Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-12-06 / 137. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884.

XIV. óvMyíim. 137. szám.

Szombat, deczember 6.

NEMERE.

Politikai, társadalmi, közgazdászai, közművelődési és szépirodalmi lap.

rMIegJelezills: Ixeten^int Ixárortiszor: Kedden, Cs-ü. törtödön. és Szombaton.

Szerkesztőségi iroda:

Sepsi-Szentgvörgyön, tőpiacz, 629. ez. a.

(Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadóhivatal:

Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér- mentesen küldendők

Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve:

Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „

Negyedévre . . . 1 „ 80 „

Hirdetések díja:

8 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény.

Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők.

Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler Goldberger

A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában.

S.-Szentgyörgy, 1884. decz. 5.

Az országgyűlésen nagyban tárgyalják a költségvetési javaslatot.

A kormány javaslatát főbb vonásaiban mi annak idejében közöltük s elmondtuk arra vonatkozó véleményünket.

Most a képviselőház mondja ki ítéletét.

A kormány nem nagy dolgot csinál belőle ; látszik, nem is száll síkra, győzelmében amúgy is biztos. Annál nagyobb erőmegfeszitéssei küzd az ellenzék, különösen a függetlenségi párt.

Ugrón Gábor szép szónoklatban kimutatta a kormány pénzügyi politikájának káros voltát.

Az állam kiadása 16 évvel ez előtt 147 millió frt volt, ma pedig — tehát 16 év után, 337 millió frtot tesz, mely kilencz tizedrész- ben adóval fedeztetik.

1868-ban a magyar nemzet egyenes adóban fizetett 58 milliót, mi fizet 95 milliót, és ehhez még az is jatu, hogy miudennek daczára az állam adóssága 1000 millió forintot jóval meghalad.

Szentkirályi Albert pártonkivüli képviselő nagyhatású beszédével keltett feltűnést. Nem annyira az által, hogy a kormány ellen emelt szót, hanem inkább a felvetett ui eszmék által.

Szentkirályi elfogadja az 1867-iki közjogi alapot, de hozzáteszi, hogy e törvények kardinális pontjai még mai napig sincsenek végrehajtva. Reklamálta az önálló magyar hadsereget és a külön vámterületet az 1867-ki közjogi alaptól. Szerinte ezt megadja a kiegyezés, a közjogi alap, de csak papíron.

Beszédének alighanem igen messze kihaló hatása lesz.

Ez eszme még a parlamentben felvetve nem volt. Beszéde nagy meglepetést keltett s már hangok is hallatszanak, melyek uj pártalakulásokról szólnak.

Zichy Jenő gróf — a pártonkivüli — csak azért szólalt fel, nehogy a kormány azt higyje, hogy a pártonkivüliek mind Szentkirályi véleményét vallják, azért bizalmat is szavazott a kormánynak.

De nem úgy Hojtsy Pál. Ő kíméletlen a kormánynyal szemben és egész más színben tüntette fel a pénzügyminiszter expozéját, mint azt a kormány tette volt.

Horánszky Nándor felszólalása egyike volt a legjelentékenyebb pariiameuti beszédeknek. Alaposan és részletesen bonczolta fel a költségvetést, és bevilágított annak minden rejtőkébe. Kimutatta, hogy a beruházások által űzött fogások nem egyebek egyszerű szemfényvesztésnél, mert a „beruzásások“ tetemes része olyan, a minek sem közvetlen, sem közvetett jövedelme nincsen. Valódi szakszerű budget beszéd volt, meljuek teteiei ellen csak védekezni lehetett a pénzügyminiszternek, de azokat megczáfulni nem volt kepes. iá Horán szky beszede erős szónoki hatást ért el a befejezésben, melyben szintén a társadalom ellen felhozott igazságtaian vádakkal foglalkozott, iá kimutatta, hogy nincs társadalom a világon, mely annyi kultúrái s állami feladatot végezne, mint a magyar társadalom; mely ellen, ha

valamit föl lehet hozni, az nem más, mint az, , hogy nem akarja merészen és erélyesen kezébe venni a saját sorsának intézését.

Beszéde végén Horán-izky kijelenté, hogy általános tárgyalás alapjául elfogadja a költség- vetést, mert nem ezt a momentumot tekinti bizalmi kérdésnek, hanem az apropriácziót.

Utoljára hagytuk, pedig legelőbb kellett volna szólnunk városunk képviselője B e k s i c s Gusztáv szüzbeszédéről, mely szónoklati szempontból igen sikerültnek mondható. Beszédében Beksics a magyar társadalom ellen kel ki, a mely feladatának szerinte meg nem felel. — Erre akarunk néhány megjegyzést tenni.

Beksics nem tartja aggályosnak, hogy a magyar gentry pusztul; szerinte ez nem baj. Pedig épen ezt félti a magyar nemzet, mert a gentry volt az, mely hosszú ideig tartotta a nemzetben a lelket. A gentry pusztulása Magyarországra vészteljes lehet — ép ezért ter- jeszsze ki a kormány erre figyelmét.

A magyar társadalom sem felel meg a képviselő ur által elvárt feladatainak.

Mik legyenek ezek ? Nem ţes»-» eleget a magyar társadalom humánus és kulturális tekintetben? Vau-e társadalom Európában, mely több humánus és kulturális egyesületet létesit és tart fenn, mint épen a magyar társadalom? I Van e hazafias czél, melyért a magyar nemzet nem lelkesülne? . . .

Egyben igazat adunk azonban a t. képviselő urnák. A magyar társadalom is kezd — de csak kezd — hűtlen lenni hagyományaihoz s közönyössé lenni az iránt, a miért eddig lelkesülni tudott.

De ennek megvan a saját oka. Mindenhez pénz kell, s ma örülnünk kell, ha fentarthat- juk magunkat. Ha a kormány nagy adót róv reánk, gondoskodjék megélhetésünkről is. Mert ha nincs jövedelmi forrás, akkor csakugyan igaza lesz Beksics képviselő urnák.

Ne adja az isten. Erre törekedjék a képviselő ur, ha babérokat akar magának szerezni.

 képvíselötláz decz. 2-iki ülésének kimagasló mozzanatát Grünwald Bála beszéde képezte, a ki a ház osztatlan figyelmétől kísérve birálgatta a kormány politikáját a magyar államiság szempontjából és szemére hányta Tisza miniszterelnöknek, hogy nagy hatalmát nem érvényesíti a magyar államiság érdekében úgy, mint kellene. Eló're lehetett látni, hogy Tisza miniszterelnök nem fog sokáig késni a felelettel, és csakugyan szót is emelt az ülés végén ; nagy hatással polemizált főleg Gaál, Szentkii’ályi, Horánszky és Grünwald beszédei elleu. Szólották még: Wolff Károly a szászok részéről, továbbá Lukács Gyula a függetlenségi párt és Gaál Jenő a mérsékelt ellenzék részéről.

A tüzérség nagy reformja A hivatalos lapok legközelebb közzé lógj ik tenni a tüzérség uj organi- zácziójára vonatkozó rendeleteket, melyek most felülvizsgálat végett Vilmos főherczeg tüzérségi tőfelügyelő előtt vannak. A tábori és vártüzerségnek osztályai minden hadtest-kerületben egy-egy tüzérségi dandár-parancsnokságnak leszuek alárendelve. Csak a 15. hadtestnél és a zárai katonai parancsnokságnál maraduak meg továbbra is a tüzérségi igazgatók, mert az okkupáit területen, illetőleg a Dalmacziaban levő osztályok elégtelenek arra, hogy dandárt képezzenek. Ausztna-Magyarország kilencz toniosabb varaban (Przem«yl, Krakkó, Komarom, Ounütz, Póla, Kattaro, Gyula-Fehérvár, Trient és Josefitadban) 4 ezredes, 4 alezredes és 2 őrnagy

lesz rendszeresítve önálló tüzérségi igazgató gyanánt. Alakítanak 14 hadtest-tüzérezredet 3 nehéz és 2 könnyű üteggel, 1 lőszer készletet és 1 pót- tartalék-keretet, mint „hadtest-tüzér3ég“-et, továbbá 28 önálló nehéz üteghadosztályt, egyenkint 3 nehéz üteggel, 1 lőszerkészletet, és 1 póttartalók-keretet, mint hadtesttüzérséget, továbbá 2 lovas-üteget, 8 lovas csapathadosztály számára, végül 9 nehézüteg- hadosztályt, egyenkint 3 nehéz üteggel a 9 land- wehr hadosztály számára. — Az uj organizáczió előléptetéseket von maga után, melyek azonban csak a jövő év április havában fognak megtörténni.

Politikai szemle.

A német sajtó nagy része osztja azst a föltevést, hogy a birodalmi gyűlés nemsokára fel fog oszlattatm. Egyes lapok azonban valószínűnek tartják a birodalmi kanczellár közeledését a czentrum - hoz. Annyi bizonyos, hogy Bismarck herczegnek vagy szorítkozni kell csupán oly javaslatok előterjesztésére, melyeket a czentrumpárt segélyével elfogadtathat — s van ilyen elég, — vagy föl kell osz- latui a birodalmi gyűlést. A czentrum és a német szabadelvüpart összesen 200 szavazatot tesz ki, vagy is a többséget. Tehát ezek együtt- tartásával szemben mit sem lehet kivinui ; arra pedig gondolni is alig lehet, hogy a kanczellár a német szabadelvűekkel egyezkedni akarjon. . s«

A birodalmi gyűlés decz. 1-én tartott ülésén Bismarck hg. vedeimezte gyarmati politikáját s a birodalmi gyűlés íeloszlatasával íenyegetődzött, ha a kért szubveuezió az uj gőzhajóvonalakra meg nem szavaztatnék. A birodalmi gyűlés az illető javaslatot bizottsághoz utasitá. A czentrum párt elhatározta, hogy a gabnavám mérsékelt fölemeléséhez hozzájárul; ez áltál a többség a gabuavám-emelés javára biztosítva van.

A Khiua és Fraucziaország közt folyó tárgyalásokról a „Times“ ezeket írja : Ferry a ton- kingi vita folyamán nov. 26-án azt mondta, hogy a khinai kormány már elfogadott volna bizonyos javaslatokat, melyeket Fraucziaország részéről az Egyesült-Államok követe terjesztett elő, de akkor „Cseng marquis arról értesítette a pekingi kormányt, hogy Fraucziaország minden áron békét akar“, — minek az lett a következménye, hogy a khinai kormány úgy fölcsigázta követeléseit, hogy nem akadt európai kormány, mely hajlandó lett volna Francziaországnak elfogadásra ajánlani. A mi itt Cseng marquisról van mondva, az merőben alaptalan, mert a marquis a neki tulajdonított közlést sohasem tette Pekmgben s Pánsból való visszahi- vatása óta tényleg mit sem tett, amivel kormányára befolyást kívánt volna gyakorolni a tonkingi kérdésben.

Párisi kormánykörökben — támaszkodva a ton- kingi vita alatt a képviselőkamrában kifejezett óhajra — azon elhatározást hangoztatják, hogy ezentúl Klímában a legnagyobb határozottsággal jar- uak el s az eddiginél erélyesebb akcziót fejtenek ki. A közvetítés iránti kilátások tehát e pillanatban háttérbe szorultak s lihina makacsságának megtörése végett erélyes lépésekre készülnek.

A legújabb franczia foglalás. A porta hivatalosan értesülvén arról, hogy egy írau- ezia fregatt jelent meg a tadzsurai öbölben s hogy a franczia csapatok Fraucziaország nevében megszállottak Tudzsura városát, ez ellen a franczia kabinetnek tiltakozó jegyzéket fog átnyújtani. Ez az ügy hír szerint a herum konferencziáu is elő fog huzatai.

Az angol képviselőház előtt jelenleg három szabadelvű képviselő által aláirt javaslat fék« szik, mely a parlamenti szavazatjogot óhajtja kiterjeszteni a nősre. Legújabban a javaslathoz egy záradékot tűztek, meiy a terjes nőket a szavazati jogból kizárná. E záradék mindkét pártban talált hívekre, s igy remélhető, hogy a javaslatot elío- gadjak. Gladstone hír szerint már kijelentette, mi- uzeriut ő a javaslat elfogadását ellenezni nem fogja.

A brit kormány körlevele, mely Angliának az egyiptomi pénzügyek rendezésére vouaUozó