Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-08-26 / 95. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 05. szám. Kedd, augusztus 26. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési- és szépirodalmi lap. IMIegjelenils lietenlciiit liá,roirs.szor: !KIed.d.en., CsÁitörtölcön. és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepai-Szentgyörgyön, fó'piacz, 629. az. a. (Caulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok viasza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér- mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ... 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. A franczia-ldiinai liáboru. A tonldngi viszály megért, s gyümölcse : a liáboru Francziaország és Kliina között. A gall köztársaság és a mennyei birodalom mérkőzni fognak. A világ legmozgékonyabb és legállandóbb népe fegyvercsővel gyilkos golyózápor és lőporfüst között ismerkedik. S a roppant aczéllövegek alighanem feltörik a khinai társadalom kemény burkát. Úgy lehet, feltörnek ezenkívül sok egyebet. A franczia-khinai hadviselés megkezdése óriási perspektívát nyit meg egyszerre Európa előtt. Nagyszerű politikai és gazdasági változások hirdetője. Uj erőt tolhat más államok gyarmati politikájába. Kérdésessé teheti Anglia keletindiai császárságát. Előmozdíthatja Németország tengeri vágyait és sikereit. S talán Ausztria-Ma- gyarország külpolitikájában is felköltheti a gyarmatositási kaland kívánságát. Akárhogyan üssön ki a Nyugat és Kelet szélső államai közt kitört háború, egyképeu nagy következések szülő anyja lesz. S nem lesz a vén Európában egyetlen nép sem, mely a rázkódás eredményét gazdasági életében majd meg nem érezné. S a mi egyelőre ennél is több, meg ne érezné a politikai helyzet változását, mely e hatalmas lökés által létrejön. Hogy kitört-e hát a háború tényleg, arra a khinai ügyekben kitűnő orral biró londoni világlap, a .Times“ határozott igennel felel. A Lang-Son alatt orv módon legyilkolt franczia katonákért Francziaország nem kapott sem 80 millió frankot, sem más elégtételt. Az ultimátum határideje lejárt. A franczia köztársaság ragaszkodott végső követeléséhez s visz- szautasitotta az amerikai Unió békítő közbelépését. És történtek még a következők. A Shangaiban folyt tárgyalások eredményre nem vezettek. A pekingi külügyi hivatal kijelentette, hogy a langsoni árulásért immár semmiféle elégtételt nem ad s követeit visszahívta. A pekingi franczia követ begönyölte szépen a köztársaság lobogóját a khinai fővárosban, — mert arra ott egyelőre nem lesz szükség. Párisban Li-Fong-Pao khinai meghatalmazott megjelent Ferry miniszterelnöknél; ott ajánlotta magát és visszakérte okiratait. Ferry visszaadta neki s a khinai követ sietett vissza rendes állomáshelyére Berlinbe, ö reá sem lesz már szükség egyelőre Párisban. Hanem szükség lesz az összes hajóhad mozgósítására, katonák hajóra szállítására, ágyúra, lőporra, lövegekre, kétszersültre, füstölt húsra és mindenek fölött rengeteg sok pénzre. Courbet tengernagy, a ki időközben a khinai Formosa sziget birtokába helyezkedett s állásait és támadási vonalát Khina keleti partjain is biztosította, a sokra becsült, kitűnő szivósságu Courbet, hir szerint már megkapta a parancsot, hogy csak támadjon. Foglaljon el mindent, a hol az Algírból és a franczia kikötőkből induló haderő lábát megvetheti. Londonban fölteszik, hogy a derék admirál már. kezébe kerítette a fucsu-i khinai arzenált. Hát ez csakugyan a háború. Meglehet, formális hadüzenet nélkül, de azért nem kevésbbé igazi háború. Hogy mily óriási erők mérkőzhetnek meg majd a khinai partszéleken, meg lehet Ítélni abból, a mi itt következik. Francziaországnak van 529 ezer nsz.-kilométer térfogata ; az összes gyarmatokkal együtt közel 2.5 millió. Klímának 4 millió s a mel lékországokkal együtt több mint 11.5 millió. Francziaországnak van 37.5 millió lakosa ; a gyarmatokkal együtt 68 millió. Khinának 350 millió; a mellékországokkal együtt 371 millió. Francziaország hadserege hadilábon 1.186000 ember ; a gyarmatokkal együtt 1.780,000. Khi- náé mindössze 1 millió s az is bizonytalan. Francziaország hajóhada áll 366 hajóból és 1667 ágyúból, közte 68 pánczélos hajó 430 ágyúval. A hajók közt alig 5 van fölszerelve európai módon. Egyfelől aránylag csekély népesség, de kitűnő hadszervezet, kitűnő fegyverek, óriási hajóhad, tömérdek ágyú, okos, tudomáuyos, gyakorlott tisztek, jeles hsyóparancsnokok s képzett és jól élelmezett európai legénység. Másfelől óriási védetlen terület, lomha néptömeg,. rosszul fegyverzett csőcselék, kevés és rossz hajó, kimustrált ágyuk, ázsiai czopf, képzetlen parancsnokok, s mindezek mögött egy merev államszervezet, melynek csúcsán , a mandsu dynasztia kiskorú sarja, a 12 éves Huangsü ül, s mely minden pillanatban összetörhet vagy megrepedhet, mint a khinai por- czellánedény. Az, hogy az európai haderő hamar a khi- naiak fölé kerül, szinte nem is lehet kétség tárgya. Mig a mennyei birodalom mandarinjától leér a parancs a nép óriási rétegeibe ; mig azok fegyvert ragadnak, mig a tömeg rendbe áll, oda ér: addig Courbet admirál és a támogatására siető tengeri kolosszusok rég kifüstölték a rendes khinai haderőt a partok fő vonaláról. A khinai hajóhad föllépése alig fogja 24 órával késleltetni a hadműveleteket. Azonban, hogy a háború egyetemes legyen, hogy a franczik szárazföldi hadsereget áthordják Khina szárazföldjére, mint ahogy Európában háborúskodnak, az épen nem valószínű, ámbár I. Napoleon óta ilyesmi sem lehetetlen többé. Sokkal valószínűbb, hogy Frantziaor- szág a khinai teugermelléken zálogul mindent, a mit bir, elfoglal. S végül egy franczia Kelet- Indiává fogja szélesíteni tonkingi birtokait — az angol Kelet-India mögött. Az is valószínű, hogy e háború lángja meg- vaditja a mennyei birodalom türelmes népét s az európaiak mészárlásához fog, mint a hogy az arabok tették Alexandriában. Khinában a kikötő-városokban mindössze 5000 európai lakik s ennek fele angol. így volt 1882-ben. Azóta inkább több, mint kevesebb. Tehát hallani fogunk mintaszerű bombázásokról, khinai kikötők elfoglalásáról, mészárlásokról és igy tovább. Olvasni fogunk számos khinai nevet, látni fogunk számos khinai térképeket és rajzokat, tanulni fogunk khinai szokásokat, s a mennyire ilyen alkalmakkor lehet, sok uj ismeretekkel gazdagodik meg Európa kiváncsi népe. Hanem a mi majd a külső politikában fog történni nemsokára, azt meg fogjuk érezni komolyan. Mondják, hogy a khinai tengerszéleu tulajdonképen nem Francziaország és Khina, hanem Németország és Anglia viselnek háborút. S tudja mindenki, hogy a keleti politikában Bismarck herczegnek egyik conditio sine qua non-ja, Francziaország lekötése volt. Most pedig Francziaország csakugyan le van kötve. Meg lehet Angliával egyetemben. A három császár-találkozás hirer csak nem akarnak elnémulni. Most már a találkozás helyéül Krakót, idejéül szeptember közepét emlegetik. Holnap-holnapután való- szinüleg ismét változni fog idő és színhely. A hadgyakorlatok az ország különböző részein már megindultak. Kassán közel 13,000 ember van központosítva. Ugyanott aug. 31-ig dandárgyakorlatok folynak s szept. első három napján a hadosztálgyakorlatok hajtatnak végre. Budapesten a IV. hadtest csapatainak tartalékos katonái is megkezdték taktikai gyakorla.*- taikat s aug. 26-tól kezdve szept. 6-áig had- csztálygyakorlatokba mennek. A hadtest Edels- heim-Gyulay lovassági tábornok vezetése alatt áll. A fővárosban jelenleg 25 ezer katonai létszám van s a tartalékosokat szeptember hó 7-én fogják leszerelni. A szerb király külföldön tartózkodása alatt a belgrádi minisztertanács fog a re- gens szerepével és jogaival felruháztatni, s ezt a néppel kiáltvány fogja tudatni. A kolera. Marseille, aug. 21. 39 haláleset közti! 12 történt kolera miatt. Arlesből 4, Aixből 5, Nimes- bői 2, Avignonból 1, Cetteből 1, Perpignanból 3, Vogueból 2, kolerabalálozást jelentenek. A népkonyhákat szept. l én bezárják. Marseille, aug. 22. 30 haláleset közül 8 kolera halott. Aixben két, Arles, Nimes és Cetteben egy-egy, Agde és Perpignanban bárom, Narbrun- neben kettő, Carcassoneban öt, Avígnonban ós Gap- ban két koleraeset fordult elő. A walesi berczeg a prefektnek 1000 frankot küldött a kolera áldozatok családjai számára. Cballemel-Lacour Aixn és Arle- sen keresztül Párisba utazott. Trieszt, aug. 22. Egy Velenczéből érkezett sürgöny dementálja, hogy ott kolera eset fordult volua elő. Velencze egészségügyi viszonyai kielégítők. Róma, aug. 22. Egész Olaszországban tegnap Comoban egy betegedés történt. Marseille, aug. 23. 36 haláleset közül 15 kolera halott. Aixben egy, Arlesban két, Avignon- ben négy, Perpignanban kilencz, Carcassoban hat, Valenceben bárom ember esett áldozatul a ragálynak. Az olasz küldöttség Graasival, az ismert zolo- gussal élén, ma érkezett ide. Trieszt, aug. 23. A tengeri hatóságok részéről elrendeltetett, hogy a kisebb olasz hajók nem a Lazareth, hanem a Petroleum öbölben fognak vesztegzár alá vétetni. E rendeletet azzal indokolják, hogy a Lazareth öbölben a kis hajók nem elóg biztonságban vannak. Róma, aug. 23. A hivatalos kolera-bulletinekbe nincsenek befoglalva azon katonák, n kik a határzári szolgálatot teljesitik a a járványnak áldozatul esnek. A kolera mindinkább terjed Olaszországban, Nápolyban is fordult már ^lő egy gyanús eset.
