Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-02-18 / 19. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 19. szám. Hétfő, február 18. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖM. Politikai, társadalmi, közgazdáázati, közművelődési és szépirodalmi lap. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Sztgyörgyön, barompiacz-utcza 677. sz. a. (Ko zma-féle ház), hová a lap szellemi részét illető mindeu közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér- mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 írt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ _____Negyedévre ... 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában; Brassóban: Schönfeld M. papirkereskedése által. Magyar iskola-egylet. — 1883. február 15. (—i.) Két évvel ezelőtt egy nagy nemzetiségi mozgalom foglalkodtatá az országot. A mozgalom magyarellenes volt, kihatott az ország határain kívül, vagy talán mondhatnék, ott született. A mi kedves barátaink, a németek, jónak látták Magyarországban belső zavarokat előidézni s erre legalkalmasabbnak vélték a nemzetiségi harczot. Németországban megalakult a „Deutscher Schulvereiu“, czéljául tűzvén ki az idegen államokban, de különösen Magyar- országban lakó németek segélyezését s lehető egyesítését az anyanemzettel. Az egylet élére nagy német tudósok és jeles képviselők állottak, kik elég meggondolatlanul saját testvéreik nyugalmát zavarták meg. Magyarország németajkú polgárai akkor is elég fényesen igazolták, hogy bár nyelvben idegenek, de szívben magyarok, s visszautasították a németek beavatkozását. De nem úgy az erdélyi szászok. Voltak egyes lelkiismeretlen izgatók, kik csak a zavarosban tudván halászni, világgá kürtölték, hogy ők mennyire szenvednek elnyomatásban, a magyar nép oly barbár módon bánik velők, bogy ők ezt alig viselhetik már el. A szegény szász nép ráadta a fejét a egyenesen nekirohant a veszélynek. A nemzetiségi barez kitört, a szászok oly követelésekkel léptek fel az országgal szemben, melyektől később maguk is visszaijedtek. A mozgalom veszélyessé vált, mert alig lehetett azt útjában megakadályozni. A külső háború könnyen tehet tőnkre egy államot, de legkönnyebben a belső harcz. A magyarok és szászok nyíltan egymással szemben állottak ; a munka szünetelt, örökös ünnep volt, folyton tanácskoztak a teendők felett. Kormányunk akkor bizonyította be leginkább tehetetlenségét, s ha politikáját meg nem változtatja, ma a szászföldön még mindig barez folyna. Sem a kormány, sem a társadalom e mozgalomra nem számított, oly váratlanul jött ez. S nem volt akkor senki és semmi, mi véget vethetett volna a nemzetiségi harezuak. A nemzetiségi kérdések megoldása nehéz feladat, azt nem lehet erőszakkal megoldani. Vannak nemzetiségi érdekek, melyeket mindenkinek tiszteletben kell tartani, s ilyenekkel bírnak a szászok is. De ha ez érdekek tovább szövetnek s veszélyessé válnak az államra — akkor megszűnt a tisztelet s helyébe a szükséges törvényes intézkedésnek kell lépni. A kormány mai nemzetiségi politikája még nem egyezik meg elvünkkel, de szívesen maradunk háttérben, ha az czélra vezet. A jövő megmutatja. De a kormányon kívül kall lenni egy társadalmi intézménynek is, mely a nemzetiségi érdekeket azonosítja, mert erre leginkább a társadalom van hivatva. Németországban jórészt csupán németek laknak, nincs reá szükségök s mégis ott van a nemzeti érdekeiket képviselő s védő „Schul- Verein“ ; Magyarország lakóinak mintegy kisebb része magyar, a jóval nagyobb rész idegen ajkú s nemzetiségű, s még sem volt a közelmúltig nemzetiségi érdekeinket védő intézményünk. Egy évvel ezelőtt alakult a magyarosodás terjesztésére a „Felvidéki magyar közművelődési egylet“ s most alakult a magyar fővárosban a „Magyar iskolaegylet“. Ily egyesületek vannak leginkább hivatva a nemzetiségi kérdések megfejtésére; társadalmi utón lehet leginkább terjeszteni az állaraeszmét s nyelvet, társadalmi utón azonosíthatók leginkább az elágazó érdekek. Csak erre van szükségünk, hogy e haza határán belül magyar legyen miudenki. A magyar iskolaegyletnek nagy feladata van : magyarosítani a fővárost. Ha az ország szive egyszer teljesen magyar lesz, akkor sugarakként fog terjedni a magyarosodás a középpontból mindenfelé. J magyar iskolaegylet élén álló férfiak elég kezességet nyújtanak a jövendő sikerért, de egyszersmind követésre is méltók. Magyarországban nagy szükség van erre, de még nagyobb nálunk Erdélyben. Itt együtt élünk, együtt halunk, egy czél felé törekedünk és még sem vagyunk teljesen egyetértők. Erdély bérczei között a testvéri szeretet, a honfiúi kölcsönös tisztelet, az állameszme s nyelv terjesztése és fölényre juttatása czéljából szintén a társadalomra van szükség. Bármily politikát űzzön is a kormány, az a társadalomra nézve e téren teljesen közönyös lehet s kell, hogy az legyen. Akármily politikai párthoz is tartozzunk, a nemzetiségi kérdések tekintetében egy párthoz kell tartoznunk, még pedig azon párthoz, mely békés utón törekszik a czél felé. Nekünk szintén magyar közművelődési egyletre vau szükségünk, ettől várunk mindent s biztosak vagyunk benne, hogy ezzel czélt is érünk. A kormány képviselői a főispánok, az ő feladatuk első sorban az őrizetükre bizott nyájak megvédése, hozzájok fordulunk mi is első sorban. Alakítsunk „Erdélyi magyar közművelődési e g y e s ü I e t“-et! Horvát ügyek Mindkét ellenzéki párt lázas tevékenységet fejt ki, hogy a jövő választásoknál a teret biztosítsák maguk számára. Tény, hogy a két párt között megyezés jött létre, mit] azonban nyíltan bevallani, a mérsékelt ellenzék természetesen nem tart opportunusnak. Starcsevics Dávid beszédeit és arczképét ezer meg ezer példányban terjesztik az országban és a falvakban kézrŐl-kézre adják. Ki fogják egy röpiratban Vojnovits felirati javaslatát és beszédeit is adni, hogy azok a nép közt elterjesztve, megtegyék kellő hatásukat. — Horvátországnak a budapesti országos kiállításon való részvétele ellen is megindult már az izgatás és nagyon kétséges, vájjon e kiállítási bizottság elnöke Draskovics József gr. által tett lépések képesek lesznek e dolgon valamit változtatni. Draskovics gróf ugyanis személyes közbenjárása által kísérelte meg az ellenzék vezérférfiait és a hírlapok szerkesztőit rábírni, hogy a kiállításon való részvétel ellen ne izgassanak. Vájjon sikerült-e ez neki, avagy képes volt e mondott urakat megtéríteni s őket azon káros hatásról, melylyel a kiállítástól való tartózkodás Horvátországra nézve járna, meggyőződni, azt a legközelebbi jövő fogja megmutatni. A bán visszaérkezése valószínűleg tisztázni fogja a helyzetet, a mennyiben az osztályfőnökök kinevezése után & nemzeti párt is meg fogja kezdeni működését és felhívást fog intézni a néphez. Az egyiptomi hareztóröl. Mint a „Standard“-nak Szutakinból 12 iki kelettel jelentik, a fölkelők Szin- katot elfoglalták. Szinkat helyőrsége kirohanást tett és az ellenség támadásait sokáig visszaverte, végül azonban nehány katona kivételével, kiket a fölkelők foglyul ejtettek, teljesen felkonczoltatott. A nők és a gyermekek sorsáról semmit sem lehet tudni. — Tewfik, Szinkat kormányzója a halált többre becsülte a megadásnál, feb. 11-én reggel az erődítéseket levegőbe röpittette, az ágyukat beszegeztette és azután a 600 ember főnyi helyőrséggel kirohanást tett, a melynél valamennyien lemészároltattak. A tonkingi háború. Courbet tengernagy távirata szerint Bac-Ninh környékén igen komoly harezok folytak, melyekben az ellenség 500 embert vesztett. Az egész Delta területén nyugalom van. A tengeri rablókat erélyesen üldözik. — Márczius 18-án. a kommün kitörésének évfordulóján Bellevil leben a kommundárok nagy bankettet rendeznek. Pótervári politikai körökben átalában el van terjedve a hir, hogy Gurkó tábornok el fog mozdit- tatni varsói kormányzói állásáról; még pedig Németország érzékenykedését akarják ez által eloszlatni, mely rendkivüli fontosságot tulajdonít e tábornoknak s fontos terveket tulajdonit neki a határvidéki katonai szervezés körül. Bizalmatlansági szavazat Gladstone ellen A londoni felsőházban Salisbury a kormány ellenében bizalmatlansági nyilatkozatot indítványozott. Február 12-én, a tárgyalás folyamán, Granvile lord szólalt föl. Kijelenté, hogy Szudán sorsa sem Angolország, sem India érdekeire nincs befolyással, sőt megtartása még Egyptomra nézve sem bir állandó fontossággal. A szinkati és tokari helyőrsé gek körülbelül csak ötvenedrészét teszik a Szudánban levő összes egyptomi csapatoknak. A kormánynak ügyelnie kellett, hogy Gordon tábornok terveit ne keresztezze. Szóló azon szerencsés helyzetben van, kijelenthetni, hogy a legújabb hírek szerint Gordon tábornok nem ellenzi, hogy Szuakin környékére csapatok küldessenek, a hadműveletekben résztveendők, miért is a kormány parancsot adott, hogy Tokart, ha megvédhető, támogatni kell. A kormánynak nincs szándékában, hogy Egyiptomot annectálja, csupán csak addig szándékozik azt megszállva tartani, míg a nyugalom az országban hely reállit tátik. A kormány megteheti, hogy kiváló férfiakat biz meg Angolország érdekeinek Egyptomban való képviseletével és a polgári és katonai állásokra tehetséges egyéneket ajánl, de különben Egytommal való összekötetését csak a kitűzött czél elérésére kell szorítani. A felsőház végül a Salisbury által indítványozott bizalmatlansági nyilatkozatot 191 szóval 81 ellenében elfogadta. Az alsóházban Northcote indítványozott a kormány ellenében bizalmatlansági nyilatkozatot. Gladstone kormányelnök ugyanazon nyilatkozatokat tette, mint Granville lord a felsőházban. Gordon tábornok terve az, hogy a helyőrségek Szudánból harcz nélkül vonassanak vissza és Szudánban az előbbi állapot állíttassák helyre. Szuakimba 4000 főnyi katonaság rendeltetett az ott levő helyőrség segítségére. A ház a vitát végre elhalasztotta. Uj párt Oroszországban. A terroristák hatalmas pártja mellett uj párt alakult Szt. Pétervárott. mely legújabban több prok- lamáczióval lepte meg az ottani köröket. A párt konstituczionálistá k nevet vett fel s kijeleli számunk technikai akadályok miatt megkésett.
