Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-07-26 / 84. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIY. évfolyam. 84. szám. Szombat, julius 26. NEMERE. [ Politikai, társadalmi, közgazdászat*!, közművelődési és szépirodalmi lap. elenilr Háromszor: 2íZed.d.en., Os^itörtölcön. és Szombaton. n zarkesztöségl iroda: Sépsi-Szentgyörgyön, főpiacz, 629. sz. a. (Csulak Zsigraond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér- mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos­tán küldve: Egész évre . . . 7 frt —- kr. Félévre . . . . 3 „ 50 „ Negyedévre ... 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. Az izgatások Romániában. A román ellenzék agitácziója a Bratiano-kabinet és a dinasztia ellen, mind több kellemetlenséget okoz a bukaresti kor­mánynak. A kormány helyzete annál kénye­sebb, mert be van bizonyítva immár, hogy az izgatás részben külföldi befolyás eredménye; s mig egyrészről folynak az előkészületek Ká­roly király belgrádi látogatására, addig Milán király Bukarestben élő rokonai, a Catargi ak, folyton szítják az említett agitácziót; segít nekik ebben Urusoíf orosz követ, kinek házá­nál egész nyíltan ki- s bejárnak az ellenzék tagjai. S mig a hivatalos Oroszország kijelen­tette, hogy a Balkán-félszigeten minden agitá- cziótól távol tartja magát és Giers határozot­tan békés politikát folytat, addig a moszkvai pánszlávok, kiknek szemében nagy szálka a mostani román kormány, az alsó néposztályek közt annyira forgalomba hozták a rubelt, mint­ha egész komolysággal pucscsot készítenének elő. Bratiano ilyen körülmények közt előbb- utóbb arra lesz kényszerítve, hogy Péterváron panaszt emeljen előbb az orosz követ s ha ez nem használ, a nagyhatalmaknál az orosz ka­binet ellen. Bukarestből megerősítik ama hirt, mely sze­rint az orosz kormány hivatalos képviselői Bukarestben a Bratiano-Sturdza kormány elleni agitácziót erkölcsileg támogatják s ezen tény­nyel szemben a romániai külügyminiszter élénk figyelemmel kiséri az orosz diplomáczia és az utóbbi időben Romániába érkezett oroszok Özei­méit. A köztársasági dunai konfőderácziót pán­szláv irányzattal akként rendezték be, hogy Románia számára Bibescu herczeg személyében már kiszemeltetett a köztársasági elnök. Ugyan­az a Bibescu György herczeg ez, ki Párisból, hol meglehetős kalandos életet élt, körülbelül egy év óta Romániába költözött, hol egyre- másra adja ki a honmentő röpiratokat. Az orosz üzelmek közvetlen következése az, hogy Románia annál szorosabban és őszintén csatlakozik az osztrák-magyar monarchiához és Németországhoz. E tekintetben figyelmet érdemel azon tény, hogy Románia királya legközelebb meg fogja látogatni Milán szerb királyt. A félhivatalos ,sajtó ugyan ezen már korábban felmerült hirt kétségbe vonja, de ez csupán opportunitási szempontból történik s a látogatás az őszszel tényleg meg fog történni, A két királyság mindent fel fog használni, hogy az orosz üzelmek ellen, melyek mindkét állam belbékéjét zavarják és fennállását alá­ásni igyekeznek, határozott rendszabályokat foganatosítson. Mindkét állambau az osztrák­magyar monarchiával való teljes egyetértést tekintik a legbiztosabb módnak arra, hogy Oroszország tervei megakadályoztassanak. A belügyminiszter körrendeletét bocsátott ki, mely szenut az igazolványnyal el nem látott s igy a szó­ban levő óvintózkfedés tartalma alatt tiltott módon forgalomba hozott vad, mindenkor az illető helység szegényei javára elkobzandó. Minthogy továbbá az 1883. XX. t. ez. 38. § ában előirt kivételes intéz­kedés elrendelésének az is a czélja, hogy azon ese­tekben, ha a vad orozva, avagy tilalma időszaká­ban lövetett, a hatóságok enuek nyomára jöjjenek és igy a törvénybe ütköző kihágások megbüntethe- tőkkó váljanak, meghagyta a miniszter, hogy az il­lető közigazgatási hatóságok szigorúan utasittassa- nak, hogy valahányszor a vad szállítása és eladása a jogos szerzést bizonyító igazolváuy nélkül törté­nik, azt, hogy vájjon a vad nem orozva lövetett-e, gondosan kinyomozni igyekezzenek, mely esetben a vadászterület tulajdonosa vagy bérlője, a végből, hogy azt a kihágást feljelenthesse, azonnal értesí­tendő. Ha pedig a vad törvény által tilalmazott időben lövetett volna, az ilyetén kihágások az azok megfenyitésében hivatalból eljárni köteles hatóság­nál mindenkor haladék nélkül feljelentendők. A tör­vény 38-ik §-ának többször említett kivételes in­tézkedése eddigelé Brassó, Háromszék, Szolnok- Doboka, Nagy-Küküllő és Udvarhelymegyék terü- retére rendeltetett el, az illető közigazgatási bizott­ságok kérelmére a belügyminiszter által. A magyar-román határjárás. A magyar-román határreudendező bizottság jul. 22-én fejeztebe mun­kálatát Hunyadmegye területén. Petrozsényban alá­írta a bizottság a kijavított térképet, mely szerint a Gropa és Pietricsel havasoknál s magyar határ a völgyből a hegygerinezre javíttatott ki, mint azt az 1792-ki határjáró bizottság kijelölte volt. Az Apor Béla báró által franczia nyelven vezetett jegy­zőkönyv már jul. 21-én hitelesíttetett. A bizottság elintézte a mult őszszel felmerült határsértés ügyét is, mely — mint olvasóink emlékezhetnek — az által keletkezett, hogy román katonák egy határ­széli házat romboltak le, és egyértelmüleg konsta­tálta, hogy a ház a magyar határszélen belül és igy magyar területen lévén, jogtalanul lett lerom­bolva. A bizottságot Hunyadmegyében Baicsay alis­pán és Szentiványi Gábor mérnök fogadták és ka­lauzolták. Petrozsényben Pogány főispán a bizott­ság összes tagjait megvendégelte. Szerajevóból írják, hogy a Koblyina- planinán jul. 14-óre virradó éjjel háromtagú rablóbanda portyá- zott s ugyanakkor a Herczegoviua felől egészen a szerajevói síkig terjedő Igman helységben is észre­vették egy 10 főből álló rablóbandát. A Romanya hegységben is vaunak rablók, a kiket bizonyos Ja- bucsar Mehemed nevű gazda szervezett bandává. Jabucsart az tette földönfutóvá, hogy háza elárve­rezése alkalmával Adamovics Sándor adóvégrehaj­tót súlyosan megsebesítette és menekülnie kellett. A csendőrség azon fáradozik, hogy elcsípje. — Ed­dig legnagyobb rablóbandó az volt, melyet Nevesi- nye mellett junius 26-án lepett meg a csendőrség. A közibük eresztett lövéseknek csak egy rablót si­került leteriteniök; a többiek átmenekültek a mon­tenegrói határra. Azt hiszik, hogy ezek lőtték le a Rogoj hegynyergen Csulinovics hadnagyot is. — Pod-Vitereu jul. 11-én 5 rabló tört be egy paraszt házába s a gazda minden ennivalóját magával vitte. Azt mondják, hogy sok élelmiszerre van szükségük, mert még 30 társuk van a hegyek közt. A rablók egyike zsandár karddal volt fölszerelve, melyet va­lószínűleg egy megölt csendőrtől szedett el. Horvátországból. A horvátországi állapotok olyanok, hogy e darázsfészek utón van az ostromállapot felé. Újabban jelentik Zágrábból, hogy kor­mányellenes üzelmek miatt Károlyváros egész törvényhatóságát a községtanácscsal együtt fel­függesztették s a törvényhatóság vezetésével Vidale kormányzósági titkárt bízták meg kor­mánybiztos gyanánt. A zágrábi egyetemi hallgatók az egyetem fennállásának tizedik évfordulóját megünnepelni óhajtván, nemrég azzal a kérelemmel fordultak a rektorhoz, engedje meg, hogy az ünnepély módozatainak megbeszélése végett gyűlést tart­hassanak. Uorkovics rektor megadta az euge- délyt a maga is megjelent a gyűlésen, de mi­kor a szőnyegen forgó ügy elintéztett, a gyű­lést feloszlatta s távozott a teremből. A diákok azonbau még együtt maradtak s ekkor történt ama nyilatkozat felolvasása és elfogadása, mely­ben az akadémiai ifjúság a legdühödtebb kife­jezésekben kel ki a kormány és Miskatovics ellen. Az egyetemi tanács ennek folytán szi­gorú vizsgálatra utasittatott. Meg is ejtette a vizsgálatot s jelentését e hó 21-ikén terjesz­tette a kormány elé; miután azonban a jelen­tés pozitiv eredményt nem foglal magában, mert az egyetemi tanács az épen folyamatban levő vizsgálatok miatt az ügygyei behatóbban nem foglalkozhatott, a kormány rendeletére a jogi fakultáson felfüggesztették a vizsgálatokat s a tanács utasittatott, hogy már most a vizs­gálatot lehető erélylyel és gyorsasággal foly­tassa mindaddig, mig tényleges eredményre nem jut. így írják ezt a horvát fővárosból. Ezzel a szelíd referádával szemben azonban tény, hogy Lorkovics Balázs egyetemi rektort, miután a lázitó nyilatkozat kibocsátói ellen elrendelt vizs­gálatot teljesiteni vonakodott, felfüggesztették állásától és fizetését megszüntették. Egyúttal a bán Hervoics Lajos osztálytanácsost küldte ki a vizsgálat teljesítésére s neki kormánybiz­tosi jogosítványt adott. Egyébiránt kedves horvát testvéreink ma­gyarbarát érzelmeiről az is bizonyságot tesz, hogy a prágai cseh nemzeti színház megnyi­tása alkalmára szervezkedett kéjutazásra je­lentkezett kirándulók Zágrábban e hó 23-án gyűlést tartottak s elhatározták, hogy nem mennek Prágába, miután ott a magyar vendé­geket a csehek barátságosan fogadták. Erről ismerünk reátok, oh drága testvéreink ott a Dráván túl ! Üdv néktek ! A kolera. Kolera nostras esetek. A nagyszombati járás két községében halá­los kimenetelű kolera nostras eset fordult elő. Tó t- faluban e hó 16-án, Fark ash idán pedig 17-én egy-egy ismeretlen nevű arató a kolera tünetei kö­zött megbetegedett s három óra leforgása alatt meg­halt. A bonczolást dr. Vadovich nagyszombati já­rási orvos eszközölte, ki mindkét esetben kolera- nosrast konstatált. Az orvos- rendőri intézkedések a legszigorúbban végrehajtattak s a hullák az il­lető községek sirkertjében temettettek el. Jolsvafőről (Abauj-Torna) írják a „Pesti Napló“-nak, hogy ott f. hó 19-én egy öreg ember a mezőn kolerában megbetegedett. Fölgyógyulása még eddig nagyon kétes, mert az illetőnek erős görcs-rohamai vannak. A járási körorvos kolera­nostrasnak konstatálta a betegséget. * Hírek Francziaországból. Páris, jul. 22. A tegnapi nap folyamán Mar- seilleben 24, Toulonban 12 ember,, halt meg ko­lerában. Toulon, jul. 22. A kolera-halálozások száma nem csökken. Tegnap 43 ember halt meg kolerában. Az orvosok a kolera halálozások növekedését a hiányos dezinficiálásnak tulajdonítják, különösen kárhoztatják, hogy a kolera-betegek hányadékéival nem elég óva- tzsan bánnak. Az olasz király 5000 frankot küldött a kolera-betegek felsegélésére. A r 1 e 8 b e n tegnap 8 ember halt meg kolerái ban. A Rhone-departement prefektje jelenti, hogy Arlesben a község tanács tagjai megszöktek, csak a maire maradt ott pár bátrabb társával. Félnek, hogy a crau i járásban is kitör a vész, a hová a kolerától tömegesen menekülnek. Brignolesban égj

Next

/
Oldalképek
Tartalom