Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-12-02 / 135. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIY. évfolyam. 135. szám. Kedd, deczember 2. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. IMIeg-jelenii IxeterüsirLt háromszor: ZKZed-d-en, Cs-ütörtölsön. és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, fó'piacz, 629. sz. a. (Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. ■"Bg-äU- " .....~~......———————— Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek é3 hirdetések bér- mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 fi t — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ ’ Negyedévre . . . 1 ,, 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Ilaasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. Hazánk és a külföld. — Politikai szemle. — A képviselőházban nov. 29-én vette kezdetét a költségvetési vita, melynek kiváló érdeket kölcsönzött az, hogy többéire a ház uj tagjai vettek részt benne. Hegedűs Sándor előadó sikerült beszédben ajánlotta a költségvetés elfogadását. Utána Ugrón Gábor szólalt fel, élesen megtámadva a kormány politikáját. Beszédében a többek között azt is felhozta, hogy Szegeden a középületeken nem az ország czimere, hanem Tisza Lajos monogrammja van alkalmazva. Ez a/.utau Tisza Lajos grófot személyes felszólalásra indította ; beismerte, hogy mouograinmja ott van a kóz- épületeken, de ott van az állami épületeken az állami, a városi épületeken a városi czimer is. Latkóczy Imre nyitotta meg a szüzbeszé- dek sorát, átgondolt szónoklatban védve a kormány politikáját. Élénk tiltakozást idézett elő az ellenzék padjain azon nyilatkozata, hogy nem iát veszélyt a gentry pusztulásában, es derültséget keltett az az állitasa, hogy az antiszemitizmus terjedésében kiváló részé van a „hetedik uagjhatalomnak, a — nőknek.“ Most Enyedi Lukács szólalt föl a függetlenségi part részéről. Tárgyi lúgos, szakszerű beszédben bírálta a kormány pénzügyi politikáját és Ugion határozati javaslatát pártolta. A harmadik uj ember, a ki ma felszólalt, Beksics Gusztáv volt, ki tartalmas, ügyesen szerkesztett es szónoki vervevel előadott beszedővel mindvégig lekötötte az egész ház figyelmét. Bira'ta tár-" sadalmunkat és hangsúlyozta egy erős közép- osztály alakulásának szükségét azon retrograd irányzatok leküzdésére, melyek a magyar liberalizmust fenyegetik. A szónokot beszédjének befejeztével melegen üdvözölték pártfelei. ■A brauuschweigi ké rdés ügyében jelentik nov. 27-ikí kelettel, bogy Wiudthorst az illetékes törvényszéknél a cumberlandi herczeg nevében kijelentette, hogy a herczeg ezennel átveszi örökségét. A német birodalmi gyűlés megkezdte a budget-tárgyalást. Richter nagy beszédet tartott, melyben hevesen kelt ki Bismarck pénzügyi polilikája ellen, azt a legélesebb hangon kritizálva. — A birodalmi gyűlésen azt hiszik, hogy Bismarck nov, 26-iki veresége miatt a legközelebbi alkalmat felhasználja a birodalmi gyűlés feloszlatására. — A nov. 27-iki ülésben Bebel szoczialista azt a kívánságát fejezte ki, hogy az Ausztria-Magyarországgal, meg Oroszországgal fennálló barátság egy behívandó nemzetközi kongresszus által terjesztessék ki az összes államokra, a mi lehetővé tenné, hogy na legyen többé háború s a haditerhek leszál- lithatók legjenek. A hadügyminiszter errt adott válaszában azt fejtegette, hogy a hadsereg létszámát lehetetlen leszállítani. A román király trónbeszéddel nyitotta meg november 28-án a törvényhozó testületet, » a trónbeszédbeu kiemelte, hogy Románia minden hatalommal, különösen pedig a szomszéd államokkal a legjobb és legszivélyesebb viszonyban vau, mi bizonyára elő fogja moz- ditni az ország békés fejlődését. — Uj román minisztérium alakulásáról hoz hirt egy bukaresti sürgöny, mely szerint a kabinet rekonstrukcióját elkerülhetetlennek tartják s követ- i kező miniszteri lista került forgalomba: Bra- tiano elnök, Eerikides igazságügyi, Kitzu belügyi, Lecca tbiiok pénzügyi, Faikojano tbnolc hadügyi, Carp külügyi, Majoresko oktatásügyi, Stomdza közinunkuügyi miniszter, A Vatikán és Oroszország Az „Osser- vatore Romano“ czikkének az orosz sajtó részéről való kedvező fogadtatása — mint Rómából írják — vatikáni körökben igen jó hatást lett. A szentszék súlyt fektet arra, hogy lássa a világ, mikép ő a közte s a különböző hatalmak közt fennálló jó egyetértést nemcsak zavarni nem fo.'ja, de még arra alkalmat sem nyújt. A szentszék ragaszkodik azon nézetéhez, hogy az államok politikai ügyei egyáltalán külbeavatkozást nem tűrő belső ügyeknek tekintendők ; a vallást érdekeket illetőleg azonban, mióta az egyház áll, mindig a szentszéket tekintettek utolsó fórumnak, s egy kormány — az oroszt sem véve ki — sem vonta kétségbe ez eljárás jogosultságát. Jól értesült berlini körökben kétség- bevouják ama hír alaposságát, Ííogy Németország Zanzibar fölött védnökséget szándékoznék vallaini, s elsősorban hivatkoznak arra a tényre, hogy hiszen a zanzibari szultán jelentékeny évi segélyt húz Angliától. Azt azonban kétségtelennek mondják, hogy a német birodalom közelebbi viszonyba lép Zanzibarral, meglehet oly módon, hogy barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződést fog vele különös föltételek alatt kötni. Az olasz képviselő kamra téli ülésszaka is megnyúlt s nyomban azt határozta, hogy a királynak a kolera dühöngése alatt Brussában és Nápolyban tanúsított hősies magatartásáért, az ország köszöneté fejeztessék ki. Magliani pénzügyi javaslatain kívül a Nápoly egészségügyi viszonyainak javasitására vonatkozó törvényjavaslat terjesztetett elő, melyre nézve a ház kimondta a sürgősséget. A franc z iák khinai li ad járata. Parisból egy nov. 27-iki távirat ezeket mondja: Miut a Havas-ügynökség Shangaiból mai kelettel jelenti, három khinai cz.irkáló hajó két nap alatt, ismeretlen irányban fog elindulni. Éir szerint e hajókon több német van. Tegnap három khinai hajót láttak, a mint déli irányban mentek, talan Eu-Cseuba vagy Formosa szigetére. A görög képvisel ó'kamrában a külügyminiszter ismételte ama nyilatkozatokat, melyeket Iíálnoky gróf külügyminiszter a Görögországgal kötött kereskedelmi szerződésre és a kölcsönös anyagi érdekek megszilárdulására vonatkozólag a delegáczióban tett, minek alapján, úgymond a görög külügyminiszter, jövőben politikai közeledés is fejlődhetik a két állam között. A külügyminiszter megjegyzé, hogy oly államnak előzékenységét, mint az osztrák-magyar mouavchiáé, köszönettel kell fogadni. Végül kijelenté, hogy Ausztria Magyarország jóakarata Görögország amaz elhatározásának következménye, hogy a Kelet békéjét nem fogja zavarni és a status quo feutartásán fog munkálkodni. A Kongo-koiiferenczia. Lauuay gr. az olasz nagykövet a berlini konferenczia nov. 29-iki ülésén nevezetes nyilatkozatot tett; utalt Olaszország nagy érdekeire a Középtengeren s fölemlité, hogy Olaszország — ebből soha titkot nem csinált — éber figyelemmel kiséri a gyarmatosítást és a tényleges birtok- viszonyok minden módosítását Afrika földközi tengeri partjain, óhaja, sőt föltett szándéka lévén, hogy a Középtengeren az erők szükséges egyensúlya megmaradjon A nagykövet e mellett czélzást tett a tripolisi terület sérthetetlenségére is. — A konfereuczia 28-án tartott ülésében elfogadta a kiküldve volt bizottság javaslatait a Kongo-terület határrendezésére vonatkozólag. Egy berlini félhivatalos közlemény a Kongo medencze semlegesítését pendíti meg a szabad kereskedelem garancziája gyanánt. Az egyiptomi kérdés. Az angol kormány Egyptom pénzügyeinek rendezésére vonatkozó terveit nem tekinti véglegeseknek, hanem c-ak tárgyalási alapnak, melyhez az ősz- szes hatalmak hozzászólhatnak, úgy hogy a módosítások, sőt esetleg gyökeres változtatások nincsenek kizárva. A parlamentben valószínűleg nagy ellenzéke lesz az Egyiptom vészére adandó kölcsön tervének. A főrendiház november 2S-án déli ‘al órakor Szögyén-Marich László elnöklete alatt rövid ülést tartott, melyben az elnök meleg hangon emlékezett I meg Lónyay Menyhért és Festetich Leo grófok el- hunytáról. — Zsilinszky Mihály, képviselőházi jegyző Áthozta a képviselőházban megszavazott vasúti törvényjavaslatokat, melyek a hármas állandó bizottsághoz utasittattak, tárgyalásuk pedig a szombati ülés napirendjére tűzetett ki. Ugyanakkor fog tárgyaltatni a gazdasági bizottság jelentése a ház bevételeiről és kiadásairól, melyet Pallavicini Ede őrgróf bemutatott. Az idegenek letelepedése. A függetlenségi párt 27-iki értekezletén Irányi Dániel bejelentő, hogy az idegenek letelepedéséről törvényjavaslatot fog tv képviselőház elé terjeszteni, melylyel a káros idegeu elemeknek az országba özönlését kívánja akadályozni. Az ő törvényjavaslatának czélja, hogy azok, kik az országban letelepedni akarnak, már három hó után lakhatási engedélyt tartoznak kieszközölni. A párt helyesléssel vette ezt tudomásul. A függetlenségi párt nov. 28 iki értekezletén azt a határozati javaslatot tárgyalta, melyet a párt megbízásából Ugrón Gábor fog e képviselőház holnapi ülésén beterjeszteni. A hat. javaslat kijelentve, hogy a függetlenségi párt a 67 ki kiegyezés alapjáu álló kormánynyal szemben bizalmat nem táplálhat; általános pénzügyi szempontból is elitéli a kormány által benyújtott költségvetés tervezetét. A párt kou- ferenczia a hat. javaslatot magáévá tette. Klerikális államegyház. Schlauch Lőríncz szép beszédet tartott a Szeat- László társulatban. — A vallás bölcsészeti szerepérő és társadalmi hivatásáról kevesen írtak, vagy mondtak szebbet, mint Schlauch. S ezzel oly dicséretben részesítettük, melynél nagyobb alig képzelhető, mert négy ezer év óta állandó tárgya a vallás e szerepe a transcendentalis bölcsészet fé nyes felhőibe elmerülő lángelmék egész sorozatának. Schlauch Ló'rincz megmutatta hogy az egyház- Magyarországon vannak magas gondolkodói & ékes szavú szónokai. Bizonyos liberális aranypor is csil- lámhk elömölve a szép és nagy beszéd külső fölü- letén, mint a virágpor ott van az üde szirmok közt. De ez az aranypor nem ejtheti tévedésbe a figyelmes szemlélőt. Szebben még nem demonstrálták Magyarországon a — katholikus reakcziót. Fé« nyesebb ködbuvekban még nem rejtették az —»
