Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-02-02 / 14. szám
Geréb Ilka (Osdola), Dr. Barabás S&ndorné (K.- Vásárhely), Biró Gyuláné (Zágon), Damokos Akosné (Iiatolyka), Gaál Zsigmondné (Dálnok), Geréb Bélán« (K.-Vásárhely), Gidófafvy Ilka (Szentlélek), Horváth Ignáczné (Telek), Könczey Miklósnó (Szentlélek), Pótsa Gyuláné (Peselnek), Itápolthy Gáborné s Lászlóné (Alcsernáton), Szörcsey Gáborné (Szörcse), és Tompa Alberné (K.-Borosnyó) úrnők; s a szép leánykák sorából: Apor Vilma (Szemerja), Bartha Ilona (Arapatak), Bartha Juliska (Szentkatolna), Bodor Irén (Léczfalva), Bogdán Gizella (Marton- l'alva), Budai Róza (Szacsva), Csorna Aida (Gelencze), Dónáth Lujza és Ida (Szörcse), Fehér Gizella (Ha- raly), Forró Eszter (Angyalos), Gaál Gizella s Mariska (Dálnok), Gazda Emma (Kovászna), Geréb Gizella (Osdola), Horváth Mariska (Telek), Könczey Zsuzsa (Karathna), Kun Jolán (Karathna), Mirese Berta (Barátos), Pótsa Gizella (Peselnek), Rézz Gizella (K -Borosnyó), Székely Gizella (Róty), Török Margit (Bölön) és Tompa Margit és Gizella (K.-Borosnyó) kisasszonyokat. Ha azonban a díszes koszorúból egy virágot netalán kifeledtem, bocsássanak meg, csak tévedésből történhetett. A nők mind selyemben jelentek meg a legkülönfélébb szinpompában ; a bevétel megközelíti a 250 irtot. A négyeseket 30 — 40 pár tánczolta s csak kár, hogy a terem oly kicsi s a vendéglős nem fordított több gondot vendégeire. Most pihenünk február 9-ig, hogy akkor aztán megújult erővel foghassunk a s.-szentgyörgyi korcsolya-bálnak. .... a ............ó. Vidéki levelezés. Hosszufalu, 1884. január 28. Tekintetes szerkesztő ur! Újságot csak olvasgattam egyszer-másszor, de újságba ez ideig még nem írtam soha. Megvallom, miszerint mindég azon hitben voltam, hogy ami a lapokban megjelenik, az az utolsó betűig mind tény, de már látom, hogy bizony néha-néha kissé elferdített dolgok is szoktak újságba kerülni. Ép igy áll az ezen lapokban megjelent vallásta- nitási ügy gyei is, melyet „egy evangélikus atya“ hozott felszínre azon alaptalan állítással, hogy a helybeli községi iskolában hittan nem tanittatik. — En is evangélikus atya vagyok, nekem is jártak és járnak gyermekeim a hosszufalusi községi iskolába, és én nyugodt lélekkel mondhatom, hogy teljesen meg vagyok elégedve gyermekeim vallástani ismereteivel. Tudomásommal a gyermekek a községi iskolában rendszeres hittantanitásban részesülnek s nagyon természetes, hogy e tanítás még jobb volna, ha azt az erre leginkább hivatott lelkész tanítaná. De ha ez nem is lehetséges, azért a községi iskolában még sincs semmi mulasztás e téren, sem tanítók, sem iskolaszék, sem felsőbb hatóság részéről, Ep ezért nem is értjük az „egy evangélikus atya“ felszólalását a „Határszéli Közlöny“ 3-ik számában, melyben akként tünteti fel a dolgot, mintha gyermekeink minden vallás, sőt általában az isteni fogalom nélkül nőnének fel. Nem czélom polémiába bocsátkozni senkivel, csak mint atya tartozom ennyivel az iskolai hatóságnak, mely különben a maga részéről már idejekorán meg is felelt. Midőn csak kérem tek. szerkesztő urat e sorok szív es közlésére, maradtam kész szolgája Egy második evangélikus atya. Egyletek és intézetek. Brassó, 1884, január 28.*) A „Brassói Népbank“ folyó hó 27 ón tartotta az „Unió“ szálloda nagytermében mintegy 170 tag jelenlétében alakuló közgyűlését. — Az érdeklődés nagy, csakhogy ez ideig még csak az iparos osztályra szorítkozik, de alapos a remény, hogy csakhamar el fog terjedni ezen üdvös és közhasznú intézmény a brassói közönség minden rétegében. Az intézet módot nyújt a legszegényebbeknek is, hogy filléreit összerakja, a mennyiben heti húsz krajezáros betétre van alapítva és az életképesség mellett bizonyít ama körülmény is, hogy a közgyűlésig 310 heti húsz krajezáros betét Íratott alá. Az intézet a betétek ezen számával is prosperálhat, a kisiparosok hitelszükségletén lassan-lassan segíthet; de ha sikerül — mint reméljük ii — legalább 500 ily betétet összehozni, akkor intézetünk tiz év le- folyta alatt hatvanezer forint törzsvagyonnal bir. A közgyűlés közfelkiáltással az ügyben rendkívül buzgólkodó Nagy István urat, a polgári kör elnökét választotta ideiglenes elnökének, ki lelkes szavak kíséretében nyitván meg a gyűlést, az alapszabálytervezet kidolgozására kiküldött öt tagú bizottság adta be jelentését, mely után az alapszabályok pontonkénti megvitatása következett. —• Különben az egészről legközelebb többet irok s egyelőre csak elismerésemet fejezhetem ki az ügy iráut annyira buzgólkodóknak. J. *) Mult számunkra elkésve érkezett. Szerk. Közgyűlés. A sepsi-szentgyörgyi önkéntes tűzoltó- egylet lolyó évi február hó 3 ón (vasárnap) délután 2 órakor a városház tanácstermében közgyűlést tart, melyre a t. egyleti tagok és érdeklődők tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai : 1) elnöki megnyitó; 2) segédtiszt évi jelentése; 3) számadások felülvizsgálása; 4) költségelőirányzat; 5) indítványok. A parancsnokság megbízásából: Bartha Bé niám, segédtiszt. A négyfalusi polgári kaszinó könyvtára alapjának javárá szombaton, folyó 1884. évi február hó 2-án saját helyiségében (Gödri Mihály emeletes háza Csernátfalu község vásárterén) zártkörű táncz- vigalmat rendez. Belépti dij személyenkint 1 frt, családjegy 2 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 8 órakor. VEGYES HÍREK. — Lapunk legközelebbi szama a kettős Ünnep miatt csak szerdán, február 6-án fog megjelenni. Nyilvános vizsgálatok. A s.-szentgyörgyi Székely- Mikó-kollegiumban a félévi vizsgák január hó 30- ától bezárólag február 1 -éig tartattak, melyeken számos vendég vett részt. A vizsgák eredménye a szülőket s tanügybarátokat teljesen meggyőződtet- hette arról, hogy a gyermekek sorsa ez intézetben jó kezekre van bízva. Minden egyes tantárgyban a a növendékek kellő jártasságot tanúsítottak, s mi részünkről is azon meggyőződéssel távoztunk a vizsgálatokról, hogy a tantestület minden tekintetben megfelel magasztos hivatásának s az eddigi sikerért elismerést érdemel. Vadirtási dijak engedélyezése. A belügyminiszter Hárumszékmegye közönségéhez intézett rendeletével, ragadozó vadaknak ezen megye területén nagy mérvben bekövetkezett elszaporodása miatt kérelmezett vadirtási dijakat engedélyezte, és pedig egy darab hiuz vagy farkas elejtése 4—4 frt, egy darab medve elejtése utáu 8 frt jutalomdijat. Ezenjutalomdijak a megye saját javadalmazásából fede- zendők, s az előre nem látott kiadások rovata alatt elszámolandók. Az elejtett vagy élve felmutatott ragadozó vadak után járó jutalomdijak odaítélése és kiutalványozása körül követendő eljárásra nézve, a miniszter rendelete részletes utasításokat tartalmaz. Báró Jósika Lajosné temetése január 30-án délután nagy pompával ment végbe. Már egy órakor nagy közönség hullámzott a Jósika palota előtt, mindenki igyekezve még egyszer meglátni a mindenki által szeretett és tisztelt bárónő tétemét. A közönséget azonban csak délután két óráig bocsátották be, mert akkor már a külső födelet is lezárták. Reggel a ravatalteremben újra mise volt, melyen a családtagokon kívül a belső cselédség is jelen volt. Hangos zokogás töltötte be a termet, és a lelkész imája csaknem elveszett a fájdalom hangjai közt. A benső cselédség hihetetlen ragaszkodással viseltetett úrnője iránt és valóban volt okuk reá. A Jósika palota már külsőleg is kifejezte a mély gyászt. Az első emeleti erkély fekete posztóval volt bevonva, középen a Jósika és Bethlen családok czimerével. A kapuközt és az egész lépcsőzetet szintén fekete posztó borította, raig alant és a lépcsőházban a fordulóknál gyászba öltözött szolgák voltak elhelyezve. Délelőtt tiz órakor Lönhardt Ferencz gyula- fehérvári püspök is megjelent a ravatalnál és térdre borulva mondott rövid imát. — A temetés óriási közönség részvéte mellett 3 órakor vette kezdetét. Elől a r. k. lyc. ifjúsága ment gyászlobogója alatt, utána a polgárság, melyet ornatusban Lönhardt püspök körül a kolozsvári r. k. papság nagy része követett. Külön kocsi vitte a gyönyörű koszorúk nagy tömegét s a hat lovas családi czimerekkel di- szitett fényes kocsi a drága elhunytat. A koporsót az elhunytnak övéi, az összes erdélyi arisztokráczia és a kocsik hosszú sora kísérte ki a Jósika-család- nak palotaszerü nyughelyére. József császár Debreczenben A következő történeti adomát hozta Jókai Debreczenből haza a „Nemzetinek: A debreczeni kollégium könyvtárában látható egy ritka könyv, mely Kálvin hitvallásának eredeti inculabulum példánya. A belső czim- lapra fel van Írva az emlékezetes mondat, misze rint ezt a könyvet József császár, a debreczeni kollégiumot meglátogatva, saját kivánatára kerestette elő és abban olvasgatott. Ez alkalommal az uralkodót fogadó szuperintendens igy szólitá a császárt, ki megkoronázott magyar király nem volt: „Hu- manissiine Caesar!“ A „humanissime“ titulus egyúttal a diákok megszólítása is, a kik a „humanio- rákat“ frekventálják: tehát ezért! A császár megszólításának azonbau az volt a jelentése: „legemberségesebb“, tehát azért. József császár azt felelte rá, hogy valóban ezt a czimzést tartja magára nézve legmegtisztelőbbnek. Az általa kívánt Kálvin könyvét valahonnan a porból, a legalsó könyvek közül húzták elő. A császár azt kérdezte, mért van az oda eldugva? A szuperintendens feltalálta magát s azt felelte: „Azévt, mert ez a mi vallásunknak az alapja, tehát legalul kell neki lenni.“ A császár meg volt a válaszszal elégedve. Azonban más valami is volt még ott a kollégiumban eldugva. Egy zárdábul megszökött szerzetes, a ki beállt Debreczenben theologus diáknak, s a kit a papok reklamáltak. József császár haragos tekintettel fordult a szuperintendenshez, s azt mondá neki: „Mit tenne ön azon esetben, ha ön volna a császár, s önnek kellene az ilyen vétséget megbüntetni ? — „Humanissime Caesar! mondá erre a szuperintendens, engem nem neveltek úgy, hogy császár indulatokat tulajdonithattam volna el, annál fogva ezt nem is tudom elképzelni.“ A császár elmosolyodott a válaszra, helyesnek találta, s nem kutatta tovább a szökött barát dolgát. „Vigye az ördög, legyen hát belőle kálvinista pap!“ A kis Eisert Henrik meghalt. A bécsi Maria- hilferstrassen történt rablógyilkosság utolsó áldozata is meghalt, 27-én délután fél ötkor. Óráról-órára várták a katasztrófa bekövetkezését. Az orvosok már öt nap előtt feladtak minden reményt. A alálos ágynál a gyermek nagyanyja virrasztóit. A kis Henrik igen nagy haláltusát vívott, nagyanyja felé fordult, felemelte karját, de keze vissza esett. így halt meg a szegény gyermek. Vigasztalhatlan nagyanyját erőszakkal kellett meghalt unokája ágyától eltávolítani. A béosi legújabb rémtett. Safek Vincze bognárlegény 23-án este mint hajléktalan jelentkezett az ottakringi rendőrségnél s miután 29 én reggel ugyanott jóízűen reggelizett, egész közönyösen elbeszélte az ottlevő rendőrhivatalűoknak, hogy fiát a Wein- hauserstrasse 8-dik számú házának padlásán nyakának elmetszése által meggyilkolta A rendőrhivatalnok nem akarta ezt elhinni, s midőn a délelőtt folyamán elment a jelzett házba, ott a háztulajdonos is hihetetlenül rázta a fejét, de midőn felment a padlásra, ott a szalma között csakugyan megtalálták a kis hat éves fiú holttestét. Nyaka egyetlen egy kés- metszéssel volt elmetszve. Az orvosi vizsgálat szerint ez a metszés föltétlenül halálos volt. Safek, most 33 éves, ügyes és keresett munkás, de dolgozni nem szeret s az italnak adta magát. Azt mondja, hogy a nyomor bírta gyermekének meggyilkolására, de ez a kifogás tarthatlan, mert ha akart volna dolgozni, 10 — 12 frtot is kereshetett volna hetenkint. A szerető boszuja Mudrovszky Kornélia cseléd már mintegy másfél év óta benső szerelmi viszonyt folytatott Görcz János asztalos legőnynyel Budapesten. 28 án azonban a szerelmesek valami felett any- nyira összeszólalkoztak, miszerint a férfi kijelentette, hogy kedvesét többet nem látogatja meg s végleg szakítani fog vele. Minthogy a nő kérése, sőt fenyegetése nem használt semmit, boszut forralt ellene s 29-én reggel 6 órakor, midőr Görcz munkába ment — kedvese férfi ruhába öltözködve, a Ferdinánd-hidnál rálesett, hátulról hirtelen átölelte s egy nála volt éles késsel nyakát a baloldalon megvágta. A férfi segélyért kezdett kiabálni, mire egy rendőr érkezett a helyszínére s a megfutamodott férfiruhába öltözött nőnek utána eredve, elfogta s bekisérte a rendőrségre. Görcz sebe 8 cm. hosszú és másfél cmeter széles, de szerencsére a gégét nem érte s igy nem életveszélyes, mindazál- tal gyógykezelés végett kórházba szállították. A nő kihallgatása alkalmával határozottan beismerte, hogy előre megfontolt szándékkal követte el tettét, de nem a nyakát akarta megmetszeni, hanem az orrát levágni és pedig azért, mert kedvese vén asszonyok pletykáira hallgatva, rosszat hitt vala róla s e miatt el akarta hagyni.. A nő ellen a törvényes eljárást megindították. — Bernstein Márk könyvkereskedésében mindennemű napilapok, folyóiratok és könyvek megrendelhetők bolti áron; ugyanitt kapható naponkint a „Kitartás“ czimü képes politikai napilap, ára számonként 4 kr. Közgazdaság. A háziipar- és iparoktatási országos bizottság. (Vége.) Az állami segélyezés feltételéül kikötendő lenne, hogy ezen tanfolyamokra nemcsak a Maetz és Senn gyáros műhelyében levő tanonezok és segédek, hanem a más vállalkozóknál és műhelyekben foglalkozó mindazon kőműves, ács, kőfaragó s cementöntő stb.; továbbá asztalos, lakatos és gépész tanonezok és segédek is, a kik a kellő előképzettséggel bírva, a felvételi feltételeknek megfelelnek, felvétessenek s ugyanolyan gondosan képeztessenek. Sőt e tanfolyamoknak az első két év után való ismétlése s az ekkor igényelt nagyobb évi segély megadása attól teendő függővé, hogy azokon Kolozsvár város iparos tanonczai és segédei minél nagyobb számmal részt vegyenek. Továbbá Maetz vállalkozón és Senn gyároson kívül hasonló pénzsegély lenne kilátásba helyezendő más mestereknek is tanonczaik gondosabb gyakorlati kiképeztetésére, kik kellő képzettséggel, jóakarattal és arra alkalmas mühelylyel bírnak. Az érdekelt iparos körök együttes pártolásának megnyerése és biztosítása czéljából kívánatos lesz mindazon tekintélyesebb szakembereknek, mint tanároknak közreműködését igénybe venni, a kik erre hajlandók és alkalmasok, annyival inkább, mert a combinatióba jöhető szakemberek a gyakorlat terén működvén, mind nagyon el vannak foglalva s igy a tanításra nézve hátrányos volna egyet-egyet sok tanórával terhelni, azon kívül még ily sokféle szaknál előnyös a munkafelosztás éryényesi- tése is.
