Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-12-06 / 137. szám
*■»» 548 ■—"* javaslatait tartalmazza, mâr Itét-három napja közöl- tetett a nagyhatalmakkal. Hogy mily fogadtatásuk lesz e javaslatoknak, arra nézve ez idő szerint még nem lehet Ítéletet formálni, mert a dologban leginkább érdekelt hatalmak sem nyilatkoztak még, mint pl. Francziaország. Konstantinápolyi jelentés szerint a porta utasította párisi nagykövetét, hogy kérjen felvilágosításokat Tadzsura vöröstenger melletti kikötőhely franczia részről történt megszállása felől. — Tadzsura egyike ama helyeknek az afrikai tengerparton, melyeknek megszállását Anglia a portától kívánta, mikor az egyiptomi helyőrségek e helyekről visszavonattak. Akkor arról volt szó, hogy tö- jök csapatok őrködjenek az egész partvidék fölött, megakadályozandók a szudáni lázadásnak Hedzsasz- ba való átterjedését. A szultán akkor nem fogadta el az angol javaslatot a megszállás iránt, s ettől kezdve az ottani arab sejkek függetleneknek tartják magukat s jogosultaknak, tetszés szerinti szerződéseket kötni az idegenekkel. Ugyanez az eset Aden- nel s legújabban a berberai kikötővel is, de Konstantinápolyban azt a nézetet vallják, hogy ezek a területek még mindig a szultán fenhatósága alá tartoznak. A mi különösen Tadzsurát illeti, Francziaország itt csak Anglia példáját követte, mely a porta szerint önkényes megszállásokat kezdte azon a vidéken. Tadzsura különben a soa i franczia telepekkel való szabad közlekedést biztosítja. Jláromszékmegye közigazg. bizottságának gyűlése — deczember 2-án. Póttá József főispán a gyűlést délelőtt pontban 10 órakor megnyitván, jelenti, hogy a tagok közül kimaradását senki sem jelentette be. A tagok teljes számmal vettek részt a gyűlésen. Azután a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumnak egy leiratát terjeszti elő, melyben a nevezett minisztérium arról értesíti, hogy a Bálafalva és társközségek határain levő belvizek levezetéséért tett felterjesztési e a kulturmérnökség utasittatott, a tervet még a jövő év folytán elkészítem. A gyűlés a leiratot örvendetesen vette tudomásul. Br. Apor Gábor alispáuoak a mult hóról szerkesztett részletes jelentéséből közöljük a követ kezőket: Igtatóra érkezett 856 drb, ebből elláttatott 771 drb. Tizenöt napos útlevél kiadatott 79, egy éves útlevél ajánlat felterjesztetett 65. A havi pénztár megvizsgáltatván, rendben találtatott. November havi bevétel volt 32.061 frt 421/a kr, kiadás 28.454 frt 27 kr, pénztári maradvány 3607 frt lö'/a kr, letét 1326 frt 41 l/a kr, összes pénzkészlet 4933 frt 57 kr. A megyei útalapból a „Háromszékmegyei gazdák szövetkezeté“ nél 2000 frtot helyezett el az alispán kamatozás végett. Bereczkben Gábor Imre lemondása folytán nov. 22-én tisztujitás volt, melynél az alispán személyesen jelen volt. Polgármester lett Finta János, az eddigi főjegyző ; főjegyző ifj. Farkas Ignácz, eddigi városkapitány. Az uj városkapitány választása kéSÖtBereczk város viszonyait nem akarja az a'18PáD tüzetesen fejtegetni, mert fájdalom, tudja mi * hogy ott úgy anyagi, mint szellemi téien állapotok uralkodnak. Hanem ezen állapotok, azt hiszi az alispán, hogy jobbra fordulna , e e" , esetben nem maradna egyéb hátra, mint hogy T“?ÄL..rnek kötelességért tétet.«, egy uj szervezeti szabályrendelet alkotása 3 a v ros javairól pontos, a valóságon alapuló e r ősz szeállitása és annak alapján a jövő évi koltségveté elkészítése. Alispán a kir. építészeti hivatal főnökével kiszállott Kézdi-Vásárhelyre. Ott a városkapitánynya együtt 7 szeszgyárt vizsgáltak meg és a szemléről jegyzőkönyvet vettek fel. A jegyzőkönyvek átadattak a polgármesternek, ki mint I. fokú egészségügyi hatóság, a büntetést végrehajtotta. Az elmarasztaltak folyamodványt adtak be. Alispán ígéri, hogy K.-Vásárhelyre ismételten ki fog menni és az előbbi «'járást mindaddig alkalmazni, inig teljes eredményt ér el. A vizsgálat nemcsak a szeszgyárakra, hanem a magánlakások udvaraira is kiterjedt. A városkapi- tány meg is büntetett nehányat azok közül, kik a tisztaság ellen vétettek. Séra Tamás árvaszéki elnök jelentése szerint október végén az árvák létszáma volt 9103 személy, november hóban gyámság alá jött 17 ; összes létszám 9120. Ebből felszabadult összesen 16 szem. November végén árva-létszám 9114. Gondnokság alatt volt 266 személy. A háromszékmegyei összesített gyámpénztárnak október haváról áthozott készpénze volt 5201 frt 91 kr. Novemberben bevétetett árvák javára 4329 Irt 68 kr. Gyámpénztári kamatokból 287 frt 10 kr. Visszafizetett tőkékből 4605 frt. Együtt 9221 frt 78 kr. Bevétetett összesen 14.423 frt 69 kr. Ebből kiadatott árváknak 2153 frt 56 kr. Kikölc-tö- nöztetett 8750 Irt. Összes kiadás 10.903 frt 56 kr. Az ügyforgalmat illetőleg összesen 805 elintézendő ügydarab volt. Ebből elmtéztetett összesen 425 drb. D r. Antal Mihály megyei főorvos jelentése szerint a megye egészségügyi állapota november hóban általában kielégítő volt. A roncsoló toroklob, torokgyík és högburut csak szórványosan ész. leltettek. A légző-szervek huvulos és lobos bántal- mai kevesebb szambán észlel.eltek, mint a megelőző hóban. Ezeknek is lefolyása oly szelíd volt, bogy halálozás alig fordult elő pár esetben. A megyei „Ferencz József“ kórházban gyógyke- zeltetett 35 lerfi és 21 nő. Ezekből meggyógyult 18, javult 9. A hó végén gyógykezelés alatt maradott 18 férfi és 11 nő. A betegek közül 1 volt rü hős, 28 bujakóros, 3 szembeteg és 21 különlele betegségben. Az állatok egészségi állapota kielégítő volt. A hasznos háziállatok között semminemű járványos vagy ragályos kór nem uralkodott. A rendes őszi vizsgálatok jó eredménynyel végeztettek be. A szerelem, a szerelem. . . . (Vége.) Nem, nem, az nem lehet! Házi gazdám mosolyogva' hallgatta végig tépelő- déseimet és biztosított róla, hogy nfnes mit restel- ni a dologban. Bedig én nagyon szégyeltem magamat azért a megtréfáltatásért. Hogy nevetnek azok most felettem, hogy kaczagják együgyüsége- met! . . . * Azon néhány nap alatt, melyet a faluban töltöttem, bő alkalmam nyilt meggyőződni róla, bogy házigazdám szóról szóra igazat mondott. Furcsa históriák is keringtek ezen a környéken arról a fiatal leányról. Olyan dolgokat miveit, akár egy dragonyosnak is becsületére válnék. Ezt a fia tál leányt aztán egész lélektani problémának tekintettem, melylyel nagyon gyakran szerettem foglalkozni ezután. A férfi asszony iránt, vagyis az oly nő iránt, ki férfiúhoz illő mesterséget űz, az erősebb nemet megillető munkát végez, sohasem viseltettem rokon- szenvvel. A DŐt mindig gyöngéd teremtménynek tartottam : virágnak, mely illatozzék, harmatnak, mely üdítsen, csillagnak, mely ragyogjon — s La ilyen, sokkal inkább megfelel hivatásának mint ha az irodákban aktákat másol, a kórházban ampulá- cziókat végez, veri a telegráfot, s prelekcziót tart a tanszékről. Es ha már az ilyen férfi-asszonyoktól is kedvetlenül fordulok el, mit kell gondolnom erről a fiatal, szép, szende leánykáról, ki ily merész exczentritást követ el ? ! — Hóbortból teszi azt ? ^agy a természet oltott bele egy ily korcs eszmét ? *Hgy pedig ... De hisz oly szendo, oly szép ! Oly szende, oly szép! Ajkain fakad a csók, szemeiben az. ábránd bűbaja, és egész lénye szerelem- le vau teremtve. . . , De vájjon fog-e 6 .Valakit szeretni ? Megsebzi-e majdan az ő szivét is ama gyilkos nyíl, mely oly édes fájdalmakat okoz ? * Egy évvel történt az elmondottak után. Valamely nőegylet álarcz.os-bálján voltam a Vigadóban. Egy ismerősöm kedvéért mentem el. Különben unatkoztam szörnyüképen. — Alarczos volt ugyan elég, de hiányzott a pezsgő jókedv, a karneváli pajkosság. Már épen távozni akartam, midőn valaki megérintő vállamat. Megfordulok ; egy fekete domino volt. — Ismerlek ! — sípogá a fülembe. — Az meglehet. — De te nem ismersz ! — Biz én nem. Ki vagy ? — Találd el ! — Bajos volna. — Tehát oly sok ismerősöd van ? — Hál’ isten ! — Nem is sejted kilétemet ? Végig mértem tekintetemmel, aztán egykedvűen feleltem : — Nem én. — De röviden felelgetsz ! — Ismeretlennel nem szoktam sokat beszélni. — De ismersz. — így nem. — Hát nem vagy kiváncsi? — Nem szokásom. — No hát jöjj csak, te szobor, majd mindjárt eszedbe juttatok valamit. Ezzel karomba fűzte karját s egy félreeső fülkébe vezetett. — Emlákszel-e a puszta-korcsmára? — kőrdé fülembe súgva, — Hogyan ? — szólék meglepetve. — Emlékszel ? — Hogyan, nagysád . . . te? . . . — Miféle nagysád ? Emlékszel még reám? — S ezzel félrecsusztatá álezáját. R. Anna volt, Rémitő zavarba jöttem; hogy bánBabarczy Ferencz, kir. adófelügyelö jelen- tóse szerint november havában 74.512 frt 391/, kr egyenes adó folyt be, vagyis 11,663 frt 36'/j kr- ral több, mint a mu t óv novemberében. Hadmon- tességi díjban befolyt 258G frt 72 kr, vagyis 2754 frt 58 krral kevesebb, mint a mult év hason havában. Adófizetési haladók a mult hóban nem engedélyeztetett. Ideiglenes házadómentesség 4 személynek adatott. , Komáromy A n d o r kir. tanfelügyelő jelenti, hogy november hóban a toroklob miatt a bükazádi községi iskola szüuetelt, ugyanezen iskolánál Cseh Katalin lemondását beadván, a megürült tanítónői állomásra pályázat fog hirdettetni. A 8.-szentgyörgy-szemerja városrésfzi tanító Bartha Ignácz veszélyes elmebetegség jeleit adván, szülői hazavitték. A szemerjai 60 tanköteles gyermeket jelenleg a tanítónő tanítja. Nagy Borosnyó iskolaszékének azon határozata, hogy az ottani községi iskolában a tanulók vegyes iskolázásban részesüljenek, elvettetett. Az érdekelt szülők ellenszegülése következtében, a tanfelügyelő kiszállott a helyszínére s ott iskolaszóki gyűlést tartva, a nemek szerinti elkülönítést továbbra is fentartandónak találta. Földes Géza tanító ezen határozat ellen folyamodást adott be. Mikes Gyula, kir. mérnök jelentése szerint a brassó-ojtozi államutou a jelen évben kiszállított fedanyag felülvizsgálata megtörtént ugyan, de mert a megyei vállalatok kivételével a kiadott kavicshalmok teljesen kiszállítva nem valának, a felülvizsgáló bizottság a vállalkozónak uj határidőt szabott a halmok pótlására. Jóllehet a határidő nem tartatott be pontosan a vállalkozó által, mindazonáltal a kavics második átvétele nov. 15-ón megtörtént. Az államut a 35—37. kim. között Eresztevény- nél a sánezok melletti földtöltések, kivéve az ut baloldalán néhány száz méter kiterjedésben, teljesen elhanyatván, remélhető, hogy ezentúl a hófúvások e helyen vagy egészen megszűnnek, vagy legalább tetemesen csekélyebbek lesznek. A megyei utakon a f. évben kiszállított fedanyag átvétele november hó 10 én befe]eztetett. Az átvétel elég kedvező volt, a mennyiben a kiosztott ka- vicshalmok legnagyobb részé kiszal iUatott és e.fogadtatott. A természetben kiosztott lgás és kézi napszámok lerovásánál azonban ily siker nem jelezhető, mert a varatianu közbejött erős és tarlós havazás a közmunka ledolgozását megakasztotta, annyira, hogy a megyei utakon 1100 kaViCshalom eltentetlenül áll s így sok kézi és szekeres napszám hátralékban maradt. Következtek ezután a folyó ügyek. Az alispán utasittatott, hogy S.-Szeritgyöigy, K.» Vásárhely és Bereczk városok allodialis tulajdonát képező erdőségekre nézve végleges, illetve rendszeres üzemtervet készíttessen. Az ezzel kapcsolatosan tett indítványok beható tárgyalása után a kir. erdőfelügyelő utasittatott, hogy a febtuárt közigazgatási bizottságban tegyen részletes és kimentő jelentést. jak most ezzel: mint férfivel, vagy mint leánynya! ? 0 észrevette zavaromat. — Tehát nem emlékszel már reám ? Lám, mily hamar megfeledkezik az embertől ! — Oh, dehogy nem emlékszem! hanem megvallom, zavarban vagyok. . . . — Értelek; de hát miért e zavar? nem barátod vagyok ? Rá kellett hagynom. — Nos, hát mi kifogásod ellenem ? — kérdé villogó szemekkel. — Semmi! — Azért mondom, De nini! — inondá, az előttünk elsuhanó álarezosra mutatva, ki apródnak volt öltözve, — ez az apród már megint nyomomban van. Csinos ficzkó ; foga van rám; hogy meg lesz majd lepve, ha férfit fedez föl bennem ! Szöknöm kell innen. Isten veled, pajtás ! Remélem, hogy még találkozunk. — Ezzel sietve odább állt s eltűnt a tömegben. Néhány perez múlva ott voltam a ruhatárban, tölvettem felső öltönyömet és siettem haza, az egó.-z utón töprengve a rejtélyes lény fölött. * Pár héttel ezután furcsa kis újdonság járta be a lapokat: „Egy előkelő kisasszony, kt eddig férfiszokásokat szenvelgett, ismét fölveszi az őt megillető ruhákat s férjhez megy egy államhivatalnokhoz.“ Sejtettem, hogy kiről van bzó; s megerősített sejtelmemben egy kis levélke, melyet még aznap kaptam s mely ig hangzott: „Tisztelt uram I Szívesen látnám ma este 8 órakor nálunk egy barátságos kis estélyen. R. Anna.“ Felfogtam annak jelentőségét. Pont 8 óra volt, midőn R.-ók lakása előtt a bérkocsiból kiszállottara. Az inas bejelentett, s az ajtónál mindjárt elém sietett — R. Anna, úgy, a mint akkor láttam az ő tanyájukon, azzal a szende, szép nőies arczával, melyet most gyöngéd pir futott át. Olyan szép volt igy! Karcsú termatóu fehér atlasz,-
