Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-01-16 / 7. szám
Szerda, január 16. Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 7. szám. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászai, közművelődési és szépirodalmi lap. IMIegrj elenils: iietezilcint háromszor : liétfón, szerdán és szombaton. Szerkesztőségi iroda : Sepsi-Sztgyörgyön, barompiacz-utcza 677. sz, a. (Kozma-féle ház), liová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. j£~é z i r a t о к vissza nem adatnak. Kiadóhivatal : Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre Félévre . Negyedévre frfc — kr. „ 50 „ „ 30 „ Hirdetések dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 1<* kr. Hirdetmények és nyilttér előre flzeiét^ó'k. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Becsben: Haaseustein és Vogler, Budapesten: Haasenstein és Vogler, Goldberger А. В Schwarz hirdetési irodájában; Brassóban: Schönfeld M. papirkereskedése által. . Lá'ngZL Előfizetési felhívás a. 2>Te:m.ere „HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY“ czimti politikai és társadaLmi lap 1884. tizennegyedik évi folyamára. Lapunk ezután hetenként háromszor és pedig hétfőn, szerdán és szombaton fog megjelenni eddigi alakjában és nagyságában. Előfizetési ára : Egész évre..........................7 frt — kr. F élévre................................3 „ 50 „ Negyedévre............................I „ 80 „ Külföldre egész évre . . 9 „ — „ Előfizetőinket tisztelettel kérjük, előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattat- hatunk. Az előfizetés legczélszeriibben postautalvány mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere Határszéli Közlöny“ kiadó-hivatalának Bernstein Márk könynyomdájába Sepsi-Szeutgyörgyre küldendők, A Nemere „Határszéli Közlöny“ kiadóhivatala. Ötszázezer forint. Brassó, 1884, január 13 (?) A kormány ismét pénzt kér, csakhogy ez alkalommal a közoktatásügyi miniszter kéri azt. Valahányszor a kormány újból s újból kér uj meg uj kölcsönöket, melyeket ő uj meg uj adókban talál, a mi különben nem ritkán történik, a nemzet borzad, előtte a jövő képe tárul fel s látja, hogy az örvény szélén állunk, — egy lépés még és belezuhanunk. Ma azonban nem borzadunk, ma csak panaszkodhatunk, hogy e kölcsönt nem kérte évekkel ezelőtt, hogy egy állam, minő Magyar- ország, ily csekélységnél is kölcsönre szorul. A közoktatási miniszter, Trefort Ágoston, ötszázezer forintot kér, hogy elemi és ipariskolákat építhessen. Tehát felvirrad végre a közoktatás, a népiskola hajnala is ! Trefortnak érdeme, hogy középiskoláinkat s felsőbb tanintézeteinket európai színvonalra emelte, — de ugyanekkor az ő hibája, hogy a népiskolát mostoha bánásmódban részesítette. A népiskola egy nemzet alapköve ; a népiskola egy nemzet művelődésének, erósbödésének főtényezője. Mit használ, ha orvos, ügyvéd, theologus és tudós ezrenként van, de népünk elmaradott, tudatlan. Boldog csak az az ország lehet, melynek népe a kor színvonalán áll. A magyar nép még távol áll ettől a különösen azon vidék népe, melynek legtöbb uj iskola fog jutni. A határszéli megyék népe van leginkább elmaradva, a miniszter meggyőződött erről, ide akar különös gondot fordítani. Népünknek csakugyan nagy szüksége van erre s mi hálával tartozunk a miniszternek ez intézkedésért. A képviselőház elé terjesztett törvényjavaslat rövid, de messze kiható. Nagyobb lelkesedés még a közoktatási minisztert nem fogadta a házban, mint e javaslatért fogják. Az ellenzék, mely minden költségemelés ellen oly hatalmasan küzdött s küzd, s a kormánypárt, mely minden — bárminemű — költekezést vakon megszavaz, ez egyszer ismét egyesülni fog s a törvényhozásban alighanem ama ritka esetek egyike fog megtörténni, hogy a törvényjavaslat egyhangúlag megszavaztatik. Ha vau kifogásolni való, akkor is csak az, hogy ez még mind kevés. Évenként csak százezer forintot akar a miniszter felhasználni, — s ez épen az, mi ellen mi is felszólalnánk. Néhány éven keresztül évenként szükségel- ne hazánk népoktatási ügye ötszázezer forintot, hogy minden bajon segítsünk. Az iskolák hiánya s a néptanítók sanyarú anyagi helyzete — ezek mind olyan dolgok, a melyeken segíteni kell. De mi megelégszünk ezzel is. Ez is 270 uj népiskolát fog adni nekünk, s ha a miniszter e téren s ez irányban tovább halad, akkor hazánk közoktatásügye csakhamar teljes virágzásra jut. Az ipariskolák ép oly szükségesek, mert művelt iparosokra nagy szüksége van hazánknak. Merénylet az angol királyné ellen. Londonból táv- irják jan. 12 ükéről a „Nemzeti Ujság“-nak: A királyné tegnap fenyegető levelet kapott a fémektől. Ennek következtében szigorúan őrzik a windsori kastélyt. Szakadás a Tisza-miniszteriumban. A „W, Alig. Ztgu-nak távírják Budapestről: A Tisza-miniszte- rium kebelében nincs teljes egyetértés a főrendiházban leendő határozott fellépés tárgyában. Sőt Pauler igazságügyminiszter kijelentette, hogy ő többé nem fogja képviselni a parlamentben a zsidó- házassági törvényjavaslatot, mely e szerint, ha most is megbukik, már csak az idei ülésszak rövidsége miatt sem kerül az idén napirendre. Tisza Kálmán — így írja a „Függetlenség“ — a főrendiházban történt szavazás után 12-én estére saját lakására hivatta minisztertársait, hogy megbeszéljék a kabinet állását és teendőjét ez eseménynyel szemközt. E miniszteri tanácskozás eredménye gyanánt azt a hirt közük, hogy Tisza Kálmán Bécsbe megy kihallgatásra a felséghez, jelentést tesz a helyzetről, s beadja lemondását, a királyra bízván a további elhatározást. Montenegrói harczkészülödések. A montenegrói kormány fegyvereket osztat ki a lakosság között és előkészületeket tesz arra, hogy a Montenegrónak átengedett Guzinjei területet elfoglalja. A guzinjei lakosság el van készülve az ellentállásra. Az ismert herczegovinai rablóvezór, Kovacsevics Sztoján rendeletet kapott, hogy a csapatok parancsnokságát átvegye. A fővárosi főpolgármester, mint a főrendiház tagja. A budapesti „VII. kerületi erzsébetvárosi klub“ legutóbbi ülésén azon indítvány tétetett, hogy a klub elnöksége kérje fel a kerület képviselőjét oda hatni, hogy Budapest főváros polgár- mestere, ki egy 411.000 lakossal biró városnak első tisztviselője, a főrendiházba megiiivassók. Ezen indítvány azzal van indokolva, hogy a főispánoknak, még ha a legnagyobb megyét képviselik is, kevésbbó van jogunk a főrendiház tagságára, mint azon tisztviselőnek, ki a fővárost képviseli ; egy oly nagy várost, mely mint törvényhatóság az országban a legnagyobb intelligencziával bir. Khartumot kiürítik. A „Havas ügynökség“ jelenti Kairóból : Khartum kiüríttetése elrendeltetett. Meghagyatott továbbá, hogy az ágyuk beszögeztes- senek és a lőpor vizbe dobassák. Hír szerint Mas- suah és Suakim megvédésére fog minden igyekezet központoeulni. A íőrendiliáz ülése jan. 12. özögyényi-Marich László elnök a gyűlést fiikor megnyitja. Az előzetes bejelentések után Czi- ráky János, Zichy Nándor, Apponyi György grófok és Józsika Kálmán báró újabb feliratokat mutatnak be, az elnök pedig a meghívó levelek elintézéséről tesz jelentést. Következik a napirend, a zsidók és keresztények közti házasságról szóló javaslat tárgyalása. Elsőnek S i m о r János berczegprimás szólalt fel, a maga és püspöktársai nevében röviden kijelentve, hogy valamint a múltkor, úgy most is ugyanazokból az okokból nem fogadhatják el a törvényjavaslatot. Szécben Antal gróf szintén a javaslat ellen emel szót, leginkább vallási szempontból utalva ennek elfogadhatlanságára. Azt mondja, hogy a javaslat mellett felhozták azt az érvet, hogy ennek elfogadása élét venné az antiszemita izgatásnak. Erre azt jegyzi meg, hogy a ki izgatni akar, az avval is izgathat, hogy elfogadták ezt a törvényja- jav&slatot. (Elénk éljenzés.) Perez el Miklós baranyamegyei főispán a javaslatot védelmezi. A dogmatiko-politikai tanokkal szemben a gyakorlati élet szükségleteit kell figyelembe venni. Erkölcsi alapon áll nemcsak az egyház, hanem az állam is. Az állam minden hatalomnak egyedüli forrása. De az állam ebben a tekintetben nem is végez jogfosztást, ellenkezőleg jogot biztosit, óv, mert érvényesíteni iparkodik azokat a jogokat, melyeket az 1876 íki 17-ik törvényezikk megadott. Védelme alá veszi ezután a szónok a zsidókat és azt mondja, hogy a sok százados elnyomás után hosszabb időre van szükség, mig teljesen beleolvadhatnak a nemzetbe. Az sem áll, hogy a nép ellenzi a javaslatot. Szónok a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. (Helyeslés.) G у ü г к у Ábrabám gróf nógrádmegyei főispán.. A javaslat elfogadását politikailag szükségesnek tartja, már az antiszemita izgatások ellensúlyozása szempontjából is A magyar nép józanságát ugyan legszebben bizonyítja a szabolcsi nép magatartása az eszlári per alatt. E nyugodt magatartás létrehozásában azonban nagy része van Graefi József szabolcsraegyei főispánnak is. (Helyeslés. Mozgás. Derültség az ellenzéki padokon.) Most legyen szabad áttérnem azokra a bizalmi feliratokra, melyek oly nagy számmal adatnak be. (Halljuk ! Halljuk !) Erre nézve azt jegyzem meg, hogy ha a képviselőházban valaha törvényjavaslat nyujtatnék be az iránt, hogy a párbér eltöröltessék, vagy hogy a papi javak elvétessenek . . (élénk nyugtalanság. Felkiáltások : eláll ! eláll !) mondom, a párbér eltörlése vagy a papi javak elvétele iránt . . . (Újabb zajos kiáltások : Eláll ! eláll! Halljuk! halljuk!) igen, mondom, a párbér eltörlése vagy a papi javak elvétele iránt . . . (Újabb élénk, zajos felkiáltások ; Eláll ! eláll ! Halljuk ! Felkiáltások : A tárgyhoz ! Hosszas nyugtalanság.) Elnök (csenget.) Kénytelen vagyok felkérni a méltó8ágos grófot, hogy a tárgy mellett méltóztas- sék maradni. (Helyeslés.) G y ü r к y, folytatva beszédét, azt mondja, hogy a javaslat mellett is lehetett volna ugyanannyi alá' írást gyűjteni. A javaslatot általánosságban elfogadja s a 38 ik §-t br. Radvánszky József módosításával a magáévá teszi. Graefi József Szabolcs megyei főispán személyes kérdésben szólal fel és Gyürky beszédére reflektálva, azt mondja, hogy ő megfelelt ugyan kötelességének Szabolcsban, de a rend fentartása egyedül a nép érdeme.
