Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-05-01 / 49. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884.

Csütörtök, május 1.

XIV. évfolyam. 49. szám.

NEMERE.

HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY.

Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap.

IMIeg-jelenils: ixetenlsiivt Háromszor: Kedden, CsiöLtörtölsön. és Szombaton.

Szerkesztőségi iroda:

Sepai-Szentgyörgyön, fó'piacz, 629. az. a.

(Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadóhivatal.:

Előfizetési ár

helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos- 1

Bernstein Márk könyvnyomdája, hová

tán küldve:

az előfizetési pénzek és hirdetések bérEgész évre . .

. 7 frt — kr.

mentesen küldendők

Félévre . . . Negyedévre . .

• 3 „ 50 „ ■ 1 „ 80 „

Hirdetések díja:

3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény.

Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők.

Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Béesben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger

A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában.

Hazánk és a külföld.

— Politikai szemle. —

Az egyiptomi konferenczia még függőben van. Anglia meghívása már átadatott ugyan Béesben és valószínűleg a többi kabineteknek is, de kérdéses, hogy Törökország, Francziaor- szág és Olaszország, kik Anglia mellett az egyiptomi ügyekben leginkább érdekelve vannak, meg fognak e elégedni a konferenczia eddigi programújával, mely csak az egyiptomi pénzügyek rendezésére szorítkozik.

Monarchiánk és Németország nem elsőrendű érdekfelek az egyiptomi kérdésben, eddigi állásuk is arra szorítkozott, hogy alattvalóik sorsa és érdeke biztosittassék. Hogy Egyiptomban a béke valahára tartósan meghonosuljon, ez természetesen általános kereskedelmi és kulturális szempontból érdekében áll minden európai hatalomnak. De a pharáók országában Anglia viszi a főszerepet, lássa, hogy boldogul Fran- cziaországgal, Törők- s Olaszországgal.

Ha az egyiptomi pénzügyek rendeztetnek, akkor valószínűleg azon magyar-osztrák alattvalók kárpótlása is szőnyegre fog kerülni, kik a két évvel ezelőtt Egyiptomban lefolyt események alatt szenvedtek kárt. De a konferen czia még nem tény, a hatalmak még fontolgatnak és ez eltarthat még jó sokáig.

Gladstone legutóbbi nyilatkozatait az angol alsóházban úgy magyarázzák, hogy a kabinet elhatározta a szudáni expedicziót. Optimisták már abban reménykedtek, hogy az expediczió nem angol és egyiptomi, hanem angol és indiai csapatokból fog szerveztetni, a mi azonban még kétséges. A minap Kairóban tartott minisztertanácson részt vettek Sherif és Riaz volt kabinetfőnökök is, kiktől az angoloknak volt mit hallaniok ; Riaz keserű szemrehányásokat tett s azt mondta, hogy Anglia felelős a mai nyomorult kormányzatért Egyptoraban. Nubar pasa a „Times“ levelezője előtt úgy nyilatkozott, hogy kész lemoudani, ha Anglia szándéka Egyiptom felett a védnökséget elvállalja; ha az angol kormány tanácsát követte volna és Zibert Khartumba küldi, ma már Gordon teljes biztonságban érezné magát Kairóban; de még a mai válságban is jót áll a tartós és erélyes kormányzásért, csak engedjenek neki szabad mozgást és ne akarják inkább eltávolítani.

A szudáni expedicziót Berber fölszabadítására már általában elkésettnek tekintik.

Angolországban jelenleg minden napi kérdés, a választási törvény reformja, a kormánynak a marhák bevitele ügyében tett előterjesztése alkalmával történt veresége és a költség- vetés háttérbe szorul az egyiptomi kérdés előtt. A kedélyek nagyon fel vaunak izgatva; Gordon javára számos ajándék érkezik és 200 emberből álló önkéntes csapat, szervezkedik, hogy segítségére menjen. A „Daily News“ egy kairói sürgönye szerint az ottani franczia konzul, Harrére Kamill a khartumi franczia kon zultól, Herbintól következő sürgönyt kapta: „Nem félek és mindenre el vagyok készülve. A helyzet kétségbeejtő, az egészségi állapot azonban jó.“ — A „Standard“ azt írja, hogy 8000 ember lesz, ha létrejön a szudáni vegyes expediczió, a miben Kairóban kételkednek, de

azt hiszik, hogy a csapatok elindítását Baringnak Londonba való visszatértéig elhalasztják.

Kairóból legújabban is azt jelentik, hogy a délre küldendő expediczió előkészületei erélyesen folynak. Ügy számítják, hogy körülbelül uyolezezer ember fog Kairóból útnak indíttatni. A Khartumból érkezett utolsó hirek reménytelennek tüntetik fel az ottani helyzetet Khar- thum és Berber eleste e hirek szerint már csak pár hét, sőt úgy lehet, pár nap kérdése, ha segély jókor nem érkezik.

Jókai jelöltsége. Ha van az ilyefalvi Választókerületben még kormánypárti szavazó — annak szól a félbivalos „0. É.“ következő tudósítása:

„A kassai szabadelvű párt választmányának 28- án tartót értekezletén felolvastatott és éljenzéssel fogadtatott Jókai Mór levele, melyben kijelenti, hogy a kassai jelöltséget s megválasztása esetén a képviselőséget elfogadja s a választmány meghatározásától teszi függővé, mikor jöjjön Kassára választói előtt programmbeszédét >int&p-tgni. Az értekezlet erre május hó 25-ikét határozta meg.“

Ez csak megvitathatatlan s bizonysága annak, hogy Jókki csak korteskedni volt itt. Válaszszátok meg már most őt — kormánypárti választók. A jelöltség elfogadása is csak kortesfogás volt — majd ajánlani fogja ide Beksics Gusztávot.

Splényi Ödön báró a képviselői jelöltséget a gyergyó-szentmiklósi kerületben —■ mint onnan lapunkat értesítik — elfogadta. A nemes báró, ki tudvalevőleg a függetlenségi elvek harezosa, pár nyarat a borszéki fürdőn töltött s itt a választók értelmiségével nagyon megkedveltette magát, férfias s a mellett nyájas, müveit modora a társas élet központjává helyezték a bárót, ki a mellett jótékony czélok érdekében is több áldozatot hozott, így például mult évben a gy.-tekerőpataki égettek javára az ő kezdeményezésére rendezett tánczestély pár száz forint jövedelmet szerzett a szerencsétlen károsultaknak, a borszéki iskola alap pedig fenu- költ szellemű nejének Splényiné Blaba Lujza asszony áldozatkészsége folytán alig két év alatt 800 frtnyi összeggel szaporodott. Hová növi ki magát ez összeg, ha a gyergyóiak igyekeznek a bárót és vele együtt nejét, a nemzet csalogányát is magukhoz csatolni?

.................... *

A román király kitüntetése. Ő Felsége a román királynak az aranygyapjas-rendet adomá- nyozta.

A képvíselöházban ápril 29 én a közlekedésügyér benyujtá a szegedi árinentesitő társulat ügyeinek rendezéséről és marosludas-beszterczei helyi vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatokat. Az ipar- törvényjavaslat végleg elfogadtatott. Általánosságban úgy, mint részleteiben elfogadtattak : a fegy- házak építéséről, a Svájczczal a szegényjog kölcsönös biztosítására kötött szerződésről szóló törvényjavaslatok.

A trónörököspár tiszteletére Belgrádban 29-én este 49 teritékü diszebód volt a királyi palota téli kertjében katonai zenekarral. Félkilenczkor a szakadó eső daczára nagyszerű táklyásmenet rendeztetek. Kilencz órakor a tömeg lelkesült éljenzése közben a trónörököspár a kikötőhöz kocsizott, a szívélyes búcsú után az „Orient“-re szállt s nagy ágyudörgés és a hymnus hangjai mellett Zimony- nak indult.

Sándor bolgár fejotielem 26-áu délután 2 órakor érkezett Bécsbe s a Hotel Imperialban szállt meg.

A király 3 órakor látogatást tett nála s félóráig a legbarátságosabban társalogtak. A fejedelem Schön- brunnban viszonozta a látogatást; meglátogatta továbbá Lipót bajor herczeget s Gizella herczegnőt és Kálnoky grófot. Az an der Wien színházban a „Der Marquis von Rivoli“ czimü darabot végignézte. Másnap 27-én délután pedig tovább utazott Darmstadtba, hogy részt vegyen bátyjának, Battenberg Sándor Lajos herczegnek Viktoria hesszeni herczegnővel végbemenő esküvőjén.

Madridból távirják, hogy Badajoz és Ciudad-real közt a vasútvonalon ápril 28-án nagy szerencsétlenség történt. A személyvonat egy folyó közelében a vágányból kisiklott s a mozdony az összes kocsikkal a folyóba zuhant. Több mint hatvan ember balt meg; a szerencsétlenül jártak között ötven kiszolgált katona van. A madridi lapok azt gyanit- tatják, hogy a szerencsétlenség az összeesküvők müve.

BRASSÓ.

— 1884. ápril hó 28-án.

(Jókai csókjai. Brassói magyar dalegylet. Román gyűlés.)

A köszörűs költő a brassói vas-uti indóháznál két úri embert, kik őt a vasúthoz kísérték, jobbról- balról úgy megpuszilta, hogy a mozdonyvezetők szakszerű véleménye szerint „hunezut az a „Bremser“, a ki a legnagyobb megerőltetéssel ily hango- gat előidézni tudna.“ Már hallom, midőn szomszédom a „Nemzet“ előfizetési felhívásából olvassa, hogy legközelebb Jókainak egy uj regénye fog megjelenni, melynek czime: „A csók Erdélyben“ leend. A mi koszorús költőnk csakugyan nagyon elórzékeuyedett. Ámde kérdés: mi indítja Jókait a csókoláshoz vagy a csókolásra? Az-e, mi egy gyermeket a csókra késztet, midőn a szülői házat elhagyja? az-e, mi az anyát, midőn leánya férjhez megy ? Dóczi Lajos, mindenesetre jobban meg tudná nekünk a Jókai csókjait magyarázni, de mi erre képesek nem vagyunk. A legvalószínűbb azonban az, hogy Jókai az ilyefalvi választókerületben regényeivel, politikai múltjával, és legkevésbbé utolsó Ízben tartott beszámoló és programmbeszédével nem volt képes Nemes Nándor gróf ellen magának mandátumot biztosítani. A kormánypárt végrehajtó bizottsága azonban látva, hogy a székely nép nem fogja magát többé mamelukok által kisüstökbe Ü9töküknél üstökösnek tartatni, ielszólitá Mókái Jochestan költőnket, hogy hagyjon fel a kormány érdekében Kassa város mandátumával s ennélfogva Jókai kénytelen volt mint koszorús regényíró rossz politikája részére az ilyefalvi kerületben csókokkal pártot szerezni. Az ilyefalvi csókpárt tehát csókolja meg .... Jókait.

A megszűnt brassói magyar dalárda és dalkör tagjai által életbeléptetett „brassói magyar dalegylet“ következő tartalmú felhívást intézi Brassó magyar értelmiségéhez:

„Alulirt választmány tisztelettel értesíti Czimedet, hogy a Brassói Magyar Dalegylet a nagyraéltgu magyar kir. belügyminiszter urnák f. é. 13041. számú rendeletével megerősített alapszabályai alapján megalakult, s nyilvános működését május hó 3-án e9te tartandó rendkívüli dalestélyével megkezdi.

Az eszme tehát, mely városunk hazafias érzelmű polgárságának keblében régóta kegyes óhajtásként él: az erők egyesítése által emelni a dal művészi értékét, összhangot teremteni a dal által a társadalomban, s alkalmat adni rá, hogy városunk minden rendű és rangú polgára az erkölcs- és érzelem- nemesitő műélvezetek iránt fogékonynyá tétetvén, a jó ízlés, a társas együttlét és közértelmiség előmoz- dittassék s a magyar műdal iránti érdeklődés mint szent kapocs tartsa össze a különböző életczólokórt küzdő egy haza fiait — ez eszme mondjuk — részben már valósult.

A megalakult dalegylet 33 működő tagja — kik közül 10 tanár és tanító, 12 más tisztviselő s 11 iparos és kereskedő — valamint Jascbik Gyula kar-