Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-05-15 / 55. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884.

XIV. évfolyam. 55. szám.

Csütörtök, május 15.

NEMERE.

HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY.

Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap.

ZMIeg-jelenilí: Iietenlciirt háromszor: Kedden, Csü-törtölsön és Szombaton.

Szerkesztőségi iroda:

Sepsi-Szentgyörgyön, fopiacz, 629. az. a.

(Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadóhivatal:

Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők

Előfizetési ár

helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve:

Egész évre . . . 7 frt —- kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 80 „

Hirdetések díja:

3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény.

Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők.

Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberge1A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában.

Dobránszky ur.

Az utóbbi időben nevezetes hírre vergődött Dobránszky Péter úrról a kolozsvári „Ellenzék“ következőleg ir:

Ez a ruthén, a ki a székelyt atyámfiainak czimezi, szívós élettel bir. Olyan, mint a kígyó farka : a nap leáldoztáig mozog. Eltakarításáról a kormány fog gondoskodni. Jónás Ödön képviselő vállalkozott a végtisztesség megtételére. Miként alábbi levele bizonyítja, ő hívja fel Ugrón Gábort a becsületbiróság megalakítására.

Ezen bíróság Ítélete lesz az utolsó csapás; azontúl a kigyőfark nem fog mozdulni. Gyer- gyóban nem lesznek választói, a műegyetemen nem lesznek hallgatói, a magyar társadalomban nem lesznek barátai. Ez az ő sorsa. És igy van ez jól.

„Ha éjfélkor lovára ül a kozák, a virradat már Gyergyóban éri.“ Ezt mondta Ugrón, s e mesteri rövidséggel a Dobránszky bűne egész mivoltában jellemezve van. Mert elmehet valaki Persiába, Indiába, Amerikába; elmehet Szerbiába, Romániába, Montenegróba; szolgálatát ajánlhatja föl Német-, Olasz-, Franczia- országnak : sajnálni fogjuk lépését; fájni fog nekünk, hogy valakiben csak annyira izmosodtak meg a honszeretet kötelékei, hogy azokat anyagi jobblétért széttépni képes és el tudja hagyni hazáját; a földet, melynek minden fűszála ismerős, a társaságot, hová a családnak ölelő karja s a barátuak bizalmas szava csatolták ; hogy el tudja hagyni e hazát s nem akarja kivonni osztályrészét a közörömből és a kftzszenvedésből egyaránt; hogy ki tudja magát szakítani egy olyan kötelékből, melyhez múltjának és jövőjének, amannak gyökérszálai, ennek friss hajtásai oly édesen fűzik; — mondom, sajnáljuk a lélek e megtévedését, de megbélyegző ítéletünkkel nem tudnók sújtani.

De Dobránszky ur — egyetemi tanár létére — muszka szolgálatot keresett. És kereste azt oly időben, midőn az egész haza közérzülete az oroszt ellenségnek tekintette. Kereste annál az államnál, mely évtizedek óta szítja hazánkban a szláv forradalom tűz ét; annál, a mely pénzzel, mesterkedéssel, ígéretekkel aknázza alá hazánk állami létét; annál, a mely megfojtotta hazánk szabadságát, s melynek a Kárpátokban megjelent szurony-erdeje a gyásznak sötét árnyékát vetette rónáinkra s vérteu- gert fakasztott a magyar nemzet testéből.

Ilyen államnál keresett egy műegyetemi tanár szolgálatot. Ereinkben a vér megfagy, midőn ilyesmit hallunk. Részünkről Dobránszkyt eddig sem becsültük. Eszközeinek megválasztásában túlságosan lelkiismeretlen volt. Mint közönséges bujtogató ment a székelyek közé s a demagógiának minden eszközét felhasználta megválasztatásához. E szegény, elhagyott, mások által föl nem világosított nép a képviselőházba juttatta ezt az embert, ki — mint leveleiből kitűnik — pénzért, hivatalért, előmenetelért tudott volna lenni muszka-ágens is,

A bíróság Ítélni fog. Konstatálni fogja, hogy a leveleket Dobránszky irta sajátkezüleg. Az lesz — mert egyéb nem lehet — az Ítélet. A többi a kormánypárt dolga iesz. Ha akarják, még ki is menthetik. Mocsáry Géza közöttük

ül, pedig soha sem tisztázta magát azon vád alól, hogy összeköttetésben állott Dobzsánszky Adolffal, ki ellen Lembergben hazaárulási pört folytattak. És ott ülnek a 49-iki muszkave- zetők is. A kormánypárti sajtó ötöl-hatol. Védelmezni nem merik, elitélni restellik. Azonban minden a felülről kiadott jelszótól függ. E jelszó: napiparancs. Ennek fognak engedelmeskedni a kitartottak.

A Jónás Ödön levele, melyet Ugrón Gáborhoz intézett, igy hangzik:

„Tisztelt képviselőtársam! A képviselőház május 9-iki ülésében Dobránszky P. képviselő ur ellen öu a hazafiatlanság vádját emelvén, D. képviselő ur, egy általánosan ismeretes felszólitást intézett önhöz, a végből, hogy ezen ügy s a vele összefüggő — ön által különösen is hangsúlyozott — kérdések megvizsgálására egy választott biróság megalakításához hozzájárulni szíveskedjék.

Dobránszky ur ezen felhivására ön az „Egyetértés“ május 11-diki számában következő nyilatkozatot tette közzé:

(Itt közli az Ugrón ismert nyilatkozatát.)

Én, ki orsz. képviselő és egyszersmind műegyetemi tanár is vagyok, az ön által megszabott mindkét rendbeli feltételnek megfelelvén, ezennel bátor vagyok önt a nyilatkozatában nyilvánosságra hozott szavaihoz képest arra kérni, hogy sziveskedjék a maga részéiből, az ön által is említett választott biróság megalakítása czéljából, a szükséges intézkedéseket mihamarább megtenni, mit részemről szintén haladéktalanul megteszek.

Összhangzó eljárás czéljából kérem, szíveskedjék velem a lehető leggyorsabb utón a kölcsönösen követendő eljárásra vonatkozó óhajtását közölni.

Ezen kérelemre engem nem személyes tekintetek indítanak, hanem úgy a képviselőház, mint pedig a műegyetemi tanári testület reputácziója iránt tartozó kötelességem vezet és ép azért kérem ezen ügyben mielőbbb intézkedni, mivel annak bármely újabb ürügy czimen való elhalasztása vagy megszakítása az ön által emelt vád egész súlyát a dolog természeténél fogva önmagára hárítaná vissza.

Maradok kollegiális tisztelettel

Budapest, május 11-ikón.

K. Jónás Ödön,

orsz. képv. és mügyetemi tanár.“

A szerb skupstina. Belgrádból jelentik május 6- ról: A szerb skupstina néhány nap múlva működését meg fogja kezdeni Nisben. A királyi ukáz, melyet a hivatalos lap mai száma közöl, azt jelenti, hogy a skupstina május 6-ára (máj. 18.) hivatik össze. Hogy éppen Nist választották a skupstina üléseinek helyéül, mutatja a kormány komolyságát s azt is, hogy nem könnyelműen lép a harcztérre, hanem minden szavazatát együtt tartva, velük, győzni is akar. A helyzetet igen komolynak és Szerbiára jelentősnek tartják. A pénzügyek rendezésétől, az adórendszer megváltoztatásától, az állami bevételek szaporításától függ az ország további kulturális fejlődése. Bizonyos tekintetben most fognak választani a barbárizmus és a czivilizáczió közt.

Azzal, hogy a skupstina helyéül Nist tette a kormány, a népben és különösen a képviselők közt a helyzet komolyságának tudatát akarja felébreszteni, mert Nist a nép oly helynek tartja, melyet csak jelentős időben választanak a skupstina helyéül, mivel itt az ellenzéknek parlamenten kívüli oly párt- agitácziója, a milyen Belgrádban létezik, s a mely gyakran sikerrel hat a képviselőkre, nem lehetséges, mert Nis csöndesebb, nyugodtabb hely, mint Belgrád. Az összes minisztériumok, okmánytárak stb. már e hó 14-ón Nisben lesznek. A király 20-án utazik le s előreláthatólag az egész nyarat ott fogja tölteni. A törvényjavaslatok nagyrészt elkészültek ; jelenleg a minisztertanács előtt vannak. Minisztertanácsot a király elnöklete alatt, most mindennap tartanak.

Moldvának egykori hospodárja, Sturdza Mihály, Párisban, a legtöbb trónvesztett fejedelem menhe- lyén, csaknem kilenczven éves korában elhunyt. Mint harminczöt éves férfi a Moldva fejedelemség trónjára hivatva, tizenöt évig nem minden ügyesség nélkül uralkodott, de a nép nagy tömege előtt nem tudott népszerűségre szert tenni. Oroszország által cserben hagyatván, le kellett mondania 1849>ben s azóta Párisban élt. 1859 ben, midőn uj fejedelmet választott Moldva népe, még egyszer visszatért hazájába, de várakozása elllenére erélyes versenytársa támadt saját fiában, Gergelyben. Se az egyik, se a másik nem nyert többséget, a szomorú emlékű Cusa ezredesre esett a választás. E bukás után felhagyott Sturdza a trón visszaszerzésének minden reményével, merőben távol tartotta magát a politikától, s mint egyszerű magánember fejezte be életét Párisban.

Dobránszky-ügy a kéimselüházban.

(Folytatás.)

Ezekkel indokolva interpellácziómat, bátor vagyok felolvasni: (Olvassa.)

Í Van-e tudomása a belügyminiszter urnák arról, hogy gyergyó-szentmiklósi járás szolgabirája a minősítési törvény ellenére, minden qualifikáczió nélkül csempésztetett be állásába, melynek megfelelni képtelen ?

Vau-e tudomása arról, hogy e szolgabiró az 1874. 33. t.-cz. 104. § a belügyér ur 171/1878. elnöki szám alatt kibocsátott rendelete ellenére, Alfalu- ban és Ditróban népgyülés megtartását eltiltotta ?

Van-e tudomása arról, hogy a népgyülést zavarókat rendre nem utasította, csendre nem intette, hanem fellépésével bátorította, provokálta, sőt Ditróban a népgyüléseu a lármázókat a szárhegyi községi biró Csengő Lajos vezérelte, mit a szolgabiró összejátszása nélkül nem tehet vala ?

Van-e tudomása arról, hogy Alfaluban a lármázókat a községi rendőrök, a községi bába biztatták csendzavarással, sőt a hallgató közönség közé községi rendőr dobott ?

Van-e tudomása arról, hogy a kerületi szabadelvű párt elnöke, a szolgabiró, s mint ilyen, a kormánypárti jelöltet kortes-utján kisérte és kortes beszédeket tartott, fölhiván a népet, hogy az ellenzéki sátánokat űzzék ki a községből?

Ha van tudomása minderről, mily intézkedéseket tett, hogy az alkotmányos szabadságon törvényeinkben ejtett sérelmet megtorolja?

Ha ezekről nincs tudomása, szándékozik-e szerezni, s a vizsgálatot a szolgabiró és czinkostársai ellen elrendelni ?

T. ház! Még tartozom a t. háznak igazolással, t. i. azzal, hogy miért tartottam kötelességemnek ezen ügyben és azon kerület képviselője ellen ilyen határozottsággal életemet is veszélyeztetve, hazafi- Ságból fellépni. Ezt teszem azért, mert a t. képviselő ur, daczára, hogy itt az ellenkezőt állította, nemcsak, hogy rokon Dobzsánszky Adolffal, a ki a lembergi perből ismeretes, hogy azzal összeköttetésben állott, sőt — sajátkezű leveleivel fogom igazolni — Oroszországban maga számára hivatalt kért.

T. ház! Ha ebben valaki kételkedik, itt, vannak Dobránszky Péternek 1863 — 1879-ig, ez utóbbi a műegyetemből datált levelei; nincs az egész kor kitöltve, mert időközben jónak látta a levelezés nagy részét vissza kérni, de már ez is elégséges, hogy a mit állítottam, azt igazoljam és bebizonyítsam. A levél tulajdonosa által fel vagyok hatalmazva. hogy ezeket itt felolvassam. Nem fogom a t. házat sokára fárasztani, csak egyetlen kis levelet olvasok fel, a mely ezen tényt kellő világosságba helyezi.

„Azon tény, hogy Adolf bácsi az ón tehetségemet és sok helyen szerzet tanulmányomat nem ismeri, nem lep meg; azonban hogy oly feltűnő, sőt ignoráns közönynyel veszi általam kifejezett szándékomat, ez azon hiedelemben erősít meg, hogy A. bácsinak semmi befolyása azon ügyben nem lehet; különben még két kézzel kellene megragadni az alkalmat, hogy a nagy, a határtalan nagy, de határ-