Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-06-17 / 49. szám
ifjú, kiben a lábszár-izomra, (Musculus cruraris) ismerünk. „Kívánom, sőt követelem, bogy meghallgassanak, saját javukért is ; mert bár szégyen önökre nézve, hogy a láb gondolkozzék a fő helyett is, mégis gondolom, hogy nem lesz fölösleges jól megfigyelni a jó tanácsot épen attól, ki felszólalása által sérti önöknek ambicziójukat. Rövid leszek ; sok szó szegénység — mondja a közmondás. Önök uraim mindnyájan — kivévén az előttem szóló t. urat — mind csak azon körülményeket hozták fel sérelmükül, melyek által elárulták magukat, hogy inkább hajlandók a henyeségben élvezetek közt tölteni idejüket, mint férfias cselekedetek által bebizonyítani azt, hogy munkás tagjai a társadalomnak. Egyikük sem emlité önök közül az általuk rósz külvilági nevelési rendszernek előnyeit és hasznait ; pedig épen ezt kellene megbeszélgetnünk. Mit önök oly szívesen hallgatnak el, én azt röviden egybefoglalva előadom. A külvilági testi nevelésnek egyik fő s mondhatni egyetlen eszköze a tornászat, mely minket izmokat rendszeres mozgások által erőssé s éppé teszen. S mi általunk kapja a lélek rugékonyságát, bátorságát, s minthogy mi eszközei vagyunk a léleknek, arra kell igyekeznünk mint jó szolgáknak, hogy munkásságunk által kitűnjék azon mondat igazsága, hogy csak ép testben lakhatik ép lélek. Nem fontolták meg önök uraim, mit cselekednek, mert ezt tudva, nem kezdenének önmaguk ellen harczot, melynek minden rósz következménye önmagukra szállana. S különben is, hogy bebizonyítsam, mennyire alá vagyunk vetve a mi jó urunk akaratának, a nehány perez múlva bekövetkező felébredés azt meg fogja mutatni, s akkor ítéljenek önmaguk s készítsék tervüket úgy, a mint azt a legjobbnak látják.“ * Épen midőn a legutolsó szót kimondá a nemes lábizom, — az ifjú felébredt. Mennyire megváltozott ! Sokkal nyugodtabb. Ar- ozán az élénk pirosság foglal helyet. Szemei nem oly bágyadt tekintetüek, lélegzete nem zaklatott, szóval : kipihente magát. Fölébredése után megnyílt szobája ajtaja s azon egy kedves kis szőke fürtös fejecske tolakodott be. „Még alszik !“ — szólt egy künn álló személyhez, kinek fürtéit megfehérité az idő. „Oh, nem alszom már édesem !“ — szólt az ifjú, fekhelyéről felszökve. Nemsokára megnépesedik a csendes lakosztály az anya ős kedves által. Az ifjú tárt karokkal, mosolygó arczczal fogadja kedvesét s öleli kehiére. Ede9 csókjait viszonozza a leány, s mosolyogva tekint e boldog párra az anya. * * * Az izmok mindenike munkásságban van s élvezik a rég nélkülözött boldogságot és mosolylyal jutalmazzák meg a legigazabb szólót maguk között. Albert Károly. VEGYES HÍREK. Pályázatok. A csik-szeredai törvényszéknél s a gyergyó-szentmiklósi járásbíróságnál joggyakornoki állomásra pályázat hirdettetett ki- A pályázni szándékozók folyamodványaikat négy hét alatt nyújtsák be. Sztupa Andor jól szervezett színtársulata, mely a múlt hónapokban városunkban tartott előadásokat s általános elismerést ' vívott ki magának, — a napokban Kézdi-Vásárhelyre megy, hol valószínűleg 20-án fogja megkezdeni az előadásokat. Ugrón Ákos kézdi-vásárhelyi országgyűlési képviselő f. hó 20-án Jágócsi Péterfiy József miniszteri biztos társaságában Kézdi-Vásárhelyre megy s beszámoló beszédét 22-én fogja tartani. Jég. Albis, Csernáton, Dalnok és Márkosfalva községek határait f. hó 13-án a jég egészen elverte. Délután 2 óra felé kezdett esni s a dióuagyságu jégdaiabok csakhamar tönkre tették ez évre megint a gazdák reményét. A tavaszgabona egészen megsemmisült. A kár nagy. A brassói ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy if), bzabó Dániel kézdi-vásárhelyi ügyvéd ellialá- 1 ózván, nevét a kamara lajstromából kitörölte s a halaszthatlan teendők teljesítésére gondnokul Bar- thos Károly kézdi-vásárhelyi ügyvédet nevezte ki. A esik-tusnádi postahivatal í. hó lG-án működését megkezdvén, e naptól fogva a fürdőidény tartamára Csik-Szentmárton és Tusnád közt, valamint Sepsi-Szentgyörgy és Tusnád közt naponta! kétfo gatu kocsiküldönez postajáratok rendeztetnek be. A sepsi-szeutgyörgy-tusnádi postajárat a sepsiszént- gyórgy-előpatak-földvári pályaudvari kétfogatu ca- nol s lovas postajáratokkal, Csik-Szentmárton' és Tusnád közti postajárat pedig úgy a Cs.-Szeredáról, valamint a ív.-Vásárhely felől érkező postajáratokkal áll csatlakozásban. A menetrend következő ■ I Sepsi-Szeutgyörgy-Malnás és Tusnád közt :1 Indulás • S.-Sztgyörgyről d. e. 12 óra 30 perczkor. Érkezés- Málnásra d. u. 2 ó. 30 p. Ind. Málnásról d. u. 2 ó. 45 p. Erk. Tusnádra d. u. 5 ó. 15 p. Ind. Tus- nádról reggel 5 6. Erk. Málnásra reg. 7 ó. 30 p. Ind. Málnásról 7. ó. 45 p. II. Csik-Szentmárton és Tusnád közt: Ind. Csik-Szentmártonból reg. 5 6. 30 p. Erk. Tusnádra r. 7 ó. 45 p. Ind. Tusnádról d. e. 9 ó. 30 p. Erk. Csík-Szentmártouba d. e. 11 ó. 45 p. A málnási fürdőbe szóló levelezések minden egyes posta beérkezése után külön levélhordó által lesznek azonnal kézbesítve, ki egyszersmind az esetleges feladni szándékoltat is átveszi a postahivatalhoz való elszállítás végett. Ismét egy megdöbbentő öngyilkosság történt a fővárosban : Gyürky Miklós fonyitő törvényszéki jegyző, a legtehetségesek tisztviselők egyike, főbelőtte magát. Kedden este, mint rendesen, 12 óra felé ment haza s nyugodtan lefeküdt. Szerdán reggel 9 óra tájban felkelt, felöltözött, de lakását nem hagyta el. Takarítónője napközben be akart menni hozzá, de szobáját zárva találta. Előbb ez nem tűnt fel előtte gyanúsnak, de midőn estefelé ismét zörgetni kezdett az ajtón és semmi nesz nem hallatszott belülről, a rendőrséghez szaladt és jelentést tett. A rendőrség nehány tűzoltó kíséretében megjelent Gyürky lakásán s mivel az ajtón be nem juthattak, létrán másztak be az utcza felőli szobába. Borzasztó látvány tárult a belépők elé. Gyürky teljesen felöltözve, arczczal a földön feküdt, jobb halántékán perzselt szélű seb tátongott nagy aludt- vértócsában, mellette egy nagy hatlövetű revolver, melyből egy golyó ki volt lőve. A hulla már teljesen meg volt meredve, a rendőrorvos szerint a szerencsétlen már a reggeli órákban lŐhet.te meg magát. A holttestet a Rókus-kórházba szállították. A megdöbbentő öngyilkosság okát Gyürky legjobb barátai és ismerősei sem sejtik. Azt rebesgetik, hogy ambicziójának sértődése lenne az oka végzetes tettének. Nagyon várta bíróvá való kineveztetését, de a szerdai hivatalos lapban, hol hat törvényszéki jegyző előléptetése olvasható, az ő neve nincsen. — Általános részvét kíséri a tehetséges és talpig becsületes embert kora sírjába A budavári gyilkosságra vonatkozó összes iratok f. hó 3-ka óta Bökh János államügyésznél vannak indítványtétel végett, ki már közelebb be fogja nyújtani a törvényszékhez a vádinditványt. Még ugyan nem készült el vele, minthogy egyelőre nagyobb kivonatokat készít magának ez ügyiratokból, mely kivonatokat az e hó végén vagy a jövő hó elején végbemenendő végtárgyaláson fogja felhasználni; a bűntettnek és a tetteseknek minősítéséről szóló rész azonban már ki van dolgozva. A vádin- ditvány — mint a „P. L.“ illetékes helyről vett tudósítás nyomán írja —Berecz János ellen a bün- tetőtkönyv GO §-ának 1-ső bekezdése értelmében a gyilkosságra való felbujtás bűntettének vádját emeli ; Spanga Pált és Pitély Oláh Mihályt az államügyészi indítvány a btk. 70-ik §-a értelmében a gyilkosságban való közvetlen részvétel bűntettével vádolja, s mind a három ellen halálos büntetést kér a törvényszéktől. A tisza eszlári bűnügyben, mely Európaszerte hírhedt nevezetességre tett szert, a végtárgyalás rövid idő múlva kezdetét veszi. Tudvalevőleg a legterhelőbb vallomást Scharf Móricz, az eszlári egyházfi fia tette. Móricz első kihallgatásakor, múlt évi május 20-án még azt mondta, hogy Solymosi Esztert nem ismeri, hírét sem hallotta, de másnap késő este, Nagy faluban, Recsky András csendbiztos lakásán, már rendkívül terhelő vallomást tett, mélyet a Tisza-Eszlárról éjfélkor rögtön megjelent Bary József vizsgálóbíró előtt is megerősített. E vallomásában előadta, hogy a zsidóhusvétot megelőző szombaton ápiil 15-én látta utoljára Solymosi Esztert déli 11—12 óra közt, midőn Scharf egyházfi, Móricz apja hívására bement hozzájuk, hogy az asztalról vegye le a gyertyát, mert szombat lévén, nekik nem volt szabad hozzá nyúlni. Kezében ócska sárga kendő volt s a kendőben gáliczkő. Eszter a gyertyát levette s feltette a siffonra Azalatt bement Scharfékhoz egy koldus zsidó, magas, nagy fekete szakállu barna ember T,-Lökről, ki az előbbi napon, pénteken délelőtt érkezett Scharfékhoz két koldus asszonynyal s egy kis 2—3 éves fiúval ; ez azt mondta S. Eszternek, hogy menjen be a templomba, s a leány nem vonakodván, a zsidó koldus megfogta kezét és kivezette. „Szülőim — foly- tatá vallomását Scharf Móricz — benn maradtak a szobában, de én kimentem utánok az udvarra, s láttam, hogy bementek a templomba. Kevés idő múlva a templomban jajgatást hallottam és három vagy négy segélykiáltást, olyanformát, hogy : „emberek, segítség!“ — Ekkor odaszaladtam a templomajtóhoz s megpróbáltam kinyitni, de zárva találtam, azután néztem be a kulcslyukon át, s nem lévén benne a kulcs, láttam, hogy a lány — Solymosi Eszter — a földön feküdt egy ingben, ruhái pedig az asztalon voltak. A leányt a téglási és tarczali idegen metszők és a zsidó koldus a földre lenyomva tartották s a jelenlegi metszőnk Schwarcz Salamon épen akkor vágta meg a nyakát egy a rendes asztali késnél valamivel hosszabb és szélesebb pengéjű késsel. Egy vágást tett nyakán s azután a 2 idegen metsző és a koldus zsidó felemelték a lány testét, — Schwarcz Salamon pedig egymásután 2 véres tányért tartott feje alá s abba vért csorgattak, s aztán a vért egy nagy fazékba öntötték. Mikor a vért kicsorgatták, felöltöztették a lányt. Az alatt, mig a leányt öltöztették, a belső templomból kijött még hozzájuk négy zsidó, névszerint Lusztig • Sámuel, Braun Abrahám, Weiszstein Lázár és Junger Adolf, s ezek is körülállották a lány testét, mialatt azt öltöztették. Azután én eljöttem a templom ajtajától s lakásunkra bemenvén, elbeszéltem apámnak és anyámnak azokat, a miket láttam. Apám és anyám már akkor épen az asztalhoz ültek s enni kezdettek, s a midőn elbeszéltem nekik, amit láttam, anyám azt mondotta, hogy hallgassak.“ Midőn kérdezte a vizsgálóbiró, hogy első kihallgatásakor miért nem mondotta el ezeket, azt felelte rá Scharf Móricz, hogy attól félt, az apja elkergeti a háztól, ha kibeszéli a dolgot. Gyilkosság szerelemféltésból. A nagyváradi „Szabadság“ írja : Biharon múlt hó 27-én agyonütve találták Zombor István jómódú parasztlegényt. A holttest épen azon ház ablaka előtt feküdt, a melyben egy szép leány lakott, kinek Zombor egy pár hét óta állhatatosan udvarolt. Nem régiben azonban udvarolt a leánynak más is: Molnár Mihály, ki boszut esküdt Zombor ellen azért, mert ez őt kiütötte a nyeregből, s régi szeretője érte kikosarazta. A gyilkosság éppen e bosszúból eredt, s a legény zavarából derült ki, mert elfogatván, a szemébe nyíltan mondott vádnak nem mert ellene szó • lani. Bevallotta tehát, hogy leskelődött Zombor ellen, s csak az alkalmas pillanatra várt, hogy vetély- társát, kinek halála által vélt kedvesének birtokába jutni, meggyilkolja. Ez a''perez a múlt hó 27-én jött meg, midőn Zombor a hűtlen kedvestől esti 10 órakor hazafelé indult, s Molnár egy zugból előrohanva olyan csapással sújtott vetélytársa fejéhez, hogy ez azonnal összerogyott. A gyilkos azután el ment, Zombort pedig halva másnap találták meg kedvesének ablaka előtt. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 188.3. június 15-én. Magyar aranyjáradék 6°/0...................................................120.30 Osztrák hitelintézet-részvény ........................................ 295.80 E züst.............................................................................. —.— C s. és kir. arany................................. 5.67 2 0 frankos arauy (Napoleond’or)................................... 9.52 Német birodalmi márka . . ...............................................58.45 L ondon...................................................................................120.— M agyar aranyjáradék 4°/0....................................................89,— M agyar papirjáradék 5°/0....................................... . 87.05 F elelős szerkesztő : Nagy Géza. Kiadótulajdonos : Bernstein Márk. í Valódi, kipróbált s a legjobban ajánlható eredeti HOWE-féle gyárte I mányok. ——1---Fo rgalomban több mint 40,000 darab. A legtöbb kiállításon kitüntetett, 11 érmet nyert s általában $ az egész világon a legjobbnak elismert HOWE-féle varrógépek Isaplxatóls: Bernstein Márk kereskedésében Sepsi-Szentgyörgyön 60 írtért készpénzben,, vagy 70 ÍVt részletfizetésre havonkinti j 5 frt törlesztés mellett. PMMNMHHHI Ny. Bernstein Márknál S.-Szeutgyörgyöu.
