Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-08-19 / 93. szám
A helyzet Franczlaországban. Marseille, aug. 12. Negyvenkét halott közül tizenöt ember kolera áldozata lett. Ormergues községben egy nap alatt 18 ember halt meg kolerában orvosi segély nélkül. A prefekt oda orvosokat küldött. A közlekedés Bastiával helyre van állítva. Paris, aug. 12. Marseilleben az utolsó 24 óra alatt tizenegy ember halt meg kolerában. Toulon- ban haláleset nem fordult elő. Marseille, aug, 13. Tegnap összesen 41 haláleset fordult elő, ezek közt tizenegy kolera-halott. A helyzet magában a városban javult, de a külvárosokban nem változott. A Pharo-kórházban 35 kolerabeteg van gyógykezelés alatt, a katonai kórházban már egy sincs. P á r i s, aug. 13. Tegnap Toulonban három ember halt meg kolerában. A kolera kezdete óta 8000 koleraeset közül nyolczszáz végződött halállal. — Omergues nevű kis faluban (Basses Alpes departe- ment) két nap alatt negyven ember lett a kolera áldozata. Marseille, aug. 14. Huszonnégy halott közül tizenkét ember halt meg itt kolerában. Carcassone- ban hat, Lunel és Nimesben egy-egy koleraeset fordult elő. Páris, aug. 14. Toulonban az utolsó 24 órában négy, Marseilleben tizenkét, Tuolouse-ban kettő, Perpignanban kettő, Allaisban egy, Vogueban öt, Digneben két, Arlesben öt ember halt meg kolerában. Marseille, aug. 15. Toulonban ismét meghalt két ember kolerában. A Bonrencontre kórházban 24, a Saint-Mandrier kórházban pedig 44 kolerabeteg fekszik. Páris, aug. 16. Az utolsó 24 órában Marseil- leben hat, Toulonban két, Perpignonban és környékén tizenegy ember esett áldozatul a kolerának. llierault-Aude plepartementból halálos végű koleraeseteket jelentenek. * Hírek Olaszországból. Róma, aug. 12. A raassa carrarai, genuai és tűnni kerületek inficiált helységeiben tegnap ismét nyolcz ember betegedett meg kolerában, kik közül ketten meghaltak. Az előző napokban megbetegedett személyek közül is meghalt kettő. Róma, aug. 13. Az inficiált helységekben tegnap tizenegy koleraeset fordult elő, melyek közül nyolcz halállal végződött. A parmai kerületben 4 ember betegedett meg kolerában és kettő közülök belehalt; Róma, aug. 14. Az inficiált helyeken tegnap 7 koleraeset közül egy végződött halállal. Róma, aug. 15. Tegnap Parma tartományban két koleraeset fordult elő, egyik halálos kimenetellel. Turinban és Cuneoban egy-egy koleraeset és egy haláleset, Cosenzában két betegedés történt. Róma, aug. 16. A kolera terjed. A vidéken 30 koleraeset fordult elő, 12 halálos végű. Turinban hatan megbetegedtek és négyen meghaltak kolerában. Portomaurioban 2 betegülés, 2 haláleset, Parolában 3 megbetegedés, 1 haláleset, Massa-Carrará- ban 6 megbetegedés, 1 haláleset, Compobassoban 13 koleraeset 6 halálos véggel történt. A ventimi- gliai lazarethben egy kolerabeteg meghalt. A szerelmes levél. — Novelette. — (Folytatás és vége.) Vére hevesen pezsgett. Eltökélve sétakocsizás által nyugtatni meg magát, legjobb barátnőjéhez, Holm grófnőhez ment, kinek elmondta az esetet. — Visszaküldted már neki a levelet? — kórdé hirtelen amaz. — Természetes! — Akkor nem lépheti át többé házatok küszöbét. — Bizonyosan nem! — Es mit fog Arthur ahhoz mondani ? Ki fog vele cartret játszani ? — Akkor majd én fogom megtanulni. — Unatkozni fogsz mellette, mert mindég nyerni fogsz, minthogy a te Arthurod elég udvarias, hogy soha se nyerjen. Ö érezni fogja B . . . báró hiányát. — Akkor majd megmagyarázok neki mindent. — Az isten szerelméért, nem ! — Es miért nem ? — Egy nőnek soha sem szabad férje előtt mutatni, hogy hajlandó szerelmi levelek elfogadására. Attól a percztől felébred beuqe a féltékenység. „Az első levelet elszakította, — fogja mondani, — a másodikat elteszi, a harmadikra felelni fog, a negyedikre . . .“ — Ah, de Rosszul ismered Arthurt! Az ő jó szive távol van ily gyanuskodásoktól. — Annál kevésbbé szabad eZ esetet neki elmondanod, minthogy e csalódás elkeserítené őt. 5? á70 — P 1*^0 gramm a Budapesten alakulandó „reformált izr. egyház“ vallási jelleméről, morális czélzatai- ós nemzeti irányáró 1.*) I. A vallás jelleme. A ref. izr. egyház pozitiv hitalapon áll. Elismeri hitalapul Mózes törvényét mindazon pozitiv határozatai kivételével, a melyek a világos betű vagy a törvény szelleme szerint Ítélve helyhez vagy időhöz kötöttek, és összeütköznek a hívők kiképzettebb öntudatával és gyökeresen változott társadalmi viszonyaikkal. A ref. izr. egyház ily jellemével szemben a talmud semminemű dogmatikus auktoriással nem bir. A politikai és nemkülönben a vallásos és morális külviszonyok, melyek között a talmud léire jött, párhuzamba nem vonhatók a mai viszonyokkal. A talmud a separatio elvét követte és kellett is, hogy azt a talmud utáni korszakokban addig kövessék, a mig a jelzett és ahhoz hasonló viszonyok ily elvre mérv- és irányadók voltak. A fentebb jellemzett álláspontot foglalja el a ref. izr. egyház Németországban ós Amerikában, ilyent is foglalt el az 1648. évben Pesten létrejött és teljes működésben létezett ref. izr. egyház, a melyet 1852. évben az absolut kormány jogtalanul megszüntetett. A ref. izr. egyház didaktikai jogosultsága Programm tárgya nem lehet. Evvel foglalkozik a külön káté, mely az egyház hitczikkeit és vezérelveit tartalmazza. A programiéban erre vonatkozólag csak az emelendő ki, miszerint a ref. izr. egyház a történelmi folytonosság elvéhez szorosan ragaszkodik, hogy tulajdonképen sem elméletileg újat nem teremt, sem gyakorlatilag eddig nem létezett álláspontra híveit nem téríti. A ref. izr. egyház egy oly gyakorlati vallásos státust vett tekintetbe, a mely a magyar koronához tartozó országokban legalább 300,000 izr. honpolgárnál észlelhető. A mire a korszellem lendületet adott, a mi a társadalmi viszonyokból szükségképen fejlődött ki, ós mint önérzetes objektum a történelmi jelenségek sorában helyet foglalt el, annak szervezetes alakba való öltése ós a törvényesség kellékeivel való ellátása, ez a ref. izr. egyház működésének tárgya ós szellemi lényege. A ref. izr. egyház különben szentül vallja azon a hit által képezett kapocs megóvását, mely évezredeken át az egyetemes zsidóságot egybefüzte, és mely azt minden közös hit- ós morális érdek tekintetében tovább is egybefüzze. Ugyanazon törzsön több lombozatos ágazat elfér egymás mellett. Mindannyian egy gyökérből szívják az élettápot, együtt pedig a közös törzsnek diszül és a tikkasztó bőség elleni védül szolgálnak. Ekként legyen mindegyik hitágazat viszonya a közös hittörzshöz. Ez érdemben fényes példa gyanánt tündököljön előttünk azon egyetértóses viszony, mely Berlinben és Hamburgban, valamint számos nagyobb és kisebb amerikai városban a reformált és a konzervatív zsinagóga között minden közös hitfelekezetü érdeket illetőleg iétezik. *) E tárgyra még visszatérünk. Szerk. — De mit csináljak ? — Istenem uram! hisz a legközelebbi napokban jő nővéred, Irma grófnő hozzátok, és ezzel ki fogod űzni emlékedből mindazt, minek B . . . a neve. De sajnos, Holm grófnő ez egyszer csalódott. Alig volt Irma egy este nővére házánál, midőn már is kórdé: — Hát B . . . báró nem jő többé hozzátok ? — Egy idő óta többet nem ! — válaszolá röviden a tanácsosné. — De miért nem ? — Nőm nem szívelheti őt, — jelenté ki Arthur. — Okot nem mondott. Ki fog női szeszélylyel szemben küzdeni ? . . . Igen, igen, Irma! ép ily uralomvágyó leszel te is, ha férjet kapsz, ki akaratodra tesz. A tanácsosné megcsókolta nevető férjét; csak Irma látszott kissé daczosnak. — Tehát nem is fogom láthatni a bárót, mig nálatok leszek? — Valószínűleg nem! — Ez pedig kár! — sohajtá Irma. — Mit mondtál? — kórdó hevesen és indulatosan a tanácsosné. Irma nem felelt, csak elpirult. — Mindenről beszélgettek ezután és csakhamar nem is gondoltak többé B . . . báróra. De nyolcz nap múlva a tanácsosnénak kellett reá gondolni. Arthur a rendesnél komolyabban lépett szobájába. — Kedves gyermekem, — kezdó azután — megszoktam mindent szeszélyed szerint tenni, mert szerelmedet minden fölé helyezem; nem is küzdöttem B . . . báró iránti elleuszenveddel. Ah, igazuk van barátainknak, ha komor arczot csinálnak, mikor II. Az egyház morális czéljai. A ref. izr. egyház morális czéljai a következők : 1. hogy rázzuk le magunkról és hitvallásunkról az alaptalan és többnyire elfogultságban gyökerező azon kifogást, melyszerint az izr. hitvallás nem re- furmképes, s hogy hozzá a nyugat kultúrája nem férhet; 2. hogy valamint a keresztény, úgy a mózes- vallásu honpolgár is szabadon vallhassa tisztultabb hitét és ebbeli meggyőződését, hogy részére is legyen oltár, moly előtt ájtatosságát hite és szive sugallata szerint végezhesse; 3. hogy orvoslatot szerezzünk a hitvallás iránt naponta gyarapodó ós a belső vallásosságot is ölő közönyösség ellen, a mely jobbrószt azon flagrans ellentét végzetes következményéül tekinthető, mely a gyakorlati élet és a hitvallás szertartásai, a kiképzettebb kedély vallásos kívánalmai és az egyház ridek formái közöttjlétezik; 4. hogyané engedjük1? többé a meghasonlást támadni zsengekoru gyermekeink szivében, midőn a hitiskola és a szülői ‘ház olyfflagrans ellentétben tűnnek fel előttük, hogy lehetetlen bűnösöknek nem tekinteniük a szülőket azon szertartások mellőzése-, illetve megsértéséért, a mik a hitiskolákban szent isteni törvényekként adatnak elő/Ovjuk meg ajgyen- ge sziveket olyan benyomástól, mely az érettség koráig mindenesetre árt|és lélektanilag gyökerestül soha ki^nem^törülhető ! 5. Hogy elejót|vegyük azon végzetes"morális‘hát- lánynak, mely a jövő nemzedéket várja, midőn megfeledkezvén arról, hogy materialisztikus korszakban élünk, még tovább egykedvüleg nézzük a naponta mélyebbre ható hanyatlást, melynek a'pozitiv hitvallás és vele együttj a belső vallásosság indulnak. A merő morális el vj| álversenyt nem birja meg- állani — legalább a közönséges miveit embernél nem — azon morális elvvel szemben, mely pozitiv hitvallásban gyökerezik. Amaz erőtlen ós elfátyolozott, midőn a kisértet álaranyos színeit tárogatja elénk; emez hatalmas erővel és tüzoszlopként áll előttünk, midőn az édességeivel^tévutra csábitó kö. zeiget hozzánk. (Folytatása következik.) Adam asszouy Kossuthnál. A szellemes franczia Írónő, ki tudvalevőleg meglátogatta Turinban Kossuth Lajost is, igy írja le e látogatást : Helfy ur értesítette a nagy hazafit, hogy Túri non át utazom haza s szándékozom őt meglátogatni. Dolgozó-szobájában találtam, melynek két nagy ablaka egy parkra nyílik. A szoba elég nagy és noha a szoba mennyezete olasz szokás szerint vau diszitve, a nagy könyvtár mégis komoly kinézóst kölcsönöz a szobának. Magyar tájképeket ábrázoló két szép festmény díszíti csak a sötét falakat. Az ablakok között egy nagy íróasztal, áll, megrakva könyvekkel ós irományokkal, melynél Kossuth Lajos ül. Kossuth, bár megöregedett, mitsem vesztett neFolytatás a mellékleten. nősülósünkről értesítjük őket; ők húzzák mindig a rövidebbet! A nők a házasságban olyanok, mint Jehova, ők nem akarnak maguk mellett más isteneket megtűrni. ... De most eljött az idő, melyben vagy fel kell adni ellenszenvedet, vagy okada- tolnod azt! — ós Arthur ezt keményen hangsúlyozta. — Valóban kell? — kérdé rosszkedvűen a ta« nácsosné. — Bizonyára, ós pedig azon okból, mert B ... . báró ma levóiileg kérte meg tőlem Irma kezét. A tanácsosné összerezzent. — Az egyiktől a másikhoz ! Legalább a családban marad ! — gondolá gúnyoló lag. — És Irma ? — kérdé aztán kedvetlenül. — A mennyire eddig ítélhetek, ő épen nem látszik idegenkedni e tervtől. — Abból soha nem lehet semmi! — kiáltá neje elhatározva, — soha, soha ! — És miért nem ? Hisz B . . . szép állást foglal el a társadalomban. — Meglehet! — Ő ugyan nem lángész, de keresztül-kasul, derék, becsületes és szellemdús. — Hahaha! — nevetett a tanácsosné. — De hát mi ellenvetésed ? — B . . , báró soha sem kapja meg Irma kezét, mert . . . mert ... no, de hisz egyszer csak mégis ki kell mondani . . . mert . . . mert ő nagy Don Juan ! Arthur ez egyszer nevetett. — B . . . báró Don Juan legyen ? B., a bárók legjellemdusabbja, a közmondásos eréuyhős! ? . . . Megbocsájtasz, de ez nagyon nevetséges. — Lehet, de nekem bizonylataim vannak, — Bizonylataid ?
