Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-08-23 / 94. szám
P r o g r a m m a Budapesten alakulandó „reformált izr. egyház“ vallási jelleméről, morális czélzatai- és nemzeti irányáról. II. Az egyház morális czéljai. (Folytatás.) A közelebb években e körül a szomorú tapasztalások akkora mérvet öltöttek, hogy az a fölötti aggály közben lehetetlen a figyelmet oda nem ford - tanunk, hogy miként óvandók meg gyermekeink legbiztosabban a lejtős ut veszélyeitől. Eddigi nevelésünk és gyermekeink szellemi kiképzése vógetti áldozatteljes törekvésünk úgyszólván csak a szerencse felé van irányozva. Ha csalódik a remény, ha dugába dűlt a terv, ha dűlőbe ment a vállalat, ha férfias erőre van szükség, hogy odaadással elviseljük azt, a mit szeszélyében vagy haragjában ránk mórt a sors, vagy a mi magunk hibái folytán méltán illetett bennünket, a mind ezekről való gondoskodás kimaradt a családi tantervből, mely gyermekeink nevelésének irányait körvonalozza és meghatározza. Ez alatt pedig a társadalom a szomorú rémképek tanúja lett, hogy a legkisebb megrázkódás, a rendes útból ki bir sodorni és a morális erő annyira csökkent, hogy a kétségbeesés mindennapias lett, imitt nagyobb, amott kisebb zavarodás mágnessá vált, mely a vasat magához ragadja. A materialisztikus korszak, midőn az anyag sokszorozott sulylyal esik a latba, fokozott szükséggé teszi a pozitiv hitvallást gyermekeink nevelésénél; sokkal kevésbé az ideális érdekek tekintetéből, melyek a láthatatlan magasságba törnek, mintsem azon reális czólok kedvéért, a melyeknek vető- és egyszersmind gyümölcsöző földje az élő társadalom. De a pozitiv hitvallás, mely gyermekeink nevelésére oly szükségessé lett, persze gyermekeink szivéhez is kell, hogy férjen. Legyen kezdő és kiegészítő része a czivilizált nevelésnek, összhangzó az édes anyai intéssel, az iskolai szigorú szabálylyal, legyen az arany szál, moly a házi és iskolai morált egybeíüzi, mely Istenben központosítja mind a szépet és nemest, mely helylyel-közzel a gyermek szivébe plántáltatik. De nemcsak materialisztikus, hanem egyáltalán válságos korszakban élünk, midőn elévült rendszerekkel küzködünk ; az alak a szellem szerint változik, mely azt élteti. A társadalmi institutiók egymás után reform alá kerültek és folyton is kerül- I nek, a jövőt uj kerékvágásokba tereljük. Es szabad-e, hogy hátramaradjon azon intézmény korszerű átalakítása, mely hogy összhangzó legyen a társadalmi szellemmel, okvetetlen szükséges, de különösen szükséges a jövő nemzedék, illetőleg a mózesvallásu nemzedék részére. A ref. izr. egyház jövő nemzedékünk egyháza lesz, azé, mely iskolába, persze nem chéderbe jár. A kinek kedve telnék azt elvitázni, az szerezzen előbb bizonyítékot arra nézve, hogy a hason ok nem szüli a hason okozatot is. Mert noha nagyon is különböznek az európai viszonyok az amerikaiaktól, mindamellett lehetetlen, hogy szabadság és józan nevelés mellett legalább aránylag;osan ne terjedjen a reform-eszme nálunk, úgy, mint azt egy néhány évtized óta Amerikában tapasztaljuk. New-Yorktól kezdve New-Orleansig és Baltimorétól kezdve Portland-Origonig a legnagyobb számú izr. hittestületek a reformált zsinagógához tartoznak ; de még a kisebbek és ifjabbak is nagyobbrészt a reform zászlója alatt állanak. Iia Poroszországban 1852. évben a kormány nem korlátozza a berlini ref. hitközség önállóságát, ha Magyarországban ugyanazon évben az absulut kormány nem zárja be a reform, zsinagógát, bízvást ekkora irigységgel nem néznénk amerikai hit- Borsosainkra. Méltó irigység, mely utánzásra sarkal, mely szép kilátást nyit a közel jövőbe. A hasonló ok, hason okozatot is szül. De szükséges, kétszerte szükséges, hogy magunk vessük meg alapját azon szentélynek, mely leginkább a jövő nemzedéknek van szánva; hogy magunk avassuk fel azon oltárt, melynek lépcsői elől gyermekeink erős hitet, öntiszteletet, felebaráti szeretetet, hazafias szellemet, férfias türelmet vigyenek át az életbe, nekünk zamatos megnyugvásul, nekik pedig legszebb diszül, ha a szerencse kedvez, de egyszersmind legbiztosabb óvszerül mind jó, mind balsorsban a kisértetek veszélyei ellen. 6. Hogy a nyilvános istenitisztelet gyökeres átalakítása által a női nemet visszahelyezzük ősrégi egyenjogúságába, melyből a fennállott mostoha idők nyomása alatt keletkezett egyházi szervezet a női- nemet kivetkőztette. A női nemet, melyet a természet gyöngéd szívvel legdusabban áldott meg, első sorban is illeti a jog, hogy édes otthonját lelje az oltár előtt. A nő kezeli gyermekeink nevelését. A jó anyai nevelést a biblia élő kátének czimezi. A vallásosság erényével ékesített nő sem túlságos fényűzésre nem ragadtatik, midőn a szerencse kedvez, sem elégedetlenség nem fér hozzá, midőn a sors mostohán bánik velünk. A vallásos hitvesnő akkora hatalommal bir fölöttünk — legalább a biblia és a talmud is igy ecseteli tt vallásos nő hatalmát, hogy fölöttünk és családházunk fölött a láthatár soha annyira be nem borulhat, hogy azon át ne hatoljon a remény felélesztő fénysugara, melynek mérséklést, türelmet, bátorságot és uj vállalkozó erőt köszönünk. A női nem vallásos egyenjogúsítása visszahozza szivébe a vallásos öntudatosságot, melyből fájdalom majdnem tökéletesen kifogyott azon valóságos vo- lontiir-szereppel szemben, mire a női nem lesülye- dett a nyilvános istenitisztelet és egyáltalán a hit- kultust illletőleg. Kell, hogy a női nemet ismét visszanyerjük az egyház részére, hogy kiűzzük a házakból az oda befészkelt deismus romboló szellemét, mely semmi pozitiv hitvallást nem ismer el, mely puszta morálelvekkel vél gazdálkodhatni, e gazdaság mellett pedig elpusztul a társadalom talaja, elhalaványodik az erkölcsi elv, mely hogy hatalmas legyen, a pozitiv hitvallásban gyökerező monotheismust nem nélkülözheti. Kell, hogy valahára véget vessünk azon szégyen- teljes és szomoritó állapotnak, hogy valamennyi honleány közül egyedül az izraelita hölgy az, a ki az ájtatosságtól elszokott, a templomban vendég, a vallásos nevelés iránt rideg közöny nyel viseltetik. 7. Hogy szabadítsuk fel a társadalmi életet oly házassági korlátok hatalma alól, a mik ős régi családi, jogi és társadalmi viszonyokban, valamint egy sajátságos papi intézményben gyökerezvén, reánk nézve minden jelentőséget tökéletesen elveszítettek. Lehetetlen tovább közönynyel elviselnünk a nyűgöt, melybe a vallás nevében tereitettünk, hogy például egy tisztességes nemi visszony elévült oknál fogva házassággá ne alakulhasson, hogy egy özvegy asszony, vagy a polgári törvény szerint elvált nő örök elhagyatottságra legyenek kárhoztatva, — hogy úgyszólván morális veszélynek legyenek kitéve csupán azért, mert a körülmények egy czeri- moniát, mely általuk volna végzendő, lehetetlenné tették, hogy egy becstelen férfi örökké szerencsétlenné tehesse tőle törvényesen elvált feleségét, vagy elhalálozott testvérének özvegyét, midőn bosszúságból vagy egyéb nemtelen okból az illető czerimo- niának magát alá nem veti, vagy hacsak akkor hajlandó oldani a kötött kezeket, midőn»' az ártatlan nő drága pénz árán kiváltja magát zsarnoksága alól; holott valamennyi ily esetben az érdekeltek az országos törvény szerint szabadon rendelkezhetnének sorsuk fölött. A vallás egyik szép czélja a sors csapását enyhíteni, nem pedig ellenkezőleg azt még fokozni. (Vége következik.) Tanügyi értesítő a kolozsvári áll segélyzett s nyilvánossági joggal felruházott felsőbb kerestedelmi iskola felöl (Folytató.) Czéljaezen iitézetnek: Tudományos és szakszeri kiképzése azon ifjaknak, kik a kereskedés, forialom, közgazdaság vagy iparvállalatok terén, valamnt az állami közigazgatás azon ágainál óhajtanik alkalmazást nyerni, melyre ezen intézetet, miit a főgimnázium és fő- reáltanodával egyrangu keieskedelmi középtanodát végzett ifjakat az 1883. ói, a tisztviselők minősítéséről szóló I. törv.-czikk minősülteknek és illetékeseknek nyilvánítja. Nevezett törvény értelmóen az ezen tanodát jó sikerrel végzett növendék . szoros értelemben vett kereskedelmi pályán kivü alkalmazást találhat a következő életpályáknál: a) a posta-szaknál min posta-főtiszti, tiszti és gyakornoki tisztviselő; b) pénztári szaknál min központi állampénztári és adóhivatali tisztviselő ; löztörvényhatósági pénztárnok, alpónztárnok, ellejőr, könyvvezető, gyámi pénztárnok ; államhidakná pónztárnok és ellenőr ; c) kezelési szaknál doháy-árudai, raktári, lottóigazgatósági hivatalnok, tiekkönyvvezető ; d) zálogházaknál mint Hogházi igazgató, ellenőr, könyvelő, pénztárnok, illenőrzési számtiszt. e) Továbbá, ha az állaiszámviteltani vizsgát is leteszi, mire a kinevezési! számítandó két évi idő engedélyeztetik, alkalmazst találhat a számvevőségi szaknál mint száravelsági és ellenőrző hivatalnok, minden állami hátainál és intézetnél, u. m : minisztériumoknál, mgyéknél és törvényhatósági joggal felruházott vrosoknál, pénzügyi igazgatóságoknál, adófeliigyeliégekuél, illetékkiszabási és adóhivataloknál, a dolny jövedéknél, az állami jószágigazgatóságoknál, abányászat- és pénzverésnél, az államnyomdánál, lottó-, posta- és távirda- igazgatóságoknál, az álla.i zálogházaknál, téboly- dáknál, kórházaknál stb. Végre a közmunka- é közlekedésügyi minisztérium 1881. évi 16,506. . a. kelt határozata alapján lehetnek vasúti hivalnokok is. A mi ez iskolának mi intézethez való viszonyát illeti, erre nézve ide igtjuk a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteur ő nagyméltóságának a kereskedelmi iskolák szvezetére 1872. október hó 10-én kiadott rendelete I. czikke 1. § ából a következőket: E miniszte tanterv szerint szervezett három osztályú kereskalmi tanintézet nyilvánossági joggal ruháztatik fel; ez intézet e mellett a főgimnázium vagy főreáltanodával egy rangba helyeztetik s mindazon kedvezményekben részesül, a melyek ezen intézeteket megilletik: például, hogy az itt végzett növendékek katonai kötelezettségök kitöltésében az egyévi önkéntességre jogosítva vannak. A tannyelv a tanintézet minden osztályában kivétel nélkül magyar, de a kereskedelmi levelezés, könyvvezetés s általában az irodalmi munkákban, a magyarral párhuzamosan a német nyelvben is gyakoroltatnak a növendékek, s illetőleg e tárgyak — kivált a felső osztályokban — magyar mellett német nyelven is előadatnak. Az iskola szervezete és tanárai. A kolozsvári felsőbb kereskedelmi iskola — hasonlóan a budapesti kereskedelmi akadémiához — három osztályból álló nyilvános kereskedelmi tanintézet. Mindenik osztály egy-egy éves tanfolyamra terjed. Azok részére azonban, kik a keleti kereskedelemre is ki akarják magukat képezni, az 1886/0. tanévtől kezdve egy 4 ik évi, de nem kötelező tanfolyam is nyittatik. A negyedik évfolyamot is végzett kitűnő növendékeknek Romániában kereskedői vagy consuláris állásokon leendő elhelyezéséről a m. kormány gondoskodik. Az előadandó tantárgyak sora, az illető tanárok megjelölésével, a következő összeállításban foglaltatnak : Magyarnyelv, irálytan és irodalom: dr. Veress Vilmos bölcsészettudor és középtanodákra képesített tanár ; dr. Ferenczi Zoltán bölcsészettudor, középtanodákra kép. tanár, polg. isk. igazgató és egyetemi magántanár. Német nyelv, irálytan és irodalom : dr. Lékmaun Róbert, a jog- és államtudora, tudora. Franczia nyelv és levelezés: Wilheim József keresk. középtanodákra képesített r. tanár, és Graf Jakab főgimnáziumi tanár. Román nyelv és levelezés : dr. Léhmann Róbert r. tanár. Hazai és világtörténelem, földrajz és statisztika : Kiss Sándor igazgató. Betüszámtan és kereskedelmi számtan : dr. Veress Vilmos r. tanár. Vegytan és vegyi műtan, vegytani elemző gyakorlatok, és mechanikai iparműtan : Keresztély Lajos, középtanodákra kép. rendes tanár. Áruismeret: dr. Bartók István orvostudor, és Keresztély Lajos r. tanár. Kereskedelmi ismeret és levelezés, könyvvitel és levelezés, mintairodái gyakorlati munkálatok: Wilheim József r. tanár. Nemzetgazdaságtan, keresk. történet és pénzügyisme, kereskedelmi jog, magyar ipar és kereskedelmi törvényisme : dr. Léhmann Róbert, rendes tanár. Szépirás : Keresztély Lajos r. tanár. Tanulók. a) F e I v é t e 1. E felsőbb kereskedelmi iskola első osztályába rendes tanulókul oly növendékek vétetnek fel, kik a gymnázium, reál- vagy polgári iskola négy alsó osztályát legalább kielégítő sikerrel végezték. A magasabb osztályokba való felvétel csak a megelőző osztály tantárgyaiból sikeresen kiállandó felvételi vizsgálat, vagy valamely hason- rangu és nyilvánossági joggal felruházott intézet megfelelő bizonyítványa alapján történhetik. b) A tanulók o s z t á 1 y o z ás a. Az intézet tanulói: a) rendesek, b) rendkívüliek. A rendes tanulók illető osztályuk minden kötelezett tantárgyát kivétel nélkül kötelesek hallgatni s illetőleg tanulni. Rendkívüli tanulóknak (vendéghallgatóknak) tekintetnek azok, kik csak bizonyos tárgyak hallgatására és tanulására Íratják be magukat. E rendki vüli tanulók is épen úgy kötelesek eleget tenni az intézet törvényeinek, mint a rendesek. Az 1883/4-ik tanévben az intézetnek UOtauulója volt. (Vége következik.) A budapesti állami közópipartanodában (Vili. kerület Bodzafa-utcza 28. sz.) a beiratások f. évi szeptember hó 1-én kezdődnek és 15 ig tartanak. Az uj iskolai évben az intézetnek hat szakosztálya nyílik meg, úgymint: az é p i té s z e t i, g épész e t i, két vegyészeti, a fém-vasipari és a faipari szakosztály, a melyekben épitő-mesterek, pallérok, a különféle gyáriparágak számára művezetők és oly iparosok képeztetnek, a kik műhelyeket, kisebb gyárakat alapítani s önállóan vezetni tudnak. Az intézetbe rendes tanulókul felvétetnek azok: a) kik az iparos tanulók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát bevégezték s legalább is „jó“ osztályzatú bizonyítványuk van; b) a kik a gymnázium, polgári- vagy reáliskola négy alsó osztályát jó sikerrel elvégezték; c) iparos-segédek és mindazok, a kik kellő ké- szültségöket felvételi vizsgálat utján bizonyítják. A felvételi vizsgálatok szeptember hó 13-dik és 14-dik napján lesznek.
