Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-08-19 / 93. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 93. szám. Kedd, augusztus 19. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. IMIeg-jelenii lietenlslxit háromszor: Kedden, Cs-ÜLtörtölzörL és Szom.'baton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, íőpiacz, 629. sz. a. (Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér- mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 frt —- kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ... 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haaseustein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Ilaasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. S.-Szentgyörgy, 1884. aug. 18. Kálnoky gróf osztrák-magyar külügyminiszter találkozik a hatalmas vaskanczellár, Bismarck herczeggel és meglátogatja őt Varzin- ban, a diplomaták Mekkájában. Ez a legújabb esemény Európa politikájában. A császárok találkoztak, összesugdostak az államok sorsa felett; odaczitálták az osztrák külügyért, no meg némi költségemelési s más fajta voksok kieszköziése czéljából ílurópa leghatalmasabb miniszterelnökét Tisza Kálmánt, „a kit méltán irigyelhet Magyarországtól egész Európa“. — Hogy mit végeztek az uralkodók a szokásos találkozáskor, azt nem tudhatni, abból még eddig nem szivárgott ki semmi a külvilágba, sem abból, hogy tulajdonképen minek is hívták lseidbe Tiszát és Kálnokyt. Soká nem fog tartani, az országgyűlés és delegácziók össze fognak ülni és akkor majd csak előáll a miniszterelnök ur és tesz előterjesztéseket. A találkozásról különféle hírek keringenek ; Tisza Kálmán hivatalt cserélne, ez a legújabb kombináczió, mely még mindig foglalkoztatja az illető köröket. „Erélyes“ kiil- ügyérre van szükség — olyanra, mint Tisza Kálmán. Az igaz, hogy Tisza „erélyes“, megmutatta a választások alatt; jó lesz ő külügyminiszternek, sokat lehet vele keresztülvinni. Aztán meg nem is nagyon bánná azt a magyar közvélemény, ha elhagyja helyét és más, alkotmányosabb kormányelnök ‘lép helyébe. Mit csinálnak Kálnoky gróffal, az ez esetben szubalternus kérdés, mert igy követeli az állam nagyhatalmi érdeke. Azonban nem hihetjük, hogy e változás egyhamar bekövetkezzék. Nem hihetjük, mert vannak dolgok, melyeknek kivitelére itthon csak Tisza alkalmas, kit a majoritás „még a pokolba is követ.“ Más nem is vállalkoznék oly feltétlenül mindenre és nem is vinné azt úgy keresztül, mint ő. Ezért hívták őt Ischlbe ; közölni kellett vele a terveket. Megnyerni azoknak nem volt szükség; ő mindennek meg van már nyerve, a mi felülről jő, — ez teszi őt kedvessé a korona előtt. Felfelé a kegyhajhászat, lefelé a hatalom. De minek megy Kálnoky gróf Bismarck her- czeghez ? Ha igaz az, a mit a félhivatalos lapok állítanak, hogy lseidben semmi sem történt, minek megy akkor Kálnoky Varzinba ? mi czélja van a találkozásnak ? Czél nélkül nincs ennyi lótás-futás ; czél nélkül nem sür- gönyöztek annyit lseidből is Bismarcknak, a ki otthon ült s várta a tudósításokat, — hisz úgy is ő tesz és rendez mindent. Történt biz ott sok mindenféle, s nem is hiába való a varzini találkozás. Valószínű, hogy Magyarország belügyeire is lesz visszahatással a dolog, erre enged következtetni Tisza ottléte, a mi eddig nem történt. De legbiztosabb azon sok oldalról felmerült föltevés, hogy ezen alkudozások a német-osz- trák-magyar szövetség bensőségéről tesznek tanúságot, mely még mindig előtérben áll s az európai politikának valóságos tengelye, mely körül forog, s e szövetség akcziója természetesen változásokat czéloz ugyan a helyzetben, mint minden politikai akczió, de háborút nem akar, sőt ellenkezőleg, a háború elkerülését czélozza. A lapok találgatják, hogy mi lehet a nagy titok ? Akczió Anglia egyiptomi politikája ellen, vagy akczió a nihilisták és szoczialisták ellen, ezt mondják legtöbben. Akczió Olaszország ellen, mondják a klerikálisok, haragból a felett, hogy a konferenczián Londonban Olaszország Angliával ment s nem Francziaország- gal és a császárságokkal. Legnagyobb figyelemre méltó a bécsi Presse hire, hogy „a keleti kérdésről és a német- osztrák-magyar várnegyesség megkötéséről“ van szó. Ebben van értelem és valószínűség. De a „keleti kérdés“ tág fogalma alatt mit kell gondolnunk? Bosznia annexióját? Bulgária s Kelet-llumélia egyesítését? Bulgária függet- lenitését a portától ? A Dardanellák megnyitását? Vagy a török posták ügyét? E tág köpeny alatt mindenféle politika elfér. Nagyon találósán jegyzi meg a Pesti Napló, hogy ' „a warzini találkozás kiváncsivá teszi a politikai világot, mely meglepetésre lehet készen. Pia kész a terv, ijismarck rombolni és építeni kezd, a többiek csak téglát hordanak.“ Határzár felszabadítása. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter a következő rendeletet intézte valamennyi vesztegintézeti igazgatóhoz, vesztegállomás vezetőségéhez, a veszteg- kirendeltséghez Brassóban és vesztegintézetek felügyelőségéhez: A Románia elleni szoros határzár részleges feloldása tárgyában f. évi julius hó 13 án 30,759. sz. alatt kelt rendeletem hatályát a Dobrudzsából eredő juhok, kecskék és állati nyersterményekre is kiterjesztem. Erről idézett réndeletem kapcsáu tudomásvétel és miheztartás végett érte- sitem.5— Kelt Budapesten, 1884. évi augusztus hó 7 én. A miniszter helyett: M a 11 e k 0 v i t s, s. k. Megyei költségvetések 1885-re. A belügyminiszter, hivatkozással az 1883. XV. t.-cz. 4., 5. és 6. §§-aira, f. hó 13-ikán kibocsátott körrendeletével felhívta a megyék közönségét, hogy 1885. évre szóló költségvetéseiket a törvény által megszabott állandó javadalmazások korlátain belül állapítsák meg, s azt felülbirálat végett hozzá legkésőbb okt. 15-ik napjáig terjeszszék fel. A pénzügymisztérium szorosan elrendelte, hogy a jövőben minden egyes alárendelt kir. illetékkiszabási hivatalok rendszerint legalább egyszer minden évben behatóan vizsgáltassanak meg. Ez alkalommal a kiküldött tisztviselőnek a hivatal ügykezelését minden részleteiben alapos vizsgálat alá kell vennie és különösen arról kell meggyőződnie, vájjon az illetékkiszabás a kívánatos gyorsasággal, pontossággal s szakavatottsággal eszközöltetik-e? Rendetlenségek vagy mulasztások esetében a kir. póuz- ügyigazgatóságnak kötelessége intézkedni aziránt, hogy a hiányok azonnal pótoltassanak. A kereskedelmi és iparkamarák újjászervezése az ipartörvény revideálása után szintén elkerülketet- lenné vált. Az erre vonatkozó törvényjavaslat a fölmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban már teljesen elkészült. A javaslat még az országgyűlés összeülése előtt nyilvánosságra fog adatni, hogy az illetékes szakférfiak és testületek megtehessék észrevételeiket. A mint az országgyűlés képviselőháza átesett az előleges teendőkön, be fog terjesztetni a javaslat, a melyről illetékes körökben azt hiszik, hogy a jövő évi február hóig törvényerőre emelkedik. Ugyancsak e minisztériumban buzgón dolgoznak az ipartörvény által kilátásba helyezett többi törvényjavaslatok előmunkálatain is. Ezek között valószínűleg először a munkások segélypénztárairól szóló törvényjavaslat fog elkészülni. Az építőmesterek ipara egyelőre csak rendeletileg fog sza- bályoztatni; a mérnök- és épitész-egylet által e czélra kidolgozott törvényjavaslat egyelőre félretőtetik. Külföldi szemle. Az angol parlamentet aug. 15-ikén trónbeszéddel elnapolták. A tróubeszéd kiemeli, hogy Anglia viszonya a külhatalmakhoz teljesen szívélyes es sajnálatát fejezi ki az egyiptomi kérdésben összehívott konferenczia eredménytelensége fölött. Kiválóbb érdekkel bir a tróubeszédnek Egyiptomra vonatkozó következő passzusa: „Ezentúl is híven fogom teljesíteni azokat a kötelességeket, melyek csapataimnak a Nílus völgyében való jelenlétéből erednek és remélem, hogy az a külön bizottság, melynek odaküldését elhatároztam, segítségemre leend az egyiptomi kormánynak adandó tanácsok és a teendő intézkedések megállapításában.“ A belűgyekre vonatkozólag felemlíti a trónbeszéd, hogy az agrárius bűntények csökkentek, mi az ir nép helyzetének javulására mutat. A trónbeszéd továbbá kijelenti, hogy a törvényhozásnak figyelmét a népképviselet fontos kérdésére kell irányoznia. A királyné megelégedését fejezi ki, hogy a nép ezen kérdés iránt érdeklődést mutat és hogy a trón iránti hűségének és törvénytiszteletének oly számos jelét adta. A khinai frânezi a háború. Mint a „Times“-nak Fu-Csuból aug. 15-iki kelettel jelentik, Francziaország visszautasította Anglia, Németország és az északamerikai Egyesült- Államok felajánlott közbenjárását, Khina pedig végleg visszavonta azon ajánlatot, melyet a kárpótlás fizetésére vonatkozólag tett. Houg- Kongból pedig azt jelentik, hogy Khina kihirdette a háborút Francziaország ellen. Courbet tengernagy Tonkingból 2000 főnyi segítséget kért, mire Miliőt tábornok hétfőn zárt parancscsal 600 katonát és két üteg ágyút indított útnak. Hui-Nanban 600 főnyi khinai csapat kötött ki és Kuang-Si határán jelentékeny számú csapatokat összpontosítanak. A frânezi a szenátus aug. 15-én tartott ülésén 179 szóval 1 ellen öt milliót szavazott meg a madagaskari hadműveletekre. — A képviselő-kamra megkezdte a tonkingi hadjáratra szükséges hitel fölötti vitát. A kolera. Triesztből távirják, hogy az egészségügyi bizottság utolsó ülésén elhatározták, hogy az esetben, ha a kolera monarchiánk valamely helységében kitörne, Kovalski Henrik, a Koch-féle küldöttség egyik volt tagja küldetik ki a ragály tanulmányozására. A hatóságok utasítva lesznek, hogy ez esetben Kovalski mellé segítségül a járási vagy városi orvost adják. Dräsche tanár, a hires bécsi epidemiolog, az olaszországi koleráról érdekes nyilatkozatot tett. Szerinte az olaszországi kolera nem járványos jellegű. Egyes koleraesetek előfordultak, de a járványos jelleg nem mutatható ki a legkisebb faluban sem. Dräsche tanár szerint mitsem k^ll tartanunk az olaszországi ragálytól; ’arról szó sem lehet, hogy monarchiánkba behurczoltatik. Ausztriát nem fenyegeti a koleraveszély. ţ/QF Lapunk mai számához egy félív melléklet vau csatolva*
