Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-01-14 / 6. szám
— 24 — Bükiét védőjével együtt elhagyta a termet, Hoch- etädter útját állta, e igy rivallt rá: „Hát még beszélsz a nyomorulttal ?“ Hochstädter védője elvonta kliensét, de alig értek pár lépésnyire, Hochstädter utánuk futott, s mikor Boklethez közel volt, igy kiáltott rá • „Nyomorult házasság törő, nézz ide, mint végzem be életemet.“ Ezzel ledobta magáról téli kabátjá s a Duna-csatomához rohant és belevetette magát. Pár munkás azonban kiszabaditotta s a rendőrséghez kisérte. Dynamittel robbantotta föl magát egy óhegyi, üasparetz Janó nevű paraszt legény. A sajnálatra- méltó ugyanis gyógyíthatatlan nyavalyában szenvedvén, életunttá lön s a múlt napokban kiment a temetőbe, ott hóból ülőhelyet csinált magának, a melyre elhelyezkedve, egy dynamit patront vett a szájába s azt a balkezében tartott gyufával meg- gyujtva, fejét légberöpitette. Ohegyen s a többi bányatelepen sok ily szerencsétlen bárgyú ember található. Nehéz a munka s csekély a kereset. Zendülés egy szegényházban. Londonban e hó 3-án a lambethi szegényházban komoly zendülés volt. Az igazgató ugyanis elrendelte, hogy ezentúl a szegényeknek thea helyett a táplálóbb zabpép tálaltassék, mert a thea különösen az öregebbeket inkább izgatja, mint táplálja. Az asszonyok azonban nem osztozkodtak az igazgató ur okoskodásában s nagy lármával, tüntetőleg álltak fel az asztaltól, mikor ezt nekik feltálalták. Később azután mintái negyvenen komolyan fenyegetőleg léptek fel a hivatalnokok ellen, úgy, hogy ezek kénytelenek voltak a zendülő asszonyokkal szemben a rendőrség oltalmát igénybe venni. A zendülés oka hir szerint azonban nem ez volt. A szegények eddig karácsonykor egy font rostbeuföt, egy font puddingot és egy pohár sört kaptak ; de miután egy Ízben egy asszonynak a mohó evés folytán a rostbeuf a torkán akadt, úgy, hogy megfulladt tőle, az igazgatóság az adagokat felényire szállította le. Ez az intézkedés lázitotta fel az asszonysereget, mely azonban másnap a bíróság előtt már töredelmesen bevallotta bűnét s megfogadta, hogy többé nem fog zavarogni. Es most ismét szent a béke. Irodalom. „Hazánk" czim alatt Abafi Lajos és Szokoly Viktor derék Íróink szerkesztésében kitűnő történelmi közlöny indult meg, mely havonként egyszer jelenik meg. Az öt iv nagyságú első füzet igen érdekes közleményeket hoz Pulszky Ferencz, Szilágyi Sándor, Jakab Elek, Gelich Richárd s Rényi Rezső tollából s kiállítása tekintetében is csak díszére válik Aigner Lajos jeles kiadónknak. Az uj folyóirat, melyet legmelegebben ajánlunk t. olvasóinknak, előfizetési ára egész évre 6 Irt. „Torul“, a magyar heraldikai és genealógiai társaság közlönyének S-ik füzete megjelent a következő tartalommal : Deák Fai kas. Az első magyar czimertan; Nagy Iván. A kisasz- szonyfalvi Istvánfiy-ak, Fejérpataky László ' A Chapy czimer és a sárkány-rend; Komáromi András. A kis-rédei gróf Rhé- dey családról; Szendrei János. Peeséttani adalékok; Tagányi Károly. Az országos levéltárban őrzött vagy följegyzett her- czegi, grófi, bárói, honossági és nemesi okleveleknek jegyzéke. — Vegyes. Tárcza. Közgazdaság-. Az Iparfeljesztés kérdéséhez. Sokan a legbefolyásosabb 8 leghatalmasabb hazánkfiai közül azt állítják, hogy mivel mezőgazda- sági állam vagyunk, mivel az adót legnagyobb részben a mezőgazdaság szolgáltatja, első sorban a mezőgazdaságot kell emelni. — Ezek a t. hazafiak azonban elfelednek két dolgot. Egyik az, hogy a külterjes gazdálkodás semminemű intézmény által sem fejleszthető oda, hogy a nemzeti tőke megtámadása veszélyének ki ne legyen téve ; a másik pedig az, hogy a külterjes gazdálkodásból az ipar fejlesztés nélkül belterjes gazdálkodásba átmenni lehetetlen. Miből ismét az a tanúság, hogy az ipar a mezŐgazdassággal karöltve jár, s azért mindkettőt karöltve kell fejleszteni sőt ón még tovább megyek s határozottan azt állítom : hogy a menynyiben az ipar nálunk még a kezdet nehézségeivel vajúdik, ennek fejlesztésére erőnk teljes mérvével kell törekednünk épen azért, mert csupán az ipar kellő kifejlődése által biztosíthatjuk a mezőgazdaság ama jövedelmezőségét, melyet, mint mezőgazdasági állam, jogosan remélhetünk, területi és égalji viszonyainknál fogva követelhetünk. Egyébiránt ezek régi igazságok, melyeket kár tovább feszegetni ; előttünk vannak Europa nyugati államai, és itt van szomszédunkban Ausztria, tartományaival. Nem kell messze menni, hogy meglássuk, mint emeli az ipar a mezőgazdaságot. De hát nincs nálunk elég jó akarat az ipar fejlesztése iránt? Ki merné ezt tagadni. Hiszen négy év óta e kérdéssel folyton foglalkoznak. Oly mozgalom támadt az ipar érdekében, hogy azt kellene hinni, miszerint igen sok történt, pedig bizon-bizon valljuk meg. hogy a tanácsadáson, a követeléseken, a gyülésezéseken túl eddig még nem sokat haladtunk. Nem elég azonban csak azt konstatálni a mi történik, hanem ha nem akarunk az elégedetlenek közé soroltatni csak azért, mert igazat szólunk, mondjuk meg, mit kellene tenni iparunk fejlesztése, talán helyesebben megteremtése érdekében ? A tényezők, melyek az ipar fejlesztésének és megteremtésének elodázhatlan és kikerülhetlen föltételei, a következők: Az iparosok tanítása és képzése. A népnek a házi-ipar fejlesztése által munkára való szoktatása. Olcsó tőke. Helyes vám- és kereskedelmi politika. A közlekedési eszközöknek gyors fejlesztése. Gyors és lelkiismeretes igazságszolgáltatás. Az állam erkölcsi támogatásának teljes mérve és az anyagi támogatásnak czélszerü és igazságos alkalmazása. Fogyasztó közönség párosulva nemzeti önérzettel. Kitartás, munkaszeretet és takarékosság. ügy vagyok meggyőződve, hogy az esetben, ha az itt elősorolt feltételeknek csak egyikét is elhanyagoljuk, félszeg muukát végeztünk és tapogatóztunk, amint ez időnkben tényleg történik. Es ugyanazért e föltételek mi módon leendő teljesítésének megbeszélését tűztem ki czélul. Az iparosok tanítása és képzése. E kérdés utolsó fázisa ismeretes az ország olvasó közönsége előtt. A vidéken újabban létesített ipariskolák közül a legtöbb áldásosán működik és a mesterinas-iskolák további létesítése az ország mindazon városaiban, melyekben legalább 100 iparos-tanuló vau, ismeretes. Az alakítás ős uttörés nehézségeit is jeleztük в helyen, habár e tekintetben még sok mondanivaló volna. Ismerjük azt a nemes áldozatkészséget is, melylyel gróf Zichy Jenő ez ügyet megindította. De mindez még nem elég. Ki kell, és pedig nem rendeleti utón, hanem törvónyhozáailag mondani, hogy ki alkossa, ki tartsa fenn az ipariskolát ? Mely városban kell alsóbb, melyben közép vagy felsőbb ipariskolának okvetlen felállittatni ? Mint az ipar fejlesztésének egyik föltételét, meg- érintém a háziipart, mely által a népben az ipari foglalkozás iránti hajlam fejlesztetik. Bejártam az ország nagy részét, Erdélyben a Székelyföldet. Ismerem apróra mindazt, mit* hazánkban a háziipar termel. Ismerem vidékenkint a nép hajlamát, tájé • kozva vagyok az iránt, hogy mi természeti adományokkal bírunk ; megbízatásomat mint miniszteri biztos annak idején az ügy iránti előszeretetből és nem remedium peccatorumként fogadtam el. Mindezekről bizonyságot tehet szakember. És epen ezért ez ügyben szólani teljesen illetékesnek érzem magamat. (Vége követkesik.) Szerkesztői posta. В. I. Koloszvár. Majd sorát kerítjük. Síivesen látjuk levelezőink sorában • működésébe* képest a tiszteletpéldány iránt is lógunk intézkedni. Bócs. Üdvözöllek s bocsáss meg, ha eddig nem írhattam. Levél megy, az l-ső számot azonnal küldtük. Piaczi árak Brassóban, 1884. január 4~én. legszebb............................ . 7.20 Búza • közepes ............................ Й vegyes .................................- 5.70 n r, legszebb ........................... Ф Kozs közepes ........................... w Árpa legszebb ........................... közepes ..... 3.70 * í legszebb ...................... 2. 90 0' Zab közepes . . . . t—1 Törökbuza . - ...................... H* Kása rt Borsó (D Lencse . . •...................... H Fuszulyka . • ...................... Lenmag ...................................... Burgonya ................................. ft Marhahús ................................. H Disznóhus ................................. . . —.48 a 1 J uhhus ................................. . —.28 ■ (Faggyú (friss)........................... . • .48 Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1884. január 11. Magyar aranyjáradék 6*/» ........ Magyar vasúti kölcsön ............................................... Ma gyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás . Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . Magyar keleti vasúti államkötvény, Ш. kibocsátás . Magyar földtehermentesitési kötvény.......................... Ma gyar földteherment. kötvény záradékkal . . . Temes-bánáti földtehermeetesitési kötvény . . . Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . , Erdélyi földtehermentesitési kötvény.......................... Ilor1’ át-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . Magyar szölődézsmaváltsági kötvény.......................... Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön.......................... T isza-szabályozási és szegedi sorsjegy..................... O sztrák járadék papírban......................................... Osztrák járadék ezüstben......................................... O sztrák járadék aranyban......................................... 186 0-iki osztrák államsorsjegyek............................... O sztrák-magyar bankrészvény..................................... Magyar hitelbank-részvény......................................... O sztrák hitelintézet-részvény ....-•- • Ezüst................................................................... 120 60 139.25 92 50 ISO.— 91.75 100.25 96 75 lOo 70 99 55 99 50 100,— 99.75 100.— 111.25 114 56 ] 10.50 99 50 79.ÖO 98.50 134.— 835-— Cs. és kir. arany..................... 20 frankos arany (Napoleond’or) Német birodalmi márka . . , London ......................................... M agyar aranyjáradék 4*/» . . Magyar papirjátadék 6е/, . . 5.69 9.57 69.20 121.— 88.65 86 25 Felelős szerkesztő : Sztirényi József. Kiadótulajdonos : Bernstein Márk. явштя жжжжжжжжжжжжжжжхжжю<жжжжжжжжхжжжжжжжжжжжжжжжжжжжжжжжжжжж t •к# я-К I •из М о 3 О р Ai О TS ф> м^ Мм- ф 3 N т JJ а и Ü ZB“ó.*t03:'ű.zil©t-*vá,ltoz'tSLtSLS_ AlMürottt HÍ3at®!®HtsIl j ©leniem & n&QjérÛQwm ко&оям&домк», îbog-7 foüt©rîiaîl®i®- m®i saemH-MibiBillj ©ajkaiéi ЕйЦь*’ a Nagy- és Czérna-utcza sarkára helyeztem át, “tSKI bol æaiaa dómat вшй ASZTALOS, KÁRPITOS és ESZTERGÁLYOS BÚTOROKKAL a ll®gaaagjoIbb tmllasaielklbaiia ©3 üa.gJmtámjosaiblbaiQ satallgálok. PAPP FERENCZ, asztalos és kárpitos, Brassóban. [6-10] фШг- és ЬЩспаЩаг a Czérua-utcza sarkán, a Jeckelius-féle gyógytárral szemben (hol ezelőtt a dohány-nagytŐzsde volt). ■Urgr3.ran.0tt dlófa-fovLmlrolr 2l/a Israjjczárért Isapft-atólc Q * CTQ 4JL аз r?-------------------------------- —■■ ■■ 1 ■■■ — » IHM Щ it ' .1 'V M ччм j и ЦЧЙ1Ш ^ n 1 mm ЧИН' ^ ■ 11 ^x xmmxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nyomatott Bornsteia Márknál Sepii-SjwHgjrórgyön.
