Nemere, 1884 - Határszéli Közlöny, Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap (14. évfolyam, 1-144. szám, Sepsi-Szentgyörgy)

1884-03-15 / 31. szám

— 122 — űzni dolgaikat, de ezen eljárás nem egyéb, mint leplezése a czélbavett gyilkosságoknak. Ezért elto- lonczoltattak mindazon egyének, kik e részben ve­szélyesekké válhattak. A miniszterelnök elősorolja az eltolonczoltak neveit is, miből kitűnik, hogy azok nagyrészt külföldiek. A honvédség köréből. A honvédségi tanzászlóal­jak ez évben ápril 17-ón lesznek összeállítva. Fel fognak abba vétetni olyan volt egyéves önkéntesek is, kik tavaly áttétettek a honvédséghez. Ezek tar­talék tiszti vizsgára fognak bocsáttatni, mely május 5 én kezdődik és mintegy tiz napig fog tartani. Azon voltgegyéves önkéntesek, kik már részt vettek egy honvédségi gyakorlatban, már e hóban fogják letehetni a tiszti vizsgát. Erre a vizsgára, mely márezius 20-án kezdődik és márczius 29-ig fog tar­tani, értesülésünk szerint, eddig mintegy háromszáz volt egyéves önkéntes jelentkezett. Az előző vizsgá­kon 350 volt egyéves önkéntes már sikerrel^ tette le a honvédtiszti vizsgát. Van végül mintegy 250 volt egyéves önkéntes, a ki az idei'őszszel tartandó tiszti vizsgára jelentkezett. Összesen körülbelül 1400 volt egyéves önkéntes tétetett át a honvédséghez és ezek közt alig 4 — 500 van, a ki nem jelentke­zett eddigelé tiszti vizsgára és igy a czél, mely e törvény megszavazásakor a törvényhozás szeme előtt lebegett, nagy részben eléretett. Csettinjéböl jelentik, hogy Nikita fejedelem Orosz­országba küldötte Vrbicza vajdát három millió rubel kölcsön felvétele végett, mely utak építésére lenne szánva; Plamenacz hadügyminiszter pedig Belgiumba utazott 30,000 hátultöltő puskát és négy hegyi üteget bevásárolni, miután Montenegró a Balkán félszigeten előfordulható minden eshetőségre készen akar lenni. — Milena fejedelemnő leányával és ve- jével, Karagyorgyevich herczeggel legközelebb Kons- tantinápolyba utazik a szultán látogatására, hogy előkészítse az utat Karagyorgyevich keletruméliai kormányzóvá leendő kinevezésére. Szövetség a dynamit ellen. Angol-, Franczia- és Ausztria-Magyarország közelebb tárgyalásokat kezd­tek a dynamit összeesküvők ellen foganatosítandó közös rendszabályok megállapitása iránt. Német­ország is kijelentette hozzájárulását. Valószínűleg, nemsokára az összes nagyhatalmak közt megegye­zés jön létre ez irányban. Egy trónkövetelő nyilatkozata. Napoleon herczeg, bonapartnta hírlapírókat fogadva, kijo’eatette nekik, hogy minden háttérbe szorul azon szükség elől, hogy a nép szabadon nyilatkozhassék. A nép — úgy mond — egyedüli unk és jogában áll, hogy szabadon válaszszon. Nekem nincs aranyam, mint az orleansi herczegi .ek, ón szegény ember vagyok s büszke vagyok erre, de a nép fönségét feltétle­nül tisztelem és szilárd elhatározásom, hogy erélye­sen szembe szállók azokkal, kik raegkisérleuék, hogy a nép jogait bitorolják. Balassa Bálint. Éjszakon raosolyg a szép vacsora-csillag ; Édes magyar honom ! feledni nem bírlak. Itt a zajgó tenger ... ott a csendes házam, Az ereszben ülnek hallgatagon hárman. Két gyügyögő fiam ott csüng anyja ajkán S édesen kérdezi: „Hol van édes apám?“ — Elbujdosott messze, idegen országba, Hol szeretet karja nincs számára tárva. Fürtimről a rózsát a vihar letépte, Nem raosolyg elémbe nyugalom, nem béke ; Honom rabigában, tűzhelyem feldúlva, S a csalódás búja csak tovább űz újra ! Szerelem, dicsőség ! mint hevültem érted ! — Hűtlenség és ármány lett, szivem, a béred. Egri fény s Katinkám, nem gondolok rátok, Ti részetek áldás, s az enyém az átok ! Az átok 8 a szégyen számtalan sebével : Hűtlenné lett nőm is, kit imádtam hévvel. Hő patyolatkeblén nem szabad pihennem, Rajta beszennyülne ámitgatott lelkem. Lantom megrepedve, szivem kiapadva --- Lelkesültség dalra többé ezt r.em hajtja. Mint csüggedés karjáu vánszorgó zarándok, Kopár tengerparton, de ezabadon állok. Szabad fohászkodnom a derült kék éghez, S keblem síri csendet, béke vigaszt érez. Idegenek közt, mint tengerben egy sziget !... — Engem hir, remény, vágy többé már nem illet. Közgyűlési meghívó. A közelebbi megyei közgyűlésre br. Apor Gá­bor alispán az alábbi meghívást bocsátotta ki : Föispáu ur ő méltóságának idei február 2"-ről 168. szám alatt kelt leiratában nyert megbízás kö­vetkeztében vau szerencsém a megyei törvényható­sági bizottság tagjait folyó évi márczius hó 21én délelőtt 10 órakor a megyeház tanácskozási termé­ben megnyitandó rendkívüli közgyűlésre hivatalos tisztelettel meghívni. A tanácskozás tárgyai lesznek: I. Alis páni és árvaszéki jelentés. 11. Kormányi leiratok : M. kir. belügyminiszter ur körrendeleté 3997. sz. a. az 1883. XV. t.-cz. alapján foganatosított tisztujitás tárgyában. M. k. közmunka- és közlekedésügyi miniszter ur leirata 38902. sz. a. a megyei utbiztosok minősí­tése tárgyában. Belügyminiszter ur leirata 69117. sz. a. az ezen megyéhez tartozó, u. m. erdővidéki és az udvarhely­megyei bardoezszéki községeknek egyesítése iránti tárgyában. Belügyminiszter ur leirata a községi szabályren­deleteknek a telepítési dijak megállapítására vonat­kozó intézkedéseinek módosítása tárgyában. Földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter ur leirata 56305. sz. a. Dobál Lap s k.-vásárhelyi la­kos által felállítani ezélzott kézi zálog-üzlet tárgyá­ban. Földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter ur leirata 54091. ?z. a. az Olt-szabályozás tárgyában kultusz-mérnök küldése iránt intézett feliratára. Honvédelmi miniszter ur leirata 56824. sz. a. az 1884. évre lóavató bizottság alakítása iránt. Belügyminiszter ur körrendeleté 2422. sz. a. a gyámpénztár pénzkészletének a magyar földhitelin­tézet zálogleveleibe fektetés általi gyümölcsöztetése iránt. Belügyminiszter ur leirata 929. sz. a. ragadozó vadak elpusztítása czáljából megállapított jutalom­dijak tárgyában. Belügyminiszter, ur 9736. sz. a. leirata a múlt évi közigazgatási költségeknél mutatkozó hiány mi­kénti elenyésztetése iránt. Belügyminiszter ur körrendeleté 299. sz. a. a me­gyei személyzet fizetése előlegben való részesitésé- sónek szabályrendelet általi megállapitása tárgyá­ban. «• : Közmunka- és közlekedési miniszter ur leirata 7332. sz. a. a Brassó városi kövezet-vámszedésuél tapasztalt visszaélések megszüntetése iránt intézett feliratra. III. Megyel átiratok: Hontmegye átirata a körjegyző intézmény módo­sítása tárgyában. Az erdélyi gazdasági egyesület átirata a romá­niai határzár fenntartása tárgyában. Győrmegye átirata a marhasó áránák leszállítása tárgyában. Csikmegye közönségének válasza az Olt-szabályo­zás tárgyában hozzá intézett átiratra. Kis-kiküllőmegyei gazdasági egylet átirata a ha­Csak a csalfa alom ébreszt még reményre ; Akkor rózsás színben ág hazámnak képe : Daliás leventék, a minőkről zengtem, Tündökölnek honom uj egén szép fennen. S a magyar szabadság, mely dalommal hallgat, Békóját lerázza, bősz viharra fakad : Dobó István lelke ! éledj két fiamban, S légy, Balassa Bálint, bennök halhatatlan ! Halhatatlan ?... Oh, tán elfeledve vagyok ! Távol, részvét nélkül sirba azáll a dalnok. Hideg köuyőrület hántol majd be engem, S azok sem emlitnek, a kiket szerettem. В 3. N E R I N A. — Történeti beszélj’. — (Folytatás) De a dogé nem vesztette el lélekjelenlétét. — Igazságot nyerjetek ! — mondá nyugodtan. — Hozzátok panaszotokat holnap törvényes alakban a tribunus elé, és én megígérem nektek a legszigo rubb vizsgálatot és a vétkes megfenyitését. Nem oltalmazok orgyilkost, legyen az legközelebbi roko­nom is. De most távozzatok békében haza, nehogy kénytelen legyek reátok a signoria legújabb szigorú törvényét alkalmazni. — Lázadás ! éjjeli lázadáz ! — visszhangzott szá­zak ajkairól ; a balták és kések újból villogtak, a tömeg ismét közelebb hatolt és úgy látszott, mint­ha a dogé élete is veszélyben forogna. Cézár egy oszlop mögé rejtőzött volt, de ezt látva, elő akart rohanni, hogy nagybátyját meg­védje, hahogy öcscse, Giovanni, erőszakkal vissza nem tartja. —- Szerencsétlen ! — súgá neki — ha most ши­tárzár tárgyában a kormányhoz intézett feliratának pártolása végett. A felvidéki magyar közmivelődési egyesület átira­ta pártolás végett. IV. Meyyei ügyek. A megy« vagyonának átvételére és át adására ki­küldött bizottság jelentése. Megyei közraunkaügyi költség-előirányzat 1884. évre. Múlt évi deczeinber 6-án tartott közgyűléshez tett alispáni jelentés. Fenni közgyűléshez tett árvaszéki jelentés. A barólhi felső népiskola 1884. évi költségve­tése. A sepsi-szentgyörgyi polgári fiúiskola 1884. évi költségvetése. A kózdi-vásárhelyi felső népiskola 1884. évi költ­ségvetése. Előterjesztés az adófelazólamlási bizottsági tagok­nak megválasztása iránt. Előterjesztés a megyei bíráló és a közigazgatási bizottságba egy-egy tagnak választása iránt, Az idei január és február hónapokban foganato­sított péuztárvizsgálatokróli kimutatások. Előterjesztés a sepsi-szentgyörgyi becslő-járások- bau időközben elhalt földadóbizottsági tagok megvá­lasztása iránt. A megyei köznevelésügyi alap 1884. évi költség­vetése. A megyei ipariskolai alap 1884. évi kötsógve- tése. A háromezóki háziipar-egyesülel választmányának kérése Lőrincz Eliz női ipariskolai tanítónő fizeté­sének felemelése iránt. Javaslat a megyei kórházi költségeket fedező alapnál fennálló deficzit elenyésztése iránt. Remeuyik Kálmán utbiztos kérése a törvényha­tósági utak sánczaibati termett tű elárusitása tárgyá­ban. Előterjesztés a hídvégi tüzkárosultak részére be­folyt könyöradománynak mikép lett felhasznál usa iránt. Arvaszéki elnök előterjesztése az árvái perek után 112 frt 70 kr felhajtbatlan perköltségnek a tarta­lék-alapból kiutalhatása iránt. Előterjesztés a megyei összesített gyáinpé.íztár tartalék-alapját illető adós baróthi Simon József és Gábor 95 írt 13 kr tartozásának bubujtbatlans&g miatti törlése iránt. (Vége következik.J BRASSÓ. — 1884. márczius 13-án. A „Határszéli Közlöny“ f. évi 29-ik számában egy hétfalusi levél jelent meg, mely azzal foglal­kozott, hogy a sűrűén lakott Hétfaluban, illetve az annak körül belől középpontját képező Hosszú faluban egy „Hétfalusi Népbank“ alapittassók. Mint a Brassóban jelenleg alakult hasonc/.élu intézet egyik igazgatósági tagja, jónak látom e kérdéshez röviden hozzá szólni s ez által a hétfalusiaknak oly módot nyújtani, melylyel ezen óhajukat igen könnyen és talán legkönnyebben megvalósíthatják. A népbankok hasznos voltáról szólam teljesen fe­tatkozol a vad hajósok előtt, elvesztél és nagybá­tyánkat sem óvja meg sem kora, sem méltósága. A hajósok már a lépcsőig tódultak ismét. — Vissza ! — kiált a dogé dörgő hangon. — Vissza és távozzatok, mert a lázadás bűnével sujt- lak ! . . . A hajósok között balk moraj volt hallható. — 0 fenyeget minket ! — mondák egymás kö­zött — fenyeget, mert Tiepoli Lorenzo gyilkosának szigorú megbüntetését kérjük. A hajósok már a palota első lépcsőit is elfog­lalták. — Hát bosszulatlan maradjon — kiáltották az­után — dicső vezérünk, a tyrusi hős, nemes Tiepoli vére, ki a genuaiakon oly diadalt aratott ?... — És ki vezette akkor vele együtt a flottát ? — kiáltá haragot lövellő tekintettel a dogé. — Ki vál­totta meg életével ama diadalt ? ki halt meg ak­kor dicsőén a hazáért ?... Háládatlanok ! oh, ti háládatlano’k ! Megfeledkeztetek már Zeno András­ról, lerántjátok a halott homlokáról a diadalkoszo- rut, hogy versenytársának adjátok oda! Oh, ti há- ládatlanok !... Oh, András fiam ! — Zeno András ! Zeno András ! — hangzott most a tömeg ajkairól. — Nem, nem feledtük el őt ; az ő emléke él még Velencze háládatos hajó­saiban. A tyrusi diadal emléke iránti kegyeletből bizunk atyja szavaiban és átengedjük a nemes Tie­poli gyilkosának megbüntetését a dogé igazságsze- retetének. / És mint adott parancsra, úgy ugrottak vissza j mindannyian csolnakjaikba, lebocsátották baltáikat I s gyors evezőcsapásokkal távoztak. A dogé arezvonásaiban a megelégedés kifejezése volt látható, midőn fia emlékének hatását tapasz­talta; de tekintete ismét elkomorult, midőn Cézár félénken lépett eléje. — Meggondolatlan gyermek ! — förmedt reá a dogé. — Hogy is kerekedhettél nyílt téren vitába

Next

/
Oldalképek
Tartalom