Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-02-25 / 17. szám

foglal el a gazdasszony, ki rendesen örökös lesz, másik meg kutyájának teszen tápalapitványt. Végre meghal az agglegény, mihez még az a szerencsétlenség is járul, hogy az agglegénynek na­gyolj része 50 éves korában hal meg, szemeit kö- nyörületből az asztalos legény fogja be, ki kopor­sójához mértéket venni jött. Távoli rokonai nevetve osztoznak meg vagyona felett és holttestét sietnek minél hamarább elta- karitni. Sirhalmát az első vihar elsöpri és egyenlő­vé teszi a föld színével, lmgy nyoma se lássék, hol a konok agglegény csontjai pori adóznak. íme tisztelt hallgatók, nemde tragikus eset? mely szolgáljon intő például mindazon férfiaknak, kik a természet legszentebb törvényeit megvetik s a leg­nagyobb földi hatalomnak : az asszonyi szépségnek nem hódolnak ! Harmath Domokos. VEGYES HÍREK. A böjti sokadalom csütörtökön tartatott meg vá­rosunkban. Л nyüsgés-forgás, mely a vásárokat szokta jellemezni, elmaradt. Árusok sem igen vol­tak, a vásárlási kedv meg egészen a fagypontra szállt le. Csak a baromvásáron volt kissé nagyobb élénkség, de itt is feltűnő kevés volt a vásárlók száma; a délután megeredt havazás aztán egészen megszüntette a vásárt. Az időjárás, mely egész februárban állandóan derült napos volt, csütörtökön megfordult, fellegek bontották el az égboltozatot, délután havazni kez­dett s a hó pénteken is egész nap szállinkózott. Halálozás. Darabos Ferencz, a „Zöldfához“ czira- zett vendéglő tulajdonosa, csütörtökön délután meg­halt. Temetése ma (szombaton) délután volt. Felhivás. A sepsi-szentgyörgyi önk. tűzoltó-egy­letnek 1883. január 13-án tartott bálja alkalmával kisorsolt tárgyak közül egy drb. ezüst rojtos asz- talteritő, melynek nyerő száma 295, egy drb hólyag­lámpa, melynek nyerő száma 378, egy drb. disz- koeár, melynek nyerő száma 444, még nem véte­tett át. Felhivatnak nevezett nyerő számok tulaj­donosai, hogy folyó évi márczius 15-éig Fülöp Já­nos szertárnoknál jelenkezzenek s nyeremény-tár­gyaikat vegyék át, különben nyereményeik az egy­letnek maradnak. A parancsnokság folyó évi febr. 21-én tartott üléséből, Bartha Béni segédtiszt. A sepsi szentgyörgyi jótékonyczélu nöegylet fo­lyó évi február 24-én (szombaton) este a városház dísztermében a helyi rom. kath. templom-kerítés javára fillérestélyt rendez. Műsor. 1. Magyar nép-, dalok, előadják Nagy Leona és Jancsik Emma kis­asszonyok zenekiséret mellett. 2. Szavalat Bogdán Blanka k. a. által. 3. Magándal. Előadja Arany Izor ur, harmoniummal kiséri Brandner Gyula kír. had­nagy ur. 4. Tombola játék. — Belépti dij 20 kr. Karzat 10 kr. Kezdete 7 órakor. A jótékony czél érdekében a t. ez. közönség minél tümegesb rész­vétét kérik a háziasszonyok : Bogdán Andrásné, Kelemen Lajosné. Székely népmonda Mátyás királyról. Érdekes népmondát volt alkalmunk hallhatni a napokban az igazságos Mátyásról egy szárazajtaí egyszerű székely atyafitól. A hagyomány, mely fentartá em­lékét a nagy király azon jellemvonásának, hogy kérlelhetlenül büntette azokat, kik a szegény népet elnyomták, e mondában már oda fejlődött, hogy Mátyás elvette azoktól vagyonuk fölöslegét, kiknek nagyon sok volt s azoknak adta, kik semmivel sem bírtak. Ha azonban ezek közül valamelyik elpaza­rolta a király ajándékát, azt felakasztatta. Az „ilyefalvi népbank“ szövetkezet folyó év febr. 18-án, — mint törvényesen kitűzött napon1'— meg­alakult. — Ugyanezen alkalommal megválasztattak a szövetkezet hivatalnokai is. — Elnöknek válasz­tatott Kis Albert, jegyzőnek Gál Károly. Az igaz­gatóság tagjai: László Lukács igazgató, Gál István aligazgató, Nagy Mihály pénztárnok, Duducz Gerő könyvvezető. A felügyelő-bizottság tagjai: id. Petke Pál, Gazda István, Bene Ferencz, Gazda Lajos és Benkő Mihály. Az alakuló gyűlésre 85 tag iratko­zott be. Ezek közül van: heti 10 krt betevő 47 = 4 frt 70 kr, heti 20 krt betevő 28 = 5 frt 60 kr, heti 30 krral 4 = 1 frt 20 kr, heti 40 krt betevő 1 = 40 kr, heti 50 krt betevő 2 = 1 frt, heti 60 krt betevő 1 == 60 kr, heti 70 krt betevő 1 =“= 70 kr, heti 1 frtot betevő 1 = 1 frt. E szerint az eddig beiratkozott 85 tag után, heti bevétel lesz Ifi fG JO kr. A kezdet jóval túlhaladta legmeré­szebb reményünket is; e mellett kilátásunk van, hogy községünknek minden mozogható tagja csopor­tosulni fog rövid időn. Midőn e szövetkezet terület­körét Ilyefalva vidékére is kiterjesztette: azon hit­ben élünk, hogy a vidékiek nem fognak késlekedni e szövetkezet felkarolása által saját legközvetlenebb érdeküket felkarolni. Midőn ezen tiulsóitásunkat adjuk : azon reményben vagyunk, hogy e szövetke­zet jóltevője fog lenni mindazoknak, kik benne ré­szesülni el nem mulasztották; azon reményben va­gyunk, hogy a nép anyagi állapotának jobbra for­dulásával gyarapodik a vagyon, emelkedik a hitel és megújul a közerkölcsi állapot. Adja Isten! (x.) Halálozás. Alólirtak fájdalmas szívvel jelentik a forrón szerető gyermek, nemesen érző testvér, jó férj és rokon Hallerkői gróf Haller Oszkárnak, élete 38-ik évében folyó hó 19-én 3/412 órakor, tü­dővészben beállott gyászos elhunytát. A boldogult- nak hűlt tetemei, fehéregyházi lakásáról, folyó hó 22-én délutáni 2 órakor fognak a római katholiku- sok segesvári sirkertjében — saját kívánsága foly­tán elhunyt leánya mellett római katlmlikus szer­tartással örök nyugalomra helyeztetni. Fehéregy­háza, 1883. február 20-án. Gróf Haller Ferencz, mint apa. Gróf Haller Louiza, férj. Imecsfalvi Imecs Jenőné, gróf Haller Irma, férj. báró Aichelburg Lotháiné, gróf Haller Ilona, férj. gróf Mirbach Hu- góné, mint testvérei. Gróf Haller Oszkárné, szül. gróf Bindsmaul Adél, mint nője. Báró Aichelburg Lothár, gróf Mirbach Hugó, Imecsfalvi Imecs Jenő, mint sógorok. Nyugalma legyen csendes, emléke le­gyen áldott ! Kis Küküllömegye tanügyi állapota az 1882. év második felében. Horváth László legutóbb közétett jelentése szerint volt a múlt év második felében Kiskü- kiillőmegyében 182 elemi- s egy f.-népiskola, ide nem számítva az erzsébetvárosi örmény katholikus 4 osz­tályú középtanodát. Az egész megyében van 118 község s egy város, 92,214 lélekkel. Esik tehát egy népiskola 504 lélekre. Ezekből 4 állami s egy köz­ségi, a többi felekezeti és pedig 97 görög-katholi- kus és görög-keleti, 32 ágostai, 28 református, 10 rom. katholikus, 8 unitárius, 3 zsidó. Nyelvre néz­ve : 85 oláh, 51 magyar, 32 német, 12 magyar - oláh, 3 magyar-német. Az iskolák jövedelme 37,311 frt, melyhez az állam 5.925 frt segélylycl járul. A tanítók száma 211. ezek közül a magyar nyelvet 97 bírja oktató képességgel beszédben írásban, 40 csak beszédben, 30 némileg érthetően, 44 sehogysem, A tankötelesek száma 1 1.037, vagyis az összes né­pességnek 12°/0-ka. Ezekből iskolába járt 8692, te­hát a tankötelesek 78.76°/0-ka. Az iskolába járók közül 4275 oláh, 2406 német, 2041 magyar anya­nyelvű. Itt is tehát, mikép Nagy-Küküllőben, leg­jobban iskoláztatják gyermekeiket a szászok, ugyan­is az összes népességnek csak 18.4%-ka vallotta magát német anyanyelvűnek, az iskolás gyermekek­nél ellenben 27.6% német. Magyar mind az isko­lás gyermekeknél, mind az összes lakosságnál 23.4% tesz ki. Az oláhok és czigányok száma az iskolában 48.8%, mig az összes lakosságnál 54.2%. Agglegények és szalmaczvegyek egylete. Ilyen is alakult már nálunk, Veszprém vármegyének Pápa nevű városában. A tagoknak legalább is ötven éve­seknek kell leniök s az egyletbe léptük alkalmá­val erős fogadást teniök, hogy soha meg nem nő­sülnek, vagy ha már megtörtént rajtuk az a sze­rencsétlenség, s életepárjuk a fakcpnél hagyta őket, soha egy fedél alatt nem laknak vele. Egy királyfi párisi kalandja. Érdekes történet­két ir az „Egyetértés“-nek párisi levelezője, mely­nek hőse a würtembergi király fia volt. Egyik pá­risi színházban egy darabot adtak már huzamosabb idő óta minden este, melynek előadására egy igen előkelő külsejű ur tizenegy este egymásután úgy 9 óra felé rendesen meg szokott jelenni. Ugyan­azon földszinti zártszékben egy felvonást végig né­zett s azután távozott. A darabban nyolez szebbnél szebb színésznő szerepelt s természetesen mindenki arra a gondolatra jött, hogy a nagy feltűnést kel­tett színházlátogató, ki előadás után mindig ele­gáns fogaton távozott, valamelyik színésznőbe sze­relmes ; de a színésznők mindegyike szabadkozott az előkelő úrral való ismeretség ellen. Azt hitték tehát, hogy kissé félénk s azért nem nyilatkozott. A kíváncsiságot fokozta az, hogy két este bokrétát is dobott a színpadra, de nem lehetett tudni, hogy a kardalt éneklő négy színésznő közül melyiknek. Maga a színház igazgatója is érdeklődni kezdett s a tizenkettedik este visszatartja maga számára az az előkelő ismeretlen zártszéke melletti helyet s mi­dőn ez megjelent, beszédbe ereszkedett vele. Kezdte dicsérni a nyolez szép színésznőt, midőn a színpa­don megjelentek, de az ismeretlen oly közönyös hangon válaszolt a megjegyzésekre, mely kétségte­lenné tette, hogy a nyolez szép közül egyik iránt sem érdeklődik. Miért jő tehát színházunkba min­den este, gondolá az igazgató, ha senkibe sem szerel­mes. Az előkelő ur azonban egyszerre szeme közé szo­rítja monocliját s egy újabban belépő nőre mutatva, élénk érdeklődés legvilágosabb jeleivel kérdi az igazgatótól: „Hát ez a szép nő kicsoda kérem?“ „Az? az én tizennégy éves fiam, — válaszolt az igazgató — ki nőszerepet játszik !“ Az előkelő ur, ki nem volt más, mint a würtembergi király fia, mérgesen kelt fól helyéről, csalódottan hagyta el a színházat, másnap pedig Párist. Árpád apánk anyja zsidó volt. Ezt állítja a „B. II.“ szerint Kőim Sámuel budapesti rabbi egy a ma­gyar zsidóságról irt s nem rég befejezett müvében, melyben a mózes vallása kazároknak őseinkkel való összeköttetését tárgyalva, felhozza azt is, hogy a hon­alapító Árpád anyja a kozár törzshöz tartozott, te­hát zsidó volt. Nem tudjuk ugyan, hogy Kohn hon­nan vette ez adatot, de úgy hisszük, hogy aligha­nem tévedett. Nem Almos neje volt kozár nő, ha­nem egy másik tekintélyes, Lsbediában a legtekin­télyesebb magyar törzs főnöke Lebediásé, vagy Le- vedié, ki a magyar hagyományban Eleüd s Előd név alatt jő elő. Ezt a Levedd ajánlotta a kozár kágán a magyaroknak fejedelmid, midőn a hét törzs egy nemzetté egyesült Lebediából való kiveretése Ny. Bernstein Márknál S.-Szentgyörgyön. után. Levedi azonban öregségére hivatkozva, nem fo­gadta el a fejedelmi méltóságot, hanem maga he­lyett egy másik törzsfőnököt, a szintén nagy tekin­télynek örvendő Almost vagy ennek fiát Árpádot ajánlotta. Igaz ugyan, hogy egy kései magyar ha­gyomány Elődnek nevezi Árpád nagyapját, de bi­zonyos, hogy itt a személyek, mint a hagyomány­nál nagyon gyakran szokott történni, összezavartat­tak. Konstantin császár, ki az előtte 70—80 esz­tendővel ólt Levedi szerepléséről és Almossal, meg Árpáddal való viszonyáról biztos adatokat szerez­hetett, egy szóval sem említi, hogy Almos fia lett volna neki. Egy más magyar hagyomány, melyet Béla király névtelen jegyzője tartott fel az utókor­nak, nem is hozza rokonságba az Árpádokkal, ha­nem a mindjárt második helyen említett. Szabolcs vezér apjává teszi, kitől az Árpádok korában nagy szerepet játszó Csák nemzetiség származott. A Csák nemzetségből való volt a hires Trencséni Csák Máté, s annak egyik ága, a ma is élő Csáky és Kisfaludy család. Kisfaludy Sándor és Károly s a gróf Csá- kyak ősanyja lehetne e szerint zsidó vagy helye­sebben zsidó vallásu kozár nő. Csakhogy Konstan­tin azt is feljegyezte, hogy Levedinek a házasság­ból nem lett. gyermeke. Különben is Szabolcs ve­zér, kit a hagyomány Levedi fiának mond, oly jelentékeny szerepet vitt a honfoglalásban, hogy e házasság kötésekor, mely csak nehány évvel előzte meg őseinknek a mai hazába való jövetelét, a férfi • kort el kellett érni. A kutyák megtaníthatok az olvasásra. Ezt a hi­hetetlen dolgot irja egész komolyan egy párisi tu­dományos folyóirat, a „Revue scientifique“. Egy ame­rikai tudós agyában fogamzott. meg az eszme, hogy azon módokat vegye vizsgálat alá, melyek lehetővé teszik a kutyák számára az olvasás mesterségének megtanulását. S ezt a szó-abc alkalmazásával elér­hetőnek tartja. A franczia folyóirat azt a megjegy­zést teszi tervre, hogy keresztülvitelének lehetősége koránt sincs kizárva. Megjelent „Induló11 zongorára alezredes Zatlui- reczky Károly urnák ajánlva; szerzó Hoós János zenetanár. Ára 60 kr. Megrendelhető Hirsch Sá­muel könyv- és zeneműkereskedésében Sepsi-Szent­Györgyön. i Tauffer Ferencz kolozsvári mag- és növény ke­reskedőnek, az erdélyi gyazdasági egylet bizomá­nyosának lapunk mai számához csatolt árjegyzékét virágkedvelő és gazdasszonykodó olvasóinknak, úgy szintén a mezei gazdáknak is figyelmébe ajánljuk. P i a c z i á г а к Sepsi- Szentgyörgyön, 1SS3. február 22-én. I Búza г И (D rf О H H1 r+ (D И £ Я Rozs Árpa j I Zab f 2. legszebb ........................................6, k özepes........................................6* v egyes..........................................—• l egszebb........................................E k özepes.....................................—• l egszebb........................................2. köze pes ...... legszebb .............................. köz epes ........................... T örökbuza . 3. Kása . I' Borsó . . • f r 9 Fuszulyka ....................................................!> L enmag......................................................“* t Burgonya......................... * • • • 1 ( Marhahús ............................................ J Disznóhus............................................ 1 Julihus ............................................ {Faggyú (friss)...........................................— ö O 60 80 50 10 80 iO .40 .44 .50 Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. február >21. Magyar aranyjaradék и /„.................... 87 8ä M agyar aranyjáradék 4%........................................ 86 50 Magyar papirjávadék 5%.........................* 135.-­M agyar vasat.i kölcsön . • • • • : • •. * * ar% Magyar keleti vasúti államkötvény, I. ^csátás . 9 • Magyar keleti vasúti államkötvény, . ^bocsátás . 110.gr Magyar keleti vasúti államkötvény, Ш. kibocsátás . • Magyar földtehermentesitési kötvény . . . ... - _ Magyar földteherment. kötvény záradékkal . . . %.7o Temes-bánáti íöldtel.er.nentesitesi kötvény . 97.75 Temen bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 90. Erdélyi foIdteherinent.es tési kötvény .... • • • Ilorvát,szlavón földtehermentesitési kötvény . . Magyar szó'ló'dézsmaváltsági kötvény ...................... 05 M agyar nyereménysorsjegy-kölcsön...................... Ti szaszábályozási és szegedi sorsjegy . - . • • Osztrák járadék papírban....................................... Osztrák járadák ezüstben.............................................rj . O sztrák járadék aranyban............................................. oq rq 1860-iki osztrák államsorsjegyek........................... Osztrák-magyar bankrészvény...................................90750 M agyar hitelbank-részvény..................................................тг:'75 Osztrák hitelintézet-részvény..................................._______ E züst ........................................................................... 5;63 C s. es kir. arany...................................................... C) 4q 2 0 frankos arany (Napoleond’or)....................................58 55 N émet birodalmi márka . . ...................................119*70 L ondon .......................................................................... ^ Felelős szerkesztő: Nagy Géza. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom