Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-12-06 / 137. szám

Közgazdaság.

Monarchiánk részesedése Bulgária kereskedelmében.

(Vége.)

Különféle fogyasztási czikkek, mint kávé, fűszer, dőli gyümölcs, rizs, festékanyagok, vas, kózmű, gyapjú- és pamutáru, nemes és nem nemes fémek, gépek, szerszámok, gyertyák, szappan, apróáruk az olcsó szállítási dijak következtében leginkább Angliából, Francziaországbó), sőt még Németországból is szállíttatnak és csak a fogyasztáshoz aránytalanul csekély mennyiségben érkeznek monarchiánkból. Például Liverpoolból, Hullból, Antwerpenből és Marseilleből a szállítási díjtételek helyben Húsosukba csaknem 40°/0 kai olcsóbbak, mint Bécsből, sőt még Lompalénkáig a szállítási dijak a külföldi versenynek kedveznek.

Összehasonlítva a szállítási dijakat Marseilletől Lorapalánkáig a Bács-Lompalánkáig fizetendő dijakkal, a következő eredményre jutunk :

így:

Bécs-Lompalánka

......................................9 frk 40 cent.

Bor, hordókban vagy palaczkokban

100 klg. után :

Marseille Braila.............................................3 „ — „

Braila-Rustsuk

....................................................2 „ 70 „

Összesen 5 frk 70 cent.

Bécs-Rustsuk....................................................8 „ 77 „

Fűszerek 100 kg. után :

Marseille-Braila

......................................3 , 50 ,

Braila-Lompalánka

......................................5 „ 40 „

Összesen 8 frk 60 cent.

Bécs Lompalánka

...........................................13 „ 70 „

Vas, 100 kg. után:

Marseille Rustsuk

..............................................5 „ 55 „

Bécs Rustsuk

.....................................................9 , 60 ,

Tekintve a német vasgyártmányok versenyét az osztrák magyar vassal, hátrányos körülmény az, hegy a rajnai vasutak s egyeb német szállítási vállalatok es a Duna-gőzhajózasi társaság közt kötött kartell következtében a szállítási dijaá Iserlohuból, Rouischeíd-,- Bielefeld-, Aacnen-, Köln , Hagen-, Barmen-, lireleidböl Loinpalanaaig a bécs louipa- lánkai szállítási dijakkal egyeutók. E szerint tenát monarchiánk kedvező földrajzi fekvése több mint elleusulyuztatik azon kedvezmények által, melyeket az egyes szállítási vállalatok a tobln államoknak nyújtanak. Ennélfogva czikt eink kelendősége érdekében kívánatos volna, hogy a Duna gozbajozási társaság szaditati díjtételeit annyira kisebbítse, hogy a monai chiaiia loiürajzi fekvéséből származó előnyök érvényre jussanak, a midón ezen szállítási dijak csokkeuléseert a larsasag a forgalom nagyobb kifejlődése aital kai pótoltatnék.

Egy másik koiuuueuy, mely kiviteli kereskedelmünk fejlődését asadaiyozza, az itteni kozigazgatas hiányos volta, különösen a vám- es kereskedelmi ügyek lekintelebeii. Elismerendő ugyan, hogy ebben a tekintetben az itteni külióldi képviselők közre- mükodese folytan maris nemi változások fordultak elő, a mennyiben — mint ismeretes — a Szófiában fennállott es kereskedelmünket nagyban karóruha ömlött végig, nyakában rózsaszín szalagról egyszerű collier csüngött ala, fekete hajában pedig egy teng nyílott piros rózsa kaczerkodott.

— Isten hozta nálunk! — monda kissé remegő hangon s még mindég lesütött szemekkel ; azutan odavezetett szüleihez s miután ezeknek bemutatott, káromba öltve karját, fülembe suga:

— B most ismerje meg . . . vőlegényemet!

Már ismertem; ama bizonyos apród volt, kinek,

úgy latszik, nem hiaba „volt foga“ Anuára. Őszinte nagyrabecsüléssel szorítani meg jobbját.

Az eljegyzési szertartás után a soupéhoz ültünk. Én Annával szemben foglaltam helyet, s le nem tudtam rola venui szemeimet.

Íme a megoldott problema !

Az a nagy, ínmdeuható, lehetetlent nem ismerő, minden ellentétet kiegyenlítő mester: a szerelem bűvös hatalma véget vetett az én töprengésemnek s visszaadta nemenek ez exczentnkus lényt. A szerelem, ez a bűbájos istenség, megtörte a paizsot, melylyel a küióuczsóg e női kebelt elvértezte s be- férkőzte magat abba a féktelen daczos szívbe, mely nem akart maga lolott uralkodót tűrni.

Anna egyszer hirtelen felugrott helyéről s egy pillanat múlva a másik szobából isteni akkordok hangzottak föl a zongoráról:

Mély a Tisza, zavaros ha megárad,

Tisza pártján búsulok én utauad;

Zúgva jönnek, zúgva mennek a habok,

Tisza partján én csak mindig teutánad búsulok!

. . . Annyi érzés, annyi lelek volt most ebben a dalban, úgy ujjongott, csapongóit most az a hangszer, mintha egy ólomtól sugárzó, mámoros szív dobogása, egy szerelemtől részeg lélek extázisa lett volna. A jelenvoltakat az agyvelőig megrázta.

8 mint a zongora elsírt, azt nem értette talán úgy meg senki, mint két lélek.

Az, a mely e hangokban bücsuzott el fáktelen- ségeiől, s az enyém, mely tisztáu olvasta ki belőle e szavakat:

A szerelem, a szerelem ! . . .

sitó oktrol-tarifa eltöröltetett, helyébe pedig az újabb tarifa lépett és a szerződésnek, ha még nem is teljesen megfelelő, de mégis sokkal egyszerűbb fogyasztási adó alkalmaztatott. A külügyminisztérium megbízásából szóbelileg folytatott tárgyalások eredménye az volt, hogy az uj, ez év kezdetén életbeléptetett oktroi-tarifában a póttételek csökkentettek és azok kizárólag az élelmi szerekre, italokra, dohányra, világitó és fűtőanyagokra, takarmányra és épületanyagokra szorittattak, egyszersmind a külföldi és bolföldi anyagoknak egyenjogúsítása is kimondatott.

A bolgár kormány újabb bizonyítékát fogja adni a szerződési jog iránti tiszteletének, hogyha a Törökországgal kötött szerződésben 8°/0-kal megállapított vámnak 1%-kal való felemelését és a 1/20/0- nyi kiviteli vámot, valamint a berlini szerződés egyik pontja ellenére behozott Va'/o-nyi beviteli vámot meg fogja szüntetni.

A kereskedelmet zaklató és szerződésellenes az egyes községekben beszedetni szokott gabnakiviteli illeték is, a mely azonban nem anyira a kereskedőket, mint inkább az itteni gabonatermelőket sújtja, kikre nézve a verseny a szomszédos gabonatermelő államokkal megnehezittetik.

Azon kedvezmény, melyet a bolgár kormány a vámkezelésnél az orosz eredeti áruknak az osztrákmagyar árukkal szemben nyújt, szintén sok panaszra ad okot. A bolgár kormány e tekintetben azon körülményre támaszkodik, hogy az osztrák-magyar czikkekre nézve értékvám áll fönn, mig az orosz czikkekre nem. A szerződési tarifának megállapítása óta az összes áruknál, de különösen a szeszterményeknél beállt árhanyatlás következtében a monarchiái áruezikkek sokkal kedvezőtlenebb vámkezelésben részesülnek, mint a mostani piaczi árak szerint elvámolt rossz áruk, a mi össze nem egyeztethető legtöbb kedvezményes jogunkkal.

Egy további sajnos körülmény az, hogy monarchiánkban hozott váltójogi ítéletek végrehajtása a bolgár kormány állal megtagadtatik.

A bolgár kormánykörök nagyon szeretnék, hogy a portával Bulgária tekintetében kötött szerződések helyett közvetlen szerződések köttetnének Bulgária és a többi államok közt.

P. N.- ^ 547 —

VEGYES HÍREK.

Lapunk jífv'i száma a küzhssső kéttűs ünnep miatt csütörtökön fog megjelenni.

A millenium és a vármegyék. Egy-kót történetírónk — írja a „P. H.“ azon buzgolódik, hogy az országos történelmi társulat miut kezdeményező lépjen fel a millenium alkalmából, hogy az országnak lehetőleg minden megyéje írassa meg monográfiáját s azt a megyék saját köhségükön adnák ki. Hogy pedig a történetírók annál nagyobb versenyre serkeutve legyenek, az íutézők oda kívánják terelni a dolgot, hogy a megírandó megyei monográfiák közül három legjelesebbnek ismert munka az akadémia alapítványaiból egy-egy ezer forintos tiszteletdíj ban részesüljön. A mozgalom czélja Migyar- orszag teljes történetének öeszeállitásához az ország különböző alkatrészeinek anyagit egybegyüj- teni.

A gyoroki csángók. Szathmáry Gyula aradmegyei főjegyző es Wittich Sándor t. szoiakbiró vasarnap vitték Gyorokraaz alispán által utalványozott 500 forintot. Pénzt nem adtak a csángóknak, hanem az egész összegen élelmiszert és takarmányt vesznek s azt az elöljáróság osztja szét. A csángók egy része munkát is fog kapui. A kiküldött bizottság ugyauis konstatálta, hogy az általuk lakott terület hóolvadáskor csakugyan ki vau téve árvíznek. Most tehát gát log emeltetni a csáugó-telep előtt, s a munkálatoknál illő bér mellett a csángókat fogják alkalmazni.

A múlt szombaton este a Iíézdi-Vásárhely és Szentlélek közötti utón egy néhány Brassóból Csik- megyefelé utazó posztókereskedőt ismeretlen emberek, vasvillával fölfegyverkezve, megtámadtak, egy pár végposztót erővel elvettek s aztán elillantak.

Székely észjárás. A „Székelyföld“ Írja: A kovásznál kir. járásbíróság X. atyafit becsületsértés vétsége miatt 4 napi fogságra ítélte. X. atyafi több oldalú dolgai és gondját között csak 2 napot óhajtott volna élvezni a kellemes mulatságból, ergo az az ötlete támadt, hogy testvérét is elviszi a fogságba s taláu csak könnyebb lesz, ba ketten ülnek ki két napot, mint ő egyedül négyet. Meg is jelentek miuduetteu a bíróság előtt s előadta X. atyafi, hogy mi járatban volnának s mi volna a forró kívánsága-, azonban, miután a büntető törvénykönyv erre vouatkozólag nem intézkedett, a kérés nem volt teljesíthető.

Csokonai Vitéz Mihály egyik tankönyve van Sopronban Weinhardl Ferencz ottani lőreáliskolai tauar birtokában. A könyv, mely a régibb idők belvét hitvallású iskoláinak egyik kedvelt természet- tudományi kompendiuma, következő czimü; „Johanni Rudulti Ziuugen Acta helvotica physico-mathema- tico botamco medica.“ (Basileae 1751.) A könyv tuUjdoukepeu gyűjtemény különféle íróktól, vegyes (de túlnyomóan természettudományi) tartalommal. A kutyabőrös foháns, melyuek lapjaiu meglátszik, hogy a „Csikóbőrös kulacs“ költője nem sokat for- i gáttá, magán viseli Csokonainak sajátkezű és 1793,

év jan. 28-áról keltezett aláírását; de nem csupán ezen körülménynél fogva érdekes. Megelőzőleg a „magyar Faust“ tulajdonát képezte, kinek aláirása (Stephanus Hatvani) szintén ott van a könyv czim- lapján. A könyvet mostani tulajdonosa Biharme- gyének egyik tanyáján találta meg a padláson, hol félredobva hevert. A tanyát tulajdonosának (Nagy Lajosnak) háza népe „Gőzház“-nak nevezi és közel van Nagy-Létához, ama klasszikus vidékhez, mely szemtanúja volt „Csont a kóbor színész“ szörnyű veszedelmének. Habent sua fata libelli!

Kossuth Lajos az albumokról. A „Magyar Salon“ most megjelent deczemberi füzete igen érdekes eredeti kéziratát közli Kossuth Lajos uagy hazánkfiának Kazinczy Gábor albumából. E kitünően szerkesztett havi folyóirat, mely rövid fennállása daczára a legelső magyar folyóirattá küzdte lel magát, általános közkedveltségnek örvend és méltán, mert a legkitűnőbb irodalmi és művészi erők csoportosulnak körülötte; sőt közelebb Klotild főher- czegnő és lényéi: Mária Dorottya és Margit főber- czegnők is átengedték a „Magyar Salon“-nak sajátkezűig rajzolt aquarelljeiket és tollrajzaikat. A most megjelent deczemberi füzet is roppant gazdag, változatos és mondhatni fényes tartalommal jelent meg. — Az egész tartalom felsorolása egész hasábot venne igénybe, azért tehát csak a kiválóbb közleményeket említjük meg : Kossuth Lajos az albumokról (Kossuth eredeti kéziratában), — ifj. Ábrányi Kornél a főrendiházról (a magyar főrendiház ülésének képével), — gróf Lónyai Menyhért irodalmi hagyatéka, Vikár Bélától, — költeményeket Dalmady Győzőtől, Varga Gyulától, Jakab Ödöntől, és Temérdektől, — elbeszéléseket Szabóné Nógáll Jankától, Balázs Sándortól, Hentaller Lajostól, és Gabányitól, — az udvari vadászatok nagyérdekü ismertetését Fenyő Sándortól, és a mit legelői kellett volna említenünk: Jókai és Borostyám regényeit stb. stb. — Felemlítjük még a nagyon változatos tartalmú „Egyveleg“ rovatot, melyben a „titkos irás jegyekről“ van nagyon érdekes czikk.

És ezeken kívül vagy 60 szebbnél szebb illusztrá- czió 8tb. stb. — A „Magyar Salon"-nak egy magyar családból sem szabad hiányoznia, annál kevésbé, mivel rendkívül olcsó áránál fogva, nagyon köny- nyen megszerezhető. — Előfizetési árak : egész évre 7 frt, félévre 3 forint 50 kr, uegyedévre 1 fit 75 kr. Az előfizetési pénzek a „Magyar Salon“ kiadóhivatalához (Dohány utcza 12 ík szám) küldendők, Budapestre. — Karácsonyi és újévi ajándékul a „Magyar Salou“ dudásában pompás kis diszkotetek jelennek meg „A Mugy , Salon Könyvtára“ czimmel. Gyönyörű kis diszm-'vek ezek, melyek úgy belső tartalmuknál, mint a külső kiállítás pazarságáDál fogva méltók a „Magyar Salon“ jó hírnevéhez. Meglepetésről lóvén szó, nem áraljul, el tartalmát, csak auuyit jegyzünk mag, hogy a „Magyar Salon könyvtára“ a karácsouyi könyvpiacznak legérdekesebb és legkeresettebb czikke lesz. — A pompás kis disznód ára 75 kr. Előfizetés egész évre (4 köt.) 2 frt, félévre (1 köt.) 1 frt 50 kr.

Egy térné története. — Keszthelyen lakik egy Reicünitzer Bencze nevű szegény rongyszedő, a ki egy vörsi paraszt ember megbízott azzal, hogy 20 ki t tegyen a lutriba. S átadott neki bárom számot. Bencs a megbízást teljesíteni elfogadta. Midőn ismét Vörsre került, nem merte a parasztnak megemlítem mulasztását. A bárom számot különben nem húzták ki. Néhány nappal későbben mégis megtette a bárom számot, s azok csakugyan kijöttek, nyerve 960 irtot. A vörsi paraszt mindenről egy szót sem tudott s Reichnitzer bátran megtarthatta volna magának az egész összeget. Reichni- szer azonban elment a paraszthoz, s azt kérdezte tőle, mit adna neki, ba a bárom szám kijönne ? „Aduók 100 irtot“ mondá a paraszt. Úgy is történt. A paraszt kötelezte magát, hogy 100 irtot

fizet a szegény Bencsnek, a kire ez a kis pénz

bizony nagyon ráfér.

Rablógyilkosság. Kassán a napokban rettentő rablógyilkosság történt, mely a város egész lakosságát nagy izgatottságban tartja. Egy kassai Sepitkó nevű korcsmáros és kötólverő két ismerősével a másfél órányira fekvő Regete-Ruszkára kocsizott,

hogy egy közös ismerősüknél András-estélyót ünnepeljék. Másnap azonban a két ismerős holtan hozta haza Sepitkót. Állításuk szerint útközben betértek egy korcsmába, ott hagyva a kocsist a bakon, mig Sepitkó a kocsiban aludt. A mikor visszatértek a kocsihoz, Sepitkó mir m9g volt ölve és ki volt rabolva. A kocsist, a ki miről sem akar tudni, már elfogták. A rablógyilkosság gyanúja kü- löuben az egyik utitárs ellen is irányul.

Bátor leányok. A londoni lordmayor-menet alkalmával, mult hó 10-ikéu a „Times“ egy tudósitója észrevette, a mint egy ember elcsente a pónztár- czáját. A rajtacsipett tolvaj futni kezdett, a tudósító s egy csomó ember utána. Az épp oly gyors lábú, miut gyors kezű ficzkó már-már elmenekült, mikor két fiatal leány, Roda és Kate Moris megragadták s nem is bocsátották addig el, mig rendőr nem érkezett. A nov. 27-iki tárgyaláson a biró mindenik leánynak két-két font sterlinget adott, azon udvarias kijelentéssel, hogy: „Virágbokrétára!“ A szép, 18 éves Roda a hallgatóság helyeslő ujon- gása közt Bzólt: „Köszönöm lordom, hanem én inkább muftit vészek rajta 1“