Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-02-06 / 15. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884.______________XIV. évfolyam. 15. szám.____________Szerda, február 6. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Sztgyörgyön, barompiacz-utcza (»77. sz. a. (Kozma-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. , Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér­mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos­tán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-soréit vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyv kereskedésében; Bécsben: Haasensteíu és Vogler. Budapesten: Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában; Brassóban: Schöníeld M. papirkereskedése által. A hazaárulók. Budapest, 1884. február 3. Starcsevics és néhány pártbelije Bukarestbe utaztak, hogy több hírhedt rouazkabaráttal kon­feráljanak. Bukarestben azután nem kímélik a hazát, ott majd főznek valamit, ami a muszkáknak kedves, Starcsevicsnek pedig látszólag haszuos. Itthon kisebbségben volt az örökös skanda­lumot provokáló, számított az osztrákok támo­gatására s csalódott; most a muszkához folya­modik — arra minden magyarellenes czélnál építhet. Kétségtelen, hogy ez utazás politikai czélu, mert mit keresnének ők Bukarestben, ha nem ezt? Kettő között választanak ott: védelem, vagy szövetség. De legyen bármi, a hazaárulás bélyege ter­heli őket Van-e tudomása ezen utazásról a magyar kormánynak ? Azt hiszszük, ily nyilvános ügy­ről szerzett magának idejekorán tudósítást. Mit fog hát most tenni ? Elhitetni velünk azt, hogy ez csak olyan semmit jelentő kéjutazás, azt nem lehet, mert minden jel arra mutat, hogy itt a magyar haza és magyar alkotmány ellen irányul minden. A muszka kémeket tart magának Magyarországban, lázitó s izgató ele­meket fizet, hogy ezek által az ország belső nyugalmát megzavartassa. E kémek minden bizonynyal szerepeltek a horvátországi mozgalmakban, s ime, ma már Starcsevics talán Pétervárott is van. Mit cselekszik ez ellen a kormány, az ti­tok. Félhivatalos lapja ugyan „kalandos“ uta­zásnak nevezi ezt, de mi e feltevésben vajmi keveset bízunk. Ne bízzék a kormány olya­nokban, kikben bízni sehogy sem lehet; elég csalódásnak volt már kitéve. Tisza Kálmán zavarban lehet, de azért legyen ura a helyzet­nek. Rajta múlik minden, egyedül ő tehet ez ügyben. Ha nem tesz, őt terheli a felelősség, mert hogy ezen utazásnak újabb botrányok leszuek következményei, hogy a hazatérő Star­csevics és társai muszka pénzzel könnyen fog­nak mozogni, a népet felizgatni, lázitani s újabb kitörésre bírni, az elvitathatatlan. A közelmúltban lefolyt események hű bizony­ságát adták annak, mily jó talajra talál a la­zítás Horvátországban, őrizze meg a kormány az államot újabb skandalumoktól, sújtsa a tör­vény teljes szigorával a hazaárulókat. Dr. H Oláh lázitők. Déváról jelentik, hogy ott nagy fel­tűnést keltett Koszperda Emil volt segédszolgabiró- nak és Beovich kőrösbányai kereskedőnek letartóz­tatása. Az elfogatásiba, mint halljuk, a kővetkező tényállás adott okot: A nevezettek Kőrösbányán töb­bed magukkal a vendéglőben boroztak és a leendő képviselőválasztásról beszéltek. E közben mind e- vesebb kifakadásokat tettek a köztük élő magyarok ellen. Fenyegetődztek, hogy ha valamelyik magyar ember a magyar jelöltre mer szavazni, azt le kell ütni, mert ez a föld román föld. A letartóztatottak egyike úgy nyilatkozott, hogy ő 60,000, a másik, hogy 65,000 ember fölött rendelkezik s akármikor ki tudja irtani a zarándi részekben élő 200 főnyi magyarságot. Eközben elkövetkezett a záróra, esteli 11. 1? elszóllitották a mulatókat, hogy menjenek ha­za. Ennek ne n engedelmeskedtek, hanem szitkozód­I tak a magyar hatóságok ellen, mire őket letartóz­tatták s ellenük a vizsgálatot a magyar nemzet el­leni lázitás és hatóságsértés czimén megindították. A kőrösbáoyai kerületet most Fekete Zstgmond kép­viseli, a ki annak idejében Borleával szemben győ­zött. Jövőre állitólag Trutia román ügyvéd szándé­kozik fellépni Feketével szemben és a letartózta­tottak annak érdekében izgattak. A bécsi kisebb ostromállapot. Bécsi képviselői körökben egész határozottsággal beszélik, hogy az uralkod > Münchenből visszatérve, Taaffe miniszter­elnök kérelmére megengedte, hogy a kormány a közbóke érdekében az 1868. május 28. törvény föl­hatalmazásával élve, a személyes szabadság, gyüle­kezési jog, egyesületi jog és a sajtótörvények föl- függesztését ideiglenesen elrendelhesse. Hír szerint a minisztertanács már behatóbban is foglalkozott e rendszabályokkal s a kivételes állapot már a na­pokban ki fog birdettetni, azután pedig nyomban a birodalmi tanács elé kerül jóváhagyás végett. Starcsevicsék Bukarestben és Oroszországban A román fővárosból jelentik, hogy a zágrábi Star- csevics-párt több tagja oda érkezett s az ottani oroszbarát ellenzék vezetőivel értekeztek, azután pedig elutaztak Szent-Pétervárra. Hogy mit keres­nek Starcsevicsék Oroszországban, az oly kérdés, a. mire nem is kell válaszolni. Utazásuk minden­esetre nagyobb világosságot vet a horvát „jogi párt“ törekvéseire, mint bármely más agitáczió Egyelőre bizonyos, hogy a muszka czár nem fog hadsereget küldeni — segítségükre. A walesi herczeget halállal fenyegetik. A rend­őrség Bristolban elfogatott egy Donne nevű bérlőt, aki a walesi herczeghez fenyegető leveleket intézett s nyíltan kijelentette többek előtt, hogy a legkö­zelebbi napokban agyon fogja lőni a walesi her­czeget. Azt hiresztelik, hogy a letartóztatott ember őrült. Háromszék megye közigazgatási bizott­ságának gyűlése. — február 5-én. A főispán a gyűlést öt tag jelenlétében megnyit­ván, bemutatja Forró Ferenc? hozzá intézett levelét, melyben ez jelenti, hogy állásáról lelép, hasonlókép Tompa Albert közgazdasági előadó is. Ezt követte az alispán havi jelentése, mely­ből kiveszszük a következőket : A központi ügyke­zelés rendes; beérkezett januárban 1122 ügydarab, elíntéztetett 900 Útlevél kiadatott 15 napi érvé­nyességgel 74; egy évre szóló útlevél kiadására 980 eset terjesztetett fel a belügyminisztériumhoz. — A megyei alapok január 31-én következőkép ál­lottak : házi pénztár, tulkiadás 2123 frt 7 kr; kór­házalap tulkiadás 2538 frt 14 kr; betegápolási alap tulkiadás 934 fi t 85r/a kr ; iskola-alap — kész­pénz — 2588 frt 67 kr; útalap — készpénz — 128 frt 24 kr ; erdőgondnoksági alap — készpénz — 2192 frt 2 kr; lóbeszerzósi alap 8101 frt 901/a kr ; le­téti alap — készpénz — 414 frt 57 kr. A jelentés felemlíti a „Háromszékmegyei Értesítő“ czimü uj lapot, mely a Jókai-nyomda kiadásában jelenik meg. Különösen megemlítést érdemel a je­lentés azon része, melyben az ügy buzgó alispán Bereczk rendezett tauácsu város közegészségügyi helyzetét Írja le. A városnak — habár rendezett tanácsú — nincs orvosa, sem pedig a közeli falvak­nak, miért is törekedni fog az alispán, hogy leg­alább egy körorvosi állomás szerveztessók. Tüzeset volt január hóban a megye területén 4, és pedig : Száraz-Ajtán, Közép Ajtán, Lisznyóban és Nyújtódon, mely eseteknél akár 1540 írt, mely­ből biztosítva volt egy eset 150 frt erejéig. Az alispán valóban nagy gonddal összeállított je­lentését a mégyei árvaszéki elnök jelentése követte, melyből kitűnik, hogy januárban gyámság alá helyeztetett 30 egyén s így összesen volt 8976 személy ; ezek közül felszabadult 50 s igy marad 8926. Gondnokság alatt volt 244, ehhez jött még I 3 és felszabadult 1, tehát gondnokság alatt marad I 246 egyén. A háromszékmegyei összesített gyámpénztárnak január havi bevételei: egyes árvák javára 4571 frt 47 kr ; gyámpénztári kamatokból 4760 frt 16 kr; visszafizetett tőkékből 375 írt, s igy összes bevétel (a mult évi készpénzzel együtt) 20,435 frt 58 kr ; kiadatott pedig 5020 frt 97 kr. Á királyi adófelügyelő jelentéséből adjuk az alábbiakat: januárban befolyt egyenes adó 5188 frt 77 kr; hadmentességi dij 730 frt 13 kr. Ház- adóraentességet kapott 10—10 évre 9 egyén. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint Al- bisban toroklob s Maksáu himlő miatt az iskola szünetelt. Az államilag segélyzett iskolák jauuárbau is megkapták a segélyt, még pedig a 20°/0 levonása nélkül. Ezután a k i r. építészeti h i v a t a 1 jelen­tése következett, mely az utak állapotát tekintve j igen fontos. A jelentés kiemeli, hogy a községek I az úttisztítást saját erejükből nem teljesíthetik, a I miért is legközelebb javaslatot fog előterjeszteni, mely feliratkép a közlekedési minisztériumhoz fog felküldetni, minek szükségét különösen hangsúlyozta Pótsa József főispán. A megyei főorvos jelentése az egészség­ügyről nem a legmegnyugtatóbb', a roncsoló torok- lobb kilencz községben mutatkozott, hasonlókép a vörheny és hagymáz is. A „Ferencz József kórházban“ ápoltatott január- ban 36 férfi és 18 nő; ezek közül javult 15 férfi s 8 nő. A kir. ügyész jelentése a folyó ügyek között olvastatott fel, minthogy az ügyész betegsége miatt csak későn küldhette, melyből kitűnik, hogy jauuár 31 én fogva volt 65 férfi és 10 nő; elítéltetett 44, vizsgálati fogoly volt 31 s ezek közül 9 gyilkosság, 3 gyújtogatás és 1 rablás miatt. Rabtartási költségekben befolyt 67 frt 80l/a hr, kiadatott 246 frt 39 l/a kr. Törvényszéki bonczolás történt 3. Az alispán szóbeli jeieutést tesz a k.-vásár­helyi polgármester ellen elrendelt fegyelmi vizsga lat eredményéről. Nagy megelégedéssel vettük a jelentést, mely igazolja, hogy a polgármestert vaj­mi csekély hiba terheli, a legnagyobb baj az ab­normális viszonyokban rejlik ; indítványozza tehát, hogy az adófelügyelő küldje ki oda helyettesét, hogy a nyilvántartást tisztázza, melynek befejezte után fogja ő a vizsgálatot folytatni, mert a nélkül azt végrehajtani lehetetlen. — A főispán javaslatára a gyűlés e jelentést a jövő gyűlésre halasztja, mi­kor az alispán azt irá9belileg fogja benyújtani. Brassói level. Brassó, 1884. január 30.l) Tekintetes szerkesztő ur! „Mert röndnek muszáj lönyi!“ Becs s lapja 9-ik számában a szerkesztői postában —k. urna1; egy reám nézve nagyon kellemetlen választ ad szer­kesztő ur, mert régi ember vagyok Brassóban, de olyan embert még nem láttam, ki a brassói poli- cziát komolyat) védelme alá vette volna.1) Az a válasz valóban nagy fúróira számíthatott brassói körökben és miután remélem, hogy a kérdéses vá­laszban állításaim raegczáfolása czéloztatott, indít­tatva érzem magam a brassói policzia jó oldalait is megismertetni a közönséggel. Az utolsó években az, erkölcstelenség berontott Brassó várfalai közé. A pmczérnők egy egész had­serege lépte át a város kapuit és a tisztességes ember nemcsak hogy némely nyílt vendéglőbe vagy kávéházba nem léphetett be, hanem az anya leá­nyával a sétatéré sem mehetett, mert a pinczér- nők ádáz tábora ellepte a sétányt. Sőt megtörtént a következő nem nagyon épületes história is. Egy >) Múlt számunkból tárgy halmaz miatt kimaradt. Szerk. ‘) Ez talán kissé merész állítás. Szerk

Next

/
Oldalképek
Tartalom