Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-02-25 / 17. szám

melynek azon szakasza ellen, hogy az uralkodó család tagjai úgy a fegyver-, mint a vadászati adó alól kivételnek, Csanády Sándor szólalt fel s azt kívánta, hogy csak a király vétessék ki, a többiek pedig fizessék, mert azok is csak emberek, mint mások. . • •

Kedden és' szerdán a főrendiház is ülésezett. Kedden az uzsora törvényt tárgyalta, mely alkalommal gr. К ogle vicli István, gr. Cziráky János és gr. Zichy Nándor szólaltak fel. Keglevích a baj orvoslását, a, Ilitől ügy rendezése s állami intézkedések után történő jövedelem fokozás által véli elérhetőnek. Cziráky sem vár sokat a törvénytől. Zichy sajnálja, hogy nálunk a törvényhozási intézkedések a bajok orvoslására csak akkor történnek, midőn más országokban már rég meghozattak a hason irányú törvények. Azt kívánná, hogy törvényeink, saját viszonyaink szempontjából, kellő időben hozassanak. A törvénytől erkölcsi hasznot vár, mert rámutat az uzsoráskodásban rejlő erkölcstelenségre. Panier és Tisza felszólalásai után a főrendek is megszavazták a javaslatot.

Szerdán a budapesti országos kiállításról és a vadászati adóról szóló törvényjavaslatokat tárgyalta és fogadta el a főrendiház.

A fránéz in hathetes kormányválság, úgy látszik, valahára még is csak véget ér. Ferry elvállalta a kabinetalakitást, melyet több alkudozás után sike- ] ült is neki összeállítani. Csütörtökre volt kilátásba helyezve, hogy az uj kormány névsorát a hivatalos lap közzéteendi. Az uj minisztérium tagjai jobbára tagjai voltak Gambetta minisztériumának is.

Ausztriában a népiskolai törvényjavaslatot tárgyalja az urak háza. A kormányt támogató frak- cziók egymásután részesültek már engedményekben, csak a klerikálisok voltak bátra. Ezeket elégíti ki most a Taaffe-kormány az oktatásügy rcakcionarius átalakításával.

Írországban Cavendish és Burke gyilkosainak pőre loly. Carey volt városi tanácsos s 1862 óta tagja a féníek szövet kéz tének, hogy életét megmentse, koronatanúnak lépett föl s szombati vallomásai nagy világosságot déritettek ama gyilkos-szövetkezetre, mely a politikai gyilkosságok egész sorozatát hajtotta mar végre. Leírta a pliönix-parki gyilkosság részleteit s megnevezte, kik a parkban Burke szemmel tartására voltak felállítva. A gyilkosságot Brady és Kelly hajtották végre, A vallomás alatt Brady, ki előbb igen kihivólag viselte magát, halálsápadt lett s. majdnem összeroskadt. A gyilkosságot követő napra a részesek újra összejöttek s ott volt az ösz- szeesküvők által „Numero egy“-nek nevezett titokzatos személy is, kinek oly nagy része volt az agrar gyilkosságok tervezetében és végrehajtásában. Carey szerint e rettegett ember soha senki előtt sem födözte föl nevét. Mindig csak „Nro. 1“ jegygyei irta alá magát s a borzalmas társulat tagjai is csak „tábornokinak szólították. E titokzatos embernek mesés összegek állottak rendelkezésére; körülbelül 5G éves, szép bosszú s vörösbe játszó bajuszszal, simára borotvált állal. Múlt nyáron többször megfordult Bubimban, legutoljára ezelőtt két hónappal látták, azóta nyomtalanul eltűnt.

alkotó családjai mint a Baszarabok, mely néphez tartoztak? A kérdéssel (ti’. Réthy László foglalkozik tüzetesebben s kutatásainak eddigi eredményét „Magyar pénzverő izmaeliták és Besszarábia“ s „Anonymus az erdélyi oláhokról“ ez. müveiben tette közzé; melyekben kimutatta, hogy az oláh népnek Kunországban és Erdélyben letelepült első csapatai korántsem immunok, hanem szlávok, az első oláh fejedelmek, a Baszarabok pedig uralaltáji •eredetűek voltak.

Az oláh vagy vlach név hihetőleg a germánoktól ment át a szlávokhoz s ezektől a magyarokhoz és törökökhöz, a román nyelvű népek megjelölésére. Teljesen egy eredetű vele a vallahsz név, mely a a későbbi német nyelvben „wälscli“ alakká változott — ez az olaszok német nemzeti neve — a szlávok pedig vlasz-szá változtatták s ebből lett a magyar olasz név.

A immunok életmódja nomadizáló pásztorkodásból állott s igy történt azután, hogy idők folytán a balkán félszigeti népek előtt a valach sző egyértelmű lett a pásztorral és nomáddal, ellentétben a helyhez kötött földművessel. Olyan forma tünemény ez, milyenre a magyarban is találunk példát, melyet eléggé illusztrál az az ismert adoma, hogy midőn az alföldi parasztot kérdezték: kit visz kocsiján? azt felelte: viszem ezt a zsidót görögnek, azaz szatócsnak. Ilyen synonym jelentést vett föl a czigány név is a muzsikus s a németben a sklav a rabszolga szóval.

Már Anna Komnona írja a XII. század elején, bogy a nomádok közönséges nyelven vlachoknak neveztetnek. Az albánoknál a vlachi pásztort jelent. 1 gyanilyen jelentésben fordul elő a régi szerb törvényekben is, mint pl. Busán c/ár törvénykönyvé- b*‘n. Л névnek a szerbeknél használt jelentése felől Írja Réthy egy levelében: „Újabban szerbiai

A magyar államliitel.

Az „Indépendance Française“ a magyar államhitelről a következőket Írja:

„Azon kimutatás, melyet a magyar pénzügyminiszter az 1882-dik év negyedik negyedének kiadásairól és bevételeiről közzétett, továbbá azon számok és informácziók. melyek közvetlen magyar forrásból erednek és melyek az 1882-dik év pénzügyi eredményét összegezik, egész más színben tüntetik fel most a helyzetet, mint eddig.

Meg valljuk, megszoktuk már a magyar királyság pénzügyi helyzetét gyönge lábon állónak tekinteni az egymás után következő kikölcsönzések és a bud- getben létező permanens deficit folytán. Befolyásolta azonkívül egyidejűleg véleményünket azon jelentékeny különbség, mely az osztrák 4%-os aranyjáradék árfolyama és a magyar 4%-os aranyjáradék árfolyama közt létezik. A körülmények ily összetalálkozásából azt következtettük mi, valamint pénzpiaczunk irányadó személyiségei, bogy Magyarország hitele nem érhet annyit, mint Ausztriáé. Kénytelenek vagyunk előbbi nézeteinkhez visszatérni, hogy azokat jobbaká tehessiik. Az okmányok, melyeket a magyar pénzügyminiszter épen közzétett, valóban azt mutatják, hogy Magyarország pénzügyi helyzete oly mértékben javult, hogy'a költségvetés deficitje már az 1882-ik év folyamán is jelentékeny módon csökkent, rövid idő alatt pedig az ordina- riumban mellőzhető lesz. Az 1882-dik évre előirányzott költségvetésben körül belől 81,000.000 frtnyi deficitet számítottak. Ezen d'éficzit most 21,200.000 írtra Ion redukálva a növekedő bevételek folytán, noha a beruházásokra, illetőleg az ország gyümölcsöző erejét fejlesztő munkálatokra fordított rendkívüli kiadások körülbelül 30.000,000 frtnyi összeget tesznek ki. Másrészről a magyar államkincstár bevételeinek eredménye folytonosan növekvő félben van. Az 1882-ikí bevételek összege többel, mint

9,500.000 írttal múlja felül az előirányzott bevételeket. ílzen szírnok valóban ékesszólóan bizonyítják Magyarország pénzügyi haladásának szerencsés eredményeit. E sikerekből okvetlen az fog következni, hogy Magyarország ezen loyaíis és munkás pénzügyi politika folytatása által el fogja azt érni, hogy a magyar államadóssági papírok értékei magasabbra fognak emelkedni azoknál az áraknál, melyek most a vásárunkon forgalomban levő magyar állampapírok hivatalos árjegyzékén jegyezve vannak. Nem szabad azt sem szem elől téveszteni, noha közgazdászaink azon tanulmányokban, melyeket Magyar- ország pénzügyi helyzetéről tettek, ezen tény megfontolását teljesen figyelmen Kívül hagyták, hogy a magyar állampapírok oly speozíális biztosítékot nyújtanak, minőt más államok kölcsöneinél hasztalan keresnénk.

Magyarország járadék-kiböcsátványai nagyobbára jelzálogos ellenértékkel bírnak a magyar állam aktiv vagyonában és pedig az ingatlanokban, melyeknek értéke többel mint 30,000.000 írttal túlhaladja a consolidait államadósság összegét. Es a különböző gyümölcsöző czélokra és beruházásokra, mint például vasútépítésekre fordított összegek, továbbá a garantirozott vasutaknak nyújtott előlegek, mindezek oly activumokat képeznek, mely Magyarország hitelezőinek teljes biztosítékul szolgálhat, Ily feltételek mellett, ismételjük, megengedhető-e és helyes-e, hogy a magyar járadék árfolyama a jelenlegi ma I

királyi bullákat tanulmányoztam oláh szempontból; fényesen látom igazolva azt/ hogy Szerbiában az oláhok nem voltak nyelvnemzet, hanem gyülevész hegyi lakosság, pásztorkodó elem. Látom azt, hogy a szerbiai oláhok közt bolgárnak, hrvat nak, ugrin- nak is vannak egyesek nevezve, legtöbbnek neve pedig szláv: Milos, Uragutin; Ljubomir, Zoriszlav sat. s elvétve egy Sarban, Bakut- ; inig a „zemljszki ljudi“ (földművesek) közt gyakran olvasok Bún, j Bulair, Vlach, Dragulin sat. oláh neviieket. BízóI nyos ezek után, hogy nem minden rumun volt oláh Szerbiában, s nem minden szerb földmivelő, Igaz, hogy csak nevekre építek, de egyéb támasztó pontokat az oláhok sem fedeztek fel. E tényeket a régiekhez csatolva, hogy tudniillik a törvény ugy intézkedik, hogy „akár pap, akár oláh, akár szántóvető valaki“, ezt és ezt tartozik fizetni stb., biztosan vehetem, hogy a kérdést világossá fogom tenni egy újabb értekezésemben.“

Nomadizáló életmódjuk miatt nevezték az uralaltáji bolgárokat is vlachoknak. Nesztor а XI. század végén s а XII. század elején élő orosz krónikás a dunai szlovéneket meghódító bolgárokat egyszer igy, másszor vlachoknak írja. A két névnek ezen összezavarása az arab geográfusok révén, vagy. meglehet szláv csatornán át elhatott egész a Volgáig. Rubriquis, IX. Lajos franczia király követe a kipcsaki tatárokhoz 1253-ban, blae vagy ilac néven nevezi a volgai bolgárokat s Roger Baco ugyanez időtájt a Volgai Bolgárországot Nagy Blaciának. Egy byzanti iró, Pachymeresz pedig Konstantinápoly közelében talál olyan vlacbokat, kik életmódjukra, szokásaikra és eredetükre a Nögaj klián által Andronikosz Balaelogosz császár ellen vezetett tatárokhoz hasonlítottak. ■

gasságot tartsák meg, főkép ha ezen magasságot jóval túlhaladja az osztrák járadéknak, mint egy oly értéknek árfolyama, melynél a birtokosok korántsem találnak tőkebetétük számára oly biztosítékot, mint a minőt Magyarország nyújt hitelezőinek, e mellett Magyarország fináncziái folytonos javulási állapotban vannak.“

Az agglegény.

(Folytatás és vége.)

Az agglegény itt is czélt ért : a társaság étvágyát és kedélyét elrontotta és kutyáját ingyen leveshez juttatta. S valamennyi tál étel után mondott hasonló kalandocskákat.

„Pinezér!“ kiált ismét.

„Méltóztassék 1 “

„Sok meleg kotyvaléktok elrontá gyomromat; hozz hideg borjuszeleteket.“

Kevés idő múlva előtte áll a tányér szép borjú - szeletekkel, czítrómhéj-, eczet- és olajjal meghintve, „Pinezér !“

„Méltóztassék !“

„Még sem tanultad meg, hogy az olajat ki nem áll hatom ?“

„Engedelmet kérek!“

A pinezér olaj nélkül hozza az döbbeni ételi. „Ember! hol az eszed? Nem tudod, hogy én czit- romhéj helyett hagymát szoktam erre rakatni?“ „Bocsánatot kérek, tüstént hozom !“

Harmadszor fordul meg előtte az étel és akkor is talál valami fitymálni valót; ily kiállhatatlan pántolódással mindenben hibákat keres.

„Barátom, — szól az asztaltól felkelve a vendégek egyike barátjához — kicsoda ezen kiállhatatlan ember?“

„Ez, barátom, egy testben-lélekben megcsökönyö- södött embergyiilölő agglegény !“

„Szent isten! inkább még ma főbe lőném magamat, hogy sem ily szörnyeteg váljék idővel belőlem.“

Én pedig azt tanácsolom azon jó urnák, hogy minél elébb házasodjék meg, mert különben épen hosonmása lesz agglegényünknek, я még annyi bátorsága sem marad, hogy magát főbelőhetné.

És igy mulatja magát az agglegény délelőtt, délután; terhére van minden embernek, sőt önmagának is s néha a tiszta ég boltozatát is fekete színben látja.

Színházba nem jár, mert a vígjátékok rendesen házassággal végződnek; a szomorú játékoknak erőszakos- halál a vége, mitől gyávasága irtózik.

Gyávasága? Igen, mert ez az, mi az agglegényt a szépnemtől elriasztja.

Ugy van, ő nem merészli hölgy oldalához csatolni napjait és ez gyávaság, mely miatt megérdemelte, hogy szégyenkőre állíttassák.

Miután láttunk kóbor életéből egy-egy képet, te- kintsük meg most otthonját.

Este 9 órakor a kapu előtt meghúzza a csengety- tyüt, — semmi; meghúzza, — ismét senkitekkor rúg egyet kedves vizslája oldalába, ez felordit, mire csoszogó léptek hangzanak belülről s az ajtó megnyitása közben igy dörmög egy mámoros vén katona: „Ugyan ne kiáltson oly iszonyúan, hiszen itt vagyok már.“

„Marha! kiált mérgesen az agglegény, — annyira leitta már az eszét, hogy kutyám hangját sem birja az enyémtol megkülönböztetni ?u

„Kérem alázatosan, én harmincz esztendeig ettem a császár kenyerét és nem szoktam az eszemet leinni ; csak akkor iszom egy kis pálinkát, mikor a hurut háborgat.“ Persze, mindig háborgatja.

Az agglegény belép szobájába; katonájának ugyan semmi hasznát sem veheti, mert az már javábau hortyog.

A falakon pókhálók pompáznak, a bútorokat vastag porréteg borítja; a pamlag egy részét dohány- hamu ékesiti; egypár könyvön csorba poharak és, üvegek állanak. A tentatartót vastag penészhártya fogta be; a kályha vállán pedig nehány kormos csupor bever, miben rendesen Ízletes reggelit szokott urának készitni a hurutos vitéz.

Be hát ugyan miképen tűr meg az agglegény egy ilyen rendetlen szolgát? Azon egyszerű oknál fogva, mert egy olyan kiállhatatlan csodabogarat csak ilyen szolga szolgál, kit más helyről 24 óra alatt elkergetnének!

Mig a szobát megszemléltük, az alatt az agglegény megszabadná magát ruháitól, bosszuszáru pipát szőrit fogai közé és végig dől kemény ágyán ; példáját kutyája is követi azon különbséggel, hogy ez az ágy mellett lévő bőrpárnáról lábaival levakarja a port; ez azt tanúsítja, hogy ámbár sok tekintetben gazdájához hasonlít, a tisztaság kedvelésében jóval túlhaladja pipázó urát.

Néhány lelkes szippantás után az agglegény eloltja gyertyáját és nagyot prüszszent. Ezután egyet sóhajt s körülbelül igy gondolkozik : Mégis csak jó volna és kellemesen hangzanék, ha most valaki igy szólna: „Egészségedre kedvesem!“ és én nyájasan köszönném meg a szives kivánatot. így azonban csak á vizsla csattanós ásitása válaszolt az árva prüszszen* tésre.

Beszéljek-e még a szerencsétlen agglegényről, ki még álmaiban is boldogtalan? S mily véget ér n földön ? Hanyatló kora ezer bajok özönével borítja el, mik közt némelyiknél nem megvetendő helyet,