátor rokona, Oroszországba hivatalőrtfolyamodik. (Jövőben dicsérheti a „Székely Nemzet.“) A Deák-siremlék ügyében nagy visszatetszést keltett különösen képviselői körökben a szükebb bizottság azon intézkedése, hogy, bár az illető törvény a mauzóleumban sarkofagot kíván, e helyett most a koporsót az épület mélyébe akarja lesülyesz- teni, s ezen intézkedésében az albizottság a teljes országos bizottság megkérdezése nélkül intézkedett, ezenkívül még falfestményeket is rendelvén meg, melyekről a teljes bizottság szintén nem bir tudomással. Ez ügyben helyszíni szemle lesz. Szocziálista hajsza Bécshen. A mult éjjel Bécs- ben Fühfhausban számos munkást fogott el a rendőrség, a kiket forradalmi üzelmekkel gyanúsítanak. Az elfogatások összeköttetésben állanak azzal, hogy a rendőrség a napokban egy ládát foglalt le a vasútnál, a mely forradalmi nyomtatványokat tartalmazott. Tiszt női ruhában. Nyugati Oroszország kownai vasúti állomásán nemrég egy fiatal nőt tartóztattak le s követelték tőle, hogy igazolja kilétét és útja czólját. A hölgy azt felelte, hogy Ausztriába utazik. E közben zsebébe nyúlt, hogy — állítólag — uti- levelét vegye elő. E helyett azonban egy revolvert rántott ki s fejbe lőtte magát. Az öngyilkosnő papírjaiból konstatálták, hogy tulajdonképen férfi volt, és pedig egy huszonkét éves orosz tiszt, ki Ausztriába akart szökni. Piaezi árak Sepsi-Szentgyörgyön, 1884. május 12-én. Irodalom. Deák Imre postatiszt, — jelenleg Brassóban — ki nagy szorgalommal foglalkozik postai segédkönyvek szerkesztésével, a „Posta Kalauz“ szerkesztője, legújabban igen csinos és valóban hézagot pótló munkával gazdagítja a szakirodalmat. Erre vonatkozólag a ezoigalmas hivatalnok következő előfizetési felhívást bocsátotta ki : Előfizetési felhívás a kincstári postahivatalok pénztári kezelésére vonatkozó „Segédkönyv“-re. Egy jeles írónk szavai szerint: „A számvitel kedvező szerencsében jólétünk tükre, balszerencsében pedig becsületünk védpajzsa.“ S minden állam kiváló gondot fordít arra, hogy a fennti szavak közegei által érvényesíttessenek is; mert pénztári számvitel tudása nélkül minden gazdálkodás csak tapogatózás, melyből zavar és erkölcsi bukás származik. Ismeretes azon körülmény, hogy a kincstári kezelés alá vett postahivatalok vezetésével megbízott tisztviselők közül többen a pénztári számadások összeállítása körül kellő jártassággal nem bírnak, minek folytán sok kellemetlenség és zavarnak vannak kitéve. Alólirott e művel, melyet a felettes igazgatóság idei 878. sz. a. k. rendel, jóváhagyni mél- tóztatott, óhajt a meglevő nehézségeken némileg segíteni, melynek czélja a pénztári számadások mikénti szerkesztésére vonatkozólag kellő útmutatást adni, illetve a postapénztárak számvitelének minden mozzanatát kezdettől végig híven, mint egy tükörben feltüntetni s példákkal illusztrálni. A kitűnő s nagy gonddal összeállított mű legközelebb hagyja el a sajtót s Bernstein Márk könyv- kereskedésének kiadásában (Sepsi-Szentgyörgy) fog megjelenni; ára 50 kr. — Megjegyezni kívánjuk, hogy a müvet úgy a közlekedési minisztérium, mint I a postaigazgatóság ajánlotta az összes postahivataloknak, s igy felesleges azt még nekünk is ajánlani. a Ráth Károly által szerkesztett „KiállitáBÍ Lapok“ 10-ik száma Deutsch M. műintézete kiadásában (Budapest, Bálvány-utcza 12. sz.) megjelent, a következő érdekes tartalommal : Keleti Pavillon. — Az elárusító iroda tervezete. — Elszállásolási hivatal. — A debreczen-kelüti bizottság működése.— Kiállítási krónika: A kiállítási épületek és pa- villonok jegyzéke. Bejelentések az orsz. szakbizottságnál Vidéki közlemények. Turini nemzeti kiállítás. — Bejelentések a budapest-kerületi bizottságnál. (Pcst-Pilis-Solt-Kiskun, Bács- Bodrog, Esztergom, Fehér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Zólyom megyék kiállióinak csoportok szerinti névsora.) — Az uj iparhatóságok. A szegedi iparos ifjúsági egylet nyilatkozata. — Illusztrácziók: A műcsarnok főhom- lokzata és alaprajza. — Hirdetések — Előfizetési dij 3 j-ed évre áprilistól deczember végéig 3 írt. 12240 92.30 81 — 131.75 96 25 118.50 102.— 100.50 101.— 101 — 100.50 100.— 100.— 98.— 117.75 116.25 81.— 81.75 10175 137.— 855.— H (D K «+ oM H‘ rt Buza Rozs Arpa Zab legszebb ........................................7— közepes .......................................6.30 vegyes......................................— legszebb .......................................4.40 közepes.................................— legszebb .......................................3.50 közepes.................................—.— , legszebb.................................3.— közepes.................................—•— Törökbuza . 4.60 Kása . 8-50 Borsó . . ................................6.— Lencse . • ......................................9- — Fuszulyka . ......................................6.— Lenmag................................................—-— Burgonya........................................... 1.40 (Marhahús...........................................—.40 j Disznóhus ..........................................—-48 I Juhhus .....................• . —.— {Faggyú (friss) .........................................—.32 Felelős szerkesztő: Szterényi József. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1884. május 12-én. Magyar aranyjáradék 6°/0 ..................................... Magyar aranyjáradék 4°/0 ..................................... Magyar papirjáradék 5°/0 ..................................... Magyar vasúti kölcsön...................... ..... Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás Magyar keleti vasúti államkötvény, Hl. kibocsátás Magyar földtehermentesitési kötvény ..................... Magyar földteherment. kötvény záradékkal . . Temes-liánáti földtehermentesitési kötvény . . Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . Erdélyi földtehermentesitési kötvény ..................... Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény ..................... Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön ...................... Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy .... Osztrák járadék papírban ..................................... Osztrák járadék ezüstben................................ ..... Osztrák járadék aranyban ..................................... 1860-iki osztrák államsorsjegyek Osztrák-magyar bankrészvény . Ezüst .... Cs. és kir. arany 20 frankos arany (Napoleond’or) Német birodalmi márka London Nyomatott Berüsteiu Márkuál Sepsi-SzeutgyörgyöD.
